William Shakespeare: Arany János drámafordításai III. (Akadémiai Kiadó, 1961) - Shakespeare Szerkesztő Fordító Kiadó: Akadémiai Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1961 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 351 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Shakespeare-t az elmúlt század folyamán egyre fokozódó lelkesedéssel és tisztelettel vette körül irodalmi közvéleményünk. Arról, hogy szinte nemzeti klasszikusaink közé számít, büszkeséggel szoktunk megemlékezni, s úgy, mintha csupán nálunk volna ez így. Pedig ebben is testvérei vagyunk a körülöttünk és tőlünk északra élő nemzeteknek. Az ő életükben, fejlődésükben is igazán történelmi szerepet játszottak a brit óriás művei. Az önmaguk egyéniségére eszmélő, szellemi és politikai önállóságukat kivívó nemzeti műveltségek erjesztői, ébresztői, mintaképei lettek. Voltaire felismerte ugyan a drámaköltő nagyságát, de hatását látva önmagának is szemére hányta, hogy a "szörnyeteget" beengedte a francia mintájú felvilágosodás ápolt kertjébe.
A párbeszéd sosem retorikus, mindig élő beszéd (Vörös Rébék, a magyar költészet egyik leghorrorisztikusabb műve). Azt is megtudtuk, hogy Arany János nagyszerű érzékkel használ kihagyásokat, elhallgatásokat, amivel feszültséget teremt. Zách Klára megbecstelenítése után nem tudjuk meg, apja hogyan kezeli a lányát. Jelenetteremtő drámai és a nyelvvel bánó költői képessége egyedülálló. Hol közelíti, hol lelassítja a jeleneteket, amelyek nélkül nehéz elképzelni történetet, jellemeket. A Híd-avatás, a Tetemre hívás, A walesi bárdok és több hosszabb ballada is egyetlen jelenet. · Egészen kivételes a narrációs, elbeszélő képesség a Tengeri-hántásban, a tárgyiasság, a realizmus. Míg Schiller balladái elvontak, a Szent László elképesztő konkrétsággal, részletességgel fogalmaz. László hisztérikus hangot üt meg, a Híd-avatás komoly pszichológiai ábrázolás, a lélek mélységeit jeleníti meg, akárcsak az Ágnes asszony. Tökéletes idegorvosi látlelet Abigélnél (Tetemre hívás) a sokk leírása – magyarázta Nyilasy Balázs.
A kezdetek Arany János az egykor történelmi Magyarország, ma pedig Románia területén található Nagyszalontán született 1817-ben. János tíz gyermek egyike volt, és egy azon kettő közül, akik megérték a felnőttkort. Arany már fiatal korában érdeklődött a tanítás iránt, 14 éves korában pedig tanítósegédnek állt, hogy szüleit támogathassa. Miután a Debrecen i Református Kollégium falai között német és francia nyelvet tanult, rövid időre egy színjátszó csoporthoz is csatlakozott. Későbbi karrierje során újságszerkesztői és tanári pályára terelte – mindez az előtt történt, hogy a ma jól ismert, egyik legnagyobb magyar költővé vált volna. A következő oldalon folytatom! Arany első jelentős munkája 1845-ben készült el – a politikai hangvitelű szatirikus vers az "Az elveszett alkotmány" címet viselte, és a Kisfaludy Társaság meghirdetett versenyén első helyezést ért el vele. A díj volt az utolsó löket, amire Arany motivációjának és önbizalmának szüksége volt: első sikere után egy évvel jelent meg leghíresebb műve, a Toldi.
"Shakespeare négyszáz éve töretlenül népszerű közönsége és olvasói körében, nálunk is annyira, hogy sokan magyar szerzőnek érzik. Való igaz: történetei, helyzetei, jellemei minden nép és minden ország számára tudnak fontosat mondani, akár játékosan könnyed, akár súlyosan gondolatgazdag a beszédmódja. Remélem, hogy aki olvassa (vagy aki eljátssza! ) közvetlenebbül megérzi ezekben a mai lélegzetű fordításokban a vidámat és a komolyat is – mert ez a kettő Shakespeare-nél szüntelenül keveredik. Sok lábjegyzetet írtam, ezek remélhetőleg megkönnyítik a nehezebb helyek megértését. Az itt található fordítások 1994 és 2010 között keletkeztek, különböző színházak felkérésére. Örömmel vállaltam a feladatot, mert régi vágyam volt, hogy Shakespeare-t fordítsak. Az angol nyelvet, annak klasszikus és régebbi változatait szakmámból adódóan ismerem, polgári foglalkozásom ugyanis nyelvész: angol nyelvészetet, nyelvtörténetet tanítok az egyetemen" – írta Nádasdy Ádám a kötet ajánlójába. De mielőtt megismernénk a műfordításokat, érdemes magával az íróval, William Shakespeare-rel megbarátkozni.