Egy ideig néhány terem látogatható volt, majd lezárták az egész kastélyt a rekonstrukció idejére. 2021. október 5-én nyit meg a múzeumként működő szárny, de a többi részt is felújítják, többek közt egy luxus kastélyszálló nyitása is tervbe van véve. Mi merre? A látogatók elsőként a vörösmárvány-oszlopos szalonba érkeznek (ha beleszeretsz az ilyen csavart oszlopokba, Budapesten a New York-kávéházban találsz ilyet! ). Innen a könyvtárszobába jutunk, ahol a Károlyiak történetét ismerhetjük meg, illetve itt kap helyet a nevezetes "szatmári asztal". Ezen írta alá a kastély első tulajdonosának fia, gróf Károlyi Sándor a Rákóczi-féle szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben – a hatalmas íróasztal, a mai napig a füzérradványi kastély féltett kincse. Károlyi-kastély - Képek, Leírás, Vélemények - Szallas.hu programok. Bár valódi tulajdonosa a ma is élő örökös, a Fóton élő Károlyi László, az asztalt nagylelkűen annak "otthonában" hagyta. A szatmári béke aláíróját, Károlyi Sándort a kandallótól jobbra levő festmény ábrázolja. Elsőre kicsit meglepő a falak karvalymintája, pedig régen is ilyen volt, ez volt ugyanis a család totemállata – ahol halványabb a festés, az még eredeti minta.
A Károlyi-kastély a Heves megyei Parádsasváron található, a Mátra hegység északi oldalán. A Károlyi-kastély története A kastély birtoka több nemesi család kezében is megfordult, mint például a Rákóczi vagy a Grassalkovich család. 1825-ben Kaán Henrik Sámuel társával bérbe vette a birtokot, akiknek fejlesztései során a település az ország leghíresebb fürdői közé tartozott. Múzeum - Károlyi-Kastély - Museum.hu. Gróf Károlyi György 1847-ben vásárolta meg a birtokot, aminek később, halála után fia, gróf Károlyi Gyula lett a haszonélvezője. A kastély építtetője, gróf Károlyi Györgyné Zichy Karolina egyike volt a reformkori főúri társasági élet szép asszonyainak. 1882-ben építtette meg Sasvár névre hallgató kastélyát a Károlyi-család ügyes építészével. A Károlyi-kastély egy épületegyüttes, amely három részből áll, amik egy U alaku udvar három oldalán helyezkednek el. Ybl Miklósnak egy egyszerű, de hatalmas fürdőépületből kellett egy elegáns, kényelmes főúri kastélyt varázsolnia. A kastély földszintjén a vendégeknek elhelyezett tér, a fogadó, a szalon és az ebédlő nem voltak valami tágasak.
Igencsak fel kell tűrnie az ingujját annak, aki a frissen megnyílt füzérradványi Károlyi-kastélyban bemutatott összes információt magába akarja szívni. Több rétege is van ugyanis a kiállításnak, de erről kicsit később írok. Előbb jöjjön egy kis kastélytörténet, hogy lássuk, hol is járunk! A kastély története Károlyi Ede, a kastély újjáépítője Nem lenne ma miről blogbejegyzést írnom, ha nem döntött volna úgy Károlyi Ede, hogy a már vagy kétszáz éve a család birtokában levő kastélyba teszi át otthonát. A füzérradványi kastélyt ugyanis az azt megelőző két évszázadban mindig bérbe vagy zálogba adták, és annyira jelentéktelen volt, hogy számon se tartották a főúri kastélyok között. Ugyan már 1686-ban odaadományozta I. Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) • Kastély » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Lipót király az épület elődjét és a hozzá tartozó uradalmat báró Károlyi Lászlónak, a családnak annyi birtoka volt országszerte, hogy kedvükre válogathattak – és érthető módon nem ezt, a minden jelentősebb várostól távol levőt választották családi fészeknek. Károlyi Ede volt az, aki az 1800-as években felébresztette a kastélyt Csipkerózsika álmából.
Turisztikai szakember, fotós és közgazdász… hm, ismerős kombináció, de ezzel véget is ér Károlyi gróffal a közös érdeklődésünk, neki ugyanis további szenvedélye a vadászat volt és én ebben nem osztozom. Nem elégedett meg a környező, vadban gazdag erdőkkel, de Kelet Afrikát is megjárta a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal – közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A kiállított trófeák közül számoson megtalálható a felirat, ki, hol és mikor ejtette el a vadat. A vadászat kérdésében én inkább Károlyi Mihállyal, a későbbi miniszterelnökkel vallok elvközösséget, aki a "kötelező" családi vadászatokon rávette az erdészt, terítsen le neki egy takarót a fűre és addig aludt egy jót. A kastély sorsa a háború után A háború után ugyan államosították a kastélyt, azonban Károlyi Istvánnak ekkor még sikerült visszaszereznie az épületet, és további 3 évig üzemelt a hotel. 1948-ban azonban végleg elvesztette a család a kastélyt, amely szanatórium lett. Felújítása a 90-es évek közepén kezdődött meg.
Ybl Ervin szerint ezt a bővítést már Ybl Miklós tervezte. A későbbi szakirodalom is az ő véleményét ismétli. A fóti kastély azonban a fentiek miatt nem 1845-1849 között épült ki. Építésze pedig biztosan nem Ybl, hanem minden valószínűség szerint a már korábban is több kutató által tervezőnek tartott id. Heinrich Koch volt. Ybl Miklós forrásokkal igazolhatóan 1845-1846-tól irányította a kastély bővítését. Ez persze nem zárja ki, hogy a homlokzatdíszítés részleteinek kialakításában, valamint a belsőépítészeti befejező munkákban jelentősebb szerepet vállalt. A fóti kastéllyal eddig kapcsolatba hozott tervek közül csupán egyetlen egy alaprajz mutat a ma is álló épülettel olyan rokon vonásokat, amelyek alapján nagy valószínűséggel a kastély átalakítási, bővítési tervváltozatának tekinthetjük. Károlyi István uradalmi építészeként Ybl Miklós minden bizonnyal még többször is átalakította a kastélyt. Ezen munkák során a kastély Koch által 1843-ig tervezett külseje alapvetően nem változott meg, inkább belsőépítészeti modernizálásokról, felújításokról lehetett szó, amelyek további kutatást igényelnek.
Az épület története a 15. századig nyúlik vissza, a nagykárolyi birtok első írásos említései pedig a 14. századból származnak. Az oklevelekben 1335-ben szerepel először a Károly nevű település, majd egyre többször említik a Károlyiak birtokai között. A nagykárolyi első épület egy a forrásokban domus lapideaként említett kőház, amelyet Károlyi Lancz László emeltetett 1482-ben. A török veszély miatt Károlyi Mihály 1592-ben vizesárokkal és lőrésekkel ellátott bástyákkal vette körül. Fiai tovább erősítették az épületet, így 1666-ra már igazi erősség lett belőle. A veszély múltával Károlyi József 1792-ben Joseph Bitthauser tervei alapján kezdi el a vár átépítését. A védőfalat lebontják, a vársáncot betömik, és 1793 telén tető alá kerül az angol park övezte új kastély. A XIX században jön az újabb átalakítás, amikor Károlyi István a Loire-menti kastélyok mintájára alakítja át az épületet. Meinig Arthur tervező, 1893-1896 között alakítja ki a rendkívül mozgalmas összhatást biztosító, héttornyos, bástyás, erkélyes, árokkal körülvett lovagvárat.
Az idegenvezetés, melynek időtartama egy óra, létszámtól függetlenül indul. Kastélylátogatási időpontok: 10:30; 11:30; 13:00; 14:00; 15:00; 16:00 nyári időszakban 17:00 is. Csoportok számára (10 fő felett) előzetes időpontfoglalás szükséges! Botanikai séta: Az indulás helyszíne és időpontja: a Károlyi-kastély recepciója, 14:00 óra. A séta időtartama: kb. 2 óra. Figyelem, a séták időjárástól függetlenül indulnak! A férőhelyek korlátozott száma miatt részvétel kizárólag előzetes regisztrációval lehetséges. Árak: A kastélylátogatás árai: Teljesárú jegy (magyar vagy idegen nyelven): 2000 Ft Kedvezményes jegy (magyar vagy idegen nyelven) - diák, nyugdíjas: 1000 Ft Kedvezményes jegy (magyar vagy idegen nyelven) - felnőtt csoport 10 fő felett: 1500 Ft Teljesárú (felnőtt) jegy: 1 800 Ft; kastélylátogatással 2 500 Ft Diák, nyugdíjas, csoportjegy 10 fő fölött: 1 200 Ft/fő; kastélylátogatással 2 000 Ft/fő Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2022 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!