Viharjelzés a Balatonon A Balaton nagyon kedvelt a vízi sportokat űzők körében. A tó két partját csak néhány kilométer választja el egymástól, így biztonságérzetet nyújt még a kezdő szörfösöknek, vitorlázóknak is. A magyar tenger azonban hirtelen tud a sima víztükörről a háborgó, tajtékzó tengerré válni! A Balatonon 28 helyen felállított viharjelző rendszer mindenkit időben figyelmeztet a vihar közeledtéről. Biztonságosan juthatunk partra, ha komolyan vesszük a viharjelzést, és betartjuk a vízi-rendészeti szabályokat. Hirpress.hu - Elstartolt a vakáció – szünidőben is fő a biztonság. A viharjelző lámpa rendszer vihar közeledtére figyelmeztet, ha a lámpa percenként 60-szor villog. Percenkénti 30 villanásnál nem tanácsos a parttól 500 méterre eltávolodni, mert erős szél várható. Bóják jelzik meddig szabad beúsznunk, illetve csónakkal, vízibiciklivel közlekednünk.
A minap még gyerekzsivajtól voltak hangosak az iskolák, óvodák, holnaptól azonban indul a szünidő. A kaposvári hivatásos tűzoltók a szünidő beköszönte előtt több intézménybe is ellátogattak, ahol felhívták a figyelmet a legfontosabb tűzmegelőzési tudnivalókra is. Ma még az iskolapadban, holnap már a vízparton lesz fellelhető a gyereksereg nagy része. Éppen ezért a vakáció beköszöntével a tavi viharjelzés működésére hívja fel a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a somogyiak és a Somogy megyébe látogatók figyelmét. Miután a Balatonon a legnagyobb veszélyt a hirtelen lecsapó nagy erejű szél jelenti, ezért a strandolók biztonsága érdekében korszerű - sárga villogó fénnyel - jelző rendszer működik. Két fiatal a Balaton idei első áldozata – hirbalaton.hu. Elsőfokú viharjelzés: 45 villanás/perc A jelzés arra figyelmeztet, hogy a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60-nál gyengébb. Ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Csónakkal, vitorlással, szörffel már nem célszerű a part közelségét elhagyni.
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Viharjelző Rendszer Balaton Velencei-tó Tisza-tó Fertő tó Alaphelyzet Elsőfokú viharjelzés Másodfokú viharjelzés Meteorológia Loading maps.........
Csak pár dolgot kell észben tartanunk, hogy ne legyen baj. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy a vízen, vagy a vízben különösen fontos betartani a viharjelzési szabályokat, figyelni egymásra, társainkra, gyermekeinkre, hiszen egy veszélyhelyzet nagyon gyorsan kialakulhat. Az elmúlt időszakban tapasztalható viharos, mégis meleg, váltakozó időjárás nagyban kihat mindenki szervezetére. Fontos tudni, Elsőfokú viharjelzés esetén a viharjelző percenként 45-öt villan, ebben az esetben úszni, illetve csónakkal és más vízi sporteszközzel csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a viharjelző berendezés percenként 90-szer villan fel, ilyenkor fürödni tilos, valamint szintén nem szabad csónakkal és más vízi sporteszközzel közlekedni (a vitorláshajók kivételével). Aki nem tud úszni, az ne menjen be a természetes vizekbe, esetleg csak a parti sávban hűsítse magát! Gyengén úszók csak a sekély vízben fürödjenek! BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - Viharjelző Rendszer. Soha ne távolodjanak el messze a parttól olyan eszközökkel, amelyek a használatával még csak most ismerkednek!
Különösen fontos a gyermekek fokozott felügyelete és figyelmeztetése. Másodfokú viharjelzés: 90 villanás/perc A viharos, 60 kilométer/órás széllökés előtt legalább 30 perccel látható. Ilyenkor kétszer olyan gyorsan villognak a lámpák. Ettől kezdve a kijelölt helyeken sem szabad fürdeni, vagy csónakkal, vitorlással a vízre menni! A Balatoni vihar igen hirtelen bekövetkező természeti jelenség, általában orkán erejű széllel, hatalmas hullámokkal jelentkezik. A Balatonon 36 part menti, 3 tóközepi és további 15 mobil viharjelző található. Így egy adott pontról legalább hármat is lehet látni, amelyek mind a vízben és a vízen tartózkodók biztonságát szolgálják. Fotó: Szőke Péter, BM OKF, valamint Vinkler Péter és Kováts Dávid, Kaposvár HTP
A balatonszemesi kikötő viharveszélyt jelző fényjelző berendezései A balatoni viharjelző szolgálat az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) vihar-előrejelző és viharjelző rendszere a Balatonon. A szolgálat központja az OMSZ 1956-ban épült Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában működik. [1] A viharhelyzetről való tájékoztatást a tó partja mentén elhelyezett 31 stabil és további 16 mobil fényjelző lámpaegységből álló hálózat is segíti. A viharjelző szolgálat minden év április elseje és október harmincegyedike között üzemel. Tevékenységére a jogszabályi felhatalmazást a többször módosított 46/2001. (XII. 27. ) BM rendelet adja. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] Története [ szerkesztés] 1934. július 8-án Dr. Hille Alfréd [9] repülő ezredes, meteorológus kezdeményezésére kormányzati döntés alapján indult meg a balatoni viharjelzés. Kezdetben 15 riasztóállomásból állt a rendszer. A vihar közeledtét viharágyúkkal és árbócokra felhúzható piros színű viharjelző kosarakkal jelezték. A szolgálatot a Magyar Vöröskereszt Egylet Önkéntes Motoros Testületének balatoni osztálya alakította meg Siófokon mint "vízből mentő szolgálat"-ot.
Milyen változást eredményezett, hogy 2019-ben az Mt. szerinti munkaviszonyban álló nyugdíjas már nem biztosított, így nem kell fizetnie a fenti járulékokat? 2019-ben nyugdíjjárulék megfizetésének hiányában a nyugdíjas munkavállaló már nem lesz jogosult a fenti 0, 5 százalékos nyugdíjemelésre. 2019-ben a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő és Mt. szerinti munkaviszonyban álló hölgyeknél nem kell alkalmazni a fentiekben leírt kereseti korlátot, hiszen járulékfizetés hiányában nincs nyugdíjjárulékalapot képező jövedelmük. Nyugdíjas munkaviszony 2019 full. Erre tekintettel a 40 éves jogosultsági idő alapján nyugellátásban részesülő hölgyek, minden jövedelemkorlát nélkül folytathatnak Mt. szerinti munkaviszonyban keresőtevékenységet. Járulékfizetés hiányában nem jogosult a nyugdíjas munkavállaló baleseti ellátásokra. Azaz, üzemi baleset (beleértve a foglalkozási megbetegedést is) esetén nem kaphat baleseti táppénzt, illetve súlyosabb egészségkárosodás esetén nem jogosult baleseti járadékra, és nem kaphat 100 százalékos támogatás mellett baleseti egészségügyi szolgáltatást sem.
A jogszabályváltozások értelmében a Munka Törvénykönyve (Mt. ) szerint munkaviszonyban álló nyugdíjas azonban - ebből a jogviszonyból származó jövedelme után - 2019. január 1-től nem fizet nyugdíjjárulékot. Ha viszont nincs nyugdíjjárulék fizetés, akkor nem keletkezik jogosultság sem a jövedelem után 0, 5 százalékos nyugdíjnövelésre. Nyugdíjas munkaviszony 2019 tv. Jövőre keletkező jövedelmük miatt ezért nem számíthatnak emelésre 2020-ban az érintettek - írják. A munkaviszonyban álló nyugdíjas után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, ezért nettó jövedelme magasabb lesz a nyugdíjjárulék mértékével, azaz 10 százalékkal, amelynek éves összege nagyságrenddel haladhatja meg a 0, 5 százalékos nyugdíjnövelésből származó éves bevételt. Fotó: Pixabay adó
Részletesen a nyugdíj melletti munkavégzést érintő változásokról a Kortalanban 2020. 07. 08. Július elsejétől két fontos változás lépett hatályba a nyugdíjtörvényben: járulékmentessé vált a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett kereset, ezzel együtt pedig megszűnt a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozók éves keretösszege. Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a nyugdíjas vállalkozónak? 2020. július 1-jétől változott a járulékfizetés rendje. Érintik-e a változások a nyugdíjas vállalkozókat? Nyugdíjas foglalkoztatottak mire számíthatnak 2019-ben? - ADÓSZIGET. Mi ösztönözheti a munkáltatókat arra, hogy nyugdíjasokat alkalmazzanak, és a nyugdíjasokat arra, hogy tovább dolgozzanak? 2019. 12. 16. A nyugdíj mellett szerzett kereset teljes mértékben járulékmentes idén a munkaviszonyban, jövő július 1-jétől bármilyen jogviszonyban végzett keresőtevékenység esetén. Hogyan, hol, mikor, meddig, kinek érdemes kiaknázni az új könnyítéseket? Több százezer magyar nyugdíjas kénytelen dolgozni 2019. 10. 28. A nyugdíj melletti munkavállalás idei feltételeiről, a nyugdíjas munkavállaló és az őt foglalkoztató munkáltató előnyös helyzetéről, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről, és hasonló kérdésekről beszéltem Veres Dórának, a újságírójának.
2018. év végéig úgy rendelkezett az 1997. évi LXXX. Nyugdíjas munkaviszony 2019 1. törvény, hogy a munkaviszonyban dolgozó saját jogú nyugdíjas biztosított, így a béréből megfizette a természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot. Azaz a saját jogon nyugellátásban részesülő munkavállaló béréből le kellett vonni a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Megjegyzés: Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles volt fizetni. A nyugdíjas a fenti 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulék alapján évenként, nyugdíjának 0, 5 százalékkal való emelésére is jogosult volt. Szintén a nyugdíjjárulék alapján 2018-ban figyelemmel kellett lenni arra a szabályra, hogy a 40 éves jogosultsági idővel nyugellátásban részesülő hölgyek keresőtevékenységénél felső korlát érvényesült, azaz ha a keresőtevékenység során a fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta a minimálbér tizennyolcszorosát, akkor a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig – de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig – a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kellett.