Fogadjuk el, hogy nem feltétlenül tudunk mindent irányítani, ami a gyerekkel kapcsolatos, az érzelmeit vagy a viselkedését. Fogadjuk el, hogy van hiszti korszak, időbe telik, amíg lesz változás, amíg a hiszti végleg elmúlik. Az önszabályozás fejlesztése és gyakorlása egész életen át tartó feladat. Felejtsük el, hogy a gyerek azért hisztizik, mert direkt minket akar felbosszantani. A gyerekeknek nincs szándékos dührohamuk, egyszerűen arról van szó, hogy nincsenek még meg a készségeik ahhoz, hogy megbirkózzanak egy helyzettel. Őrizzük meg a humorérzékünket. Miért hisztis a gyerek? - Gyerek. Ez persze nem azt jelenti, hogy nevessünk, ha a gyerek dührohamot kap. Inkább azt, hogy ne vegyünk mindent véresen komolyan, maradjunk kedélyesek. Ne foglalkozzunk azzal, ha mások rosszallóan néznek, mert a gyerek hisztizik. Aki így tesz, annak vagy nincs gyereke, vagy olyan régen volt kisgyereke, hogy már elfelejtette, milyen az. (A cikk forrása:)
Nagyon helytelen tanács, soha, sehol nem szabad magára hagyni a gyereked, akkor sem, ha te látod őt! Pedagógiailag és emberileg is a legrosszabb megoldás. Soha nem szabad a kisgyereknek azt éreznie hogy a szülője otthagyhatja, elhagyhatja valahol. Ha már egyszer (akár játékból) otthagytad, miért ne fordulhatna elő ez többször is? A feszültséget, amiért ő hisztizett, ezzel inkább növeljük, és még egy jó adag félelmet is teszünk mellé. Dackorszak és hiszti: Hogyan kezeld a hisztit? Mire.... Hisztizni márpedig kell néha! Neked is lehetnek rosszabb, nyűgösebb napjaid, a gyerekednek miért ne lennének? Tanítsd meg arra hogy a hisztériázással ugyan nem ér el semmit de nyugodtan elmondhatja miért van rossz kedve. Vagy ha mindenképp ordítani szeretne, menjen be a szobájába, és lehetőleg csendben tegye azt. Olykor szüksége van a magányra, hogy egy kicsit lecsillapodjon és lehiggadjon - hiszen, ha nincs közönség, minek a hiszti? - ha nem megy önként és dalolva, emeld fel szelíden, és egy-két barátságos szó kíséretében vidd arrébb. Próbáld meg elkerülni, hogy a fejed lüktessen a dühtől - érezni fogják akkor is, ha nem mutatod.
Ezt már nem fogja tudni minden esetben betartani - elég egy beszabályozás is számára -, és így csak felesleges konfliktus forrássá válik. 3. Adj neki "játékteret"! Egy dacos gyerek szereti úgy érezni, hogy döntést hozhat. Ezzel elégedett lesz. Adj neki tehát a lehető legtöbb esetben választási lehetőséget; kínáld meg két féle vacsorával, és engedd, hogy ő döntse el, mit szeretne enni. Így te is és ő is nyerő pozcióban lesztek. 4. Legyen a jelszavad; türelem! Sok esetben elég, ha időt hagysz neki, hogy kizsörtölődje magát, aztán visszarázódik a normál állapotba. Hiszti korszak kezelése természetesen. Felesleges ilyenkor érvekkel győzködnöd, lelkiismeret-furdalást keltened benne, kiabálnod, vagy megbüntetned. Ha otthon vagytok, esetleg küld be nyugodt hangon a szobájába és kérd meg, csak akkor jöjjön ki, ha már megnyugodott, hogy megbeszélhessétek a történteket. 5. Ne alkudozz! Az akaratos gyerek remek ügyvéd. Ha belemész, vesztettél. Mindig többet és többet akar majd, és a végén azon kapod magad, hogy egy nyalókáért ment a harc, de már egy tábla csoki a tét.
történésekről, és segítheti gyermekét a nehéz érzések kezelésében. Így az is megtörténhet, hogy eltereljük a figyelmét. Azonosítsuk be a dühroham, hiszti kiváltó okát. Vegyük észre, hogy bizonyos helyzetekben (pl. vásárláskor) gyakoribb a hisztizés. Ha felismerünk valamilyen mintázatot, akár könnyebben megváltoztathatjuk a nehéz helyzetet, a környezetet. Beszéljünk az érzelmekről. Amikor a gyerek szemmel láthatóan erős érzéssel küzd, bátorítsuk arra, hogy nevezze meg az érzést és próbálja elmondani, hogy mi okozta azt. Dührohamok az óvodásoknál és kisiskolásoknál Ebben a korban a gyerekek már megértik, hogy cselekedeteiknek vannak következményei. Ha a gyerek azért hisztizik, mert nem vettél meg neki valamit, amit ő szeretett volna megkapni, de miután hisztizik mégis megveszed, akkor ezzel tulajdonképpen jutalmazod a hisztizést. Hiszti korszak kezelése gyógynövényekkel. Kapcsolódó: A hiszti 10 pozitív hatása Hogyan kezeljük a dührohamokat? Íme néhány ötlet hisztikezelésre: Maradjunk nyugodtak (vagy tegyünk úgy, mintha azok lennénk).
Érdemes felvállalni a kezdeti, kisebb konfliktusokat, mert ennek hiányában a dackorszak tartóssá válhat, illetve egyre nagyobb és nagyobb erővel térhet vissza. Ehhez kapcsolódóan még fontos megemlíteni, hogy a gyereknek is legyen lehetősége bizonyos helyzetekben dönteni, például "Egy dolgot veszek neked. Almalevet vagy csokit kérsz? ", "Egyedül vetkőzöl a fürdéshez, vagy segítsek? Hiszti: mi a valódi oka és hogy érdemes reagálni rá?. ". Érdemes számára kisebb dolgokban teret hagyni, mert fontosabb kérdésekben könnyebben fogadja a korlátozást, és a nehezebb időszakokban is mérsékeltebb a dacreakció. Amennyire lehet, előzzük meg a hiányállapotokat (éhség, szomjúság, fáradtság), például mindig legyen nálunk kellő mennyiségű ennivaló, innivaló, ha hosszabb útra megyünk. "Bizonyos korlátok, szabályok szükségesek. " Hagyjunk elegendő időt a változásra, és lehetőleg kerüljük a kapkodást, például, ha önállóan szeretne felöltözni, de nekünk sietnünk kellene: akkor kezdjünk kicsit korábban készülődni, vagy már indulni kellene a játszótérről, de Ő még homokozik: ilyenkor mondhatjuk neki, hogy "Még megépítjük a tornyot, aztán összepakolunk. "
A késedelmi kamat a fizetés esedékességétől jár. Költségátalány A Ptk. § (3) bekezdése az irányelv 6. cikkében szereplő "behajtási költségre" vonatkozó fizetési kötelezettséget írja elő a kötelezett késedelme esetére. A késedelembe esett kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül - köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak - az MNB késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint - megfelelő forintösszeget költségátalány címen megfizetni. Késedelem bekövetkezésekor a költségátalány nemcsak belföldi szerződéses kapcsolatban esedékes, hanem a határon átnyúló, az Európai Unió bármely szereplője esetén alkalmazni kell azt, az irányelv 6. cikke alapján. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei - pl. a késedelmi kamat és a kártérítésként követelhető vagy költségtérítés - teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére kötelezett.
Kulcskérdéssé válhat tehát az, hogy ha a követelésünknek csak egy része folyik be, miközben a behajtással kapcsolatban költségeink, illetve a késedelmes fizetés miatt kamat is felmerült, akkor a befolyt összeget ezek között hogyan kell megosztani. Ennek fontosságát a legjobban a késedelmi kamat mutatja meg. Ha az áfaköteles szolgáltatásnyújtás ellenértéke mellett kamatot is követelünk, akkor az áfa visszaigényelhetősége szempontjából nem mindegy, hogy a befolyt részteljesítés az áfamentes kamatkövetelést vagy az áfát is tartalmazó vételárat csökkenti, hiszen ettől függ, hogy a bruttó vételár mekkora részét tekinthetem behajthatatlannak. Lássuk először, mit mond ezzel kapcsolatban a Ptk. : 6:46. § [Elszámolás több tartozás esetén] Ha a pénztartozás teljesítéseként fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, azt – ha a jogosult eltérően nem rendelkezett, és egyértelmű szándéka sem ismerhető fel – elsősorban a költségekre, majd a kamatokra és végül a főtartozásra kell elszámolni.
A Ptk. mind a gazdálkodó szervezetek (292/A. § (3) bekezdése), mind a hatóságnak minősülő jogalanyok esetében (292/B. § (2) bekezdése) megengedi a harminc napos kifizetési határidőnél hosszabb, de legfeljebb hatvan napos pénzfizetési határidőben való érvényes megállapodást. 60 napnál hosszabb fizetési határidő Abban az esetben, ha hatvan napnál hosszabb fizetési határidőben állapodtak meg a gazdálkodó szervezetek vagy a hatóságok a szerződésben, úgy az ellenkező bizonyításig a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult szervezet hátrányára eltérő szerződési feltételnek kell tekinteni a pénztartozás teljesítésére vonatkozó megállapodást. Ennek következtében a jogosult gazdálkodó szervezet a hátrányára - szerződésben vagy általános szerződési feltételben - megállapított hatvan napnál hosszabb fizetési határidőt a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésére való hivatkozással megtámadhatja. A gazdálkodó szervezetek és a hatóságok tehát továbbra is szabadon megállapodhatnak a fizetési határidőben, azonban az, a harminc napot (de legfeljebb a hatvan napot) – késedelmi kamat kikötése nélkül - nem haladhatja meg.
]. Ha tehát a jogosult rendelkezése vagy a felek megállapodása szerint a fizetett összeget elsősorban a főkövetelés kiegyenlítésére kell fordítani, a fizetett összeg pedig ezen felül a késedelmi kamatokat és a költségeket már nem fedezi, felmerül a kérdés, hogy az önállósult kamatkövetelés mint pénzkövetelés után kamat jár-e, nem ütközik-e ez a kamatos kamat érvényesítésének tilalmába. A Ptk. §-ának (4) bekezdése szerint gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a fizetési késedelem jogkövetkezményeiről jogszabály eltérően rendelkezhet. A kamat mértéke tekintetében jelenleg a 86/1990. (XI. 14. ) Korm. rendelet tartalmaz a Ptk. § (1) és (2) bek. -ben meghatározott mértéktől eltérő szabályokat. A gazdálkodó szervezetek vonatkozásában ugyanis a kamat mértékét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatában állapítja meg. Mindezeket figyelembevéve a bírói gyakorlat a felvetett kérdéssel kapcsolatban igenlő választ ad, vagyis az önállósult - s ezzel önálló pénzköveteléssé alakult - kamatkövetelés után érvényesített kamat jogosságát elismeri.
Abban az esetben tehát, ha a követelés érvényesítésével kapcsolatban költségeink merültek fel (ideértve akár a behajtási költségátalányt, akár konkrét költségeket), illetve a késedelmes teljesítés miatt kamatot számol(hat)unk fel, és a vevőnk a teljes követelésnek csak egy részét fizeti meg, akkor a fenti rendelkezés szerint először a költségekre számolandó el a részteljesítés, ezután a kamatokra és csak legvégül a főtartozásra, azaz magára a ki nem egyenlített vételárra. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő csak azután fizet, hogy a főtartozásra további kötelezettségek rakódtak, még abban az esetben is merülhet fel követelésünk és végső soron visszaigényelhető áfánk, ha a főtartozást egyébként a vevő kifizeti. Természetesen ezzel kapcsolatban is elmondható mindaz, ami a cikk eddigi részében megjelent – a még meg nem térült főkövetelés érvényesítése érdekében aktív magatartást vár el az Áfa tv. a jogosulttól. A fentiektől némileg eltér a szabály, ha a követelés részbeni megtérülésére a felszámolási eljárás végén, a megszűnt vállalkozás vagyonának felosztása keretében került sor.