A Magas-Tátra keleti végén, a Zöld-tavi völgy zárlatában található a turisták körében rendkívül népszerű Zöld-tavi menedékház. A ház a smaragdzöld színű tó partján, hatalmas tátrai csúcsok tövében fekszik. A menedékház története a XIX. század végén kezdődött, az alábbiakban ennek a hegyek között álló menedékháznak a sorsával ismerkedünk meg. Még mielőtt azonban megismernénk a jelenlegi menedékház történetét, nem feledkezhetünk meg az Egyed menházról sem. Ez a Zöld-tó partján állt, és a pásztoroknak valamint a kor turistáinak menedékül szolgált a szélsőséges időjárási körülmények ellen. Zöld tó tata power. Azt az ideális helyszínt, ahol a jelenlegi menedékház áll, elődeink választották, akik a XIX. század végén felépítették itt az első menhelyet. Egyes feljegyzések azonban azt mutatják, hogy a helyet már a XVII. század végén is ismerték. A jelenlegi menedékház elődje, az Egyed menház 1884-től létezett, azonban nem ott, ahol a mai házat ismerjük. Ugyanis néhány évvel korábban, pontosan 1876-ban épült fel a Fehér-tavi- és a Zöld-tavi-völgyek térségének első menháza, amely a tóhoz vezető út hiányában a Rókusi-réten állt.
A ház zaklatott élete azonban tovább folytatódott, hiszen 1890-ben ismét leégett a tető. Bár ezt gyorsan megjavították, de az év őszén a ház sorsa megpecsételődött, hiszen tűz pusztította el, amely után csak üszkös romok maradtak. Fotó: A Zöld-tó térségében ekkor azonban már szükség volt egy turista hajlékra, amely szintén az MKE kezdeményezésére valósult meg. Nem kevésbé fontos volt a ház anyagának megválasztása, amelyből felépítik a házat, mivel az előző házak sorsa megfelelő leckének bizonyult. Ezért még mielőtt hozzáláttak volna a tervezéshez, megállapodtak, hogy a leendő menedékházat kőből kell felépíteni, és legalább a nyári forgalmas hónapokban vendéglősnek kell üzemeltetni. A Kriván alatti Zöld-tó ( szlovákul Zelené Krivánske pleso) egy tengerszem a Magas-Tátrában, Szlovákiában, a Vázseci-völgy felső teraszán. Bakanccsal a Zöld-tóhoz: buszos utazás és könnyű túra 1 főnek. 2017 m tengerszint feletti magasságban található. 450 m hosszú és 160 m széles, zöldes színét nagyobb mélységétől kapja, 23, 1 m mély. Nevét helyzete és színe szerint kapta.
(Utalás esetén csak akkor tudjuk megkötni, ha az összeget átkönyvelik az indulásig. ) Jelen túrára vonatkozó utasbiztosítási lehetőségek: Nívo:450 Ft/fő/túra Top: 590 Ft/fő/túra Top extra: 940 Ft/fő/túra Bővebben a biztosító szolgáltatásairól a honlapjukon olvashatsz:
Az októberi hosszú hétvége első napján egy nem túl korai indulás után háromnegyed 10-kor menetrend szerinti autóbusszal érkeztünk meg Julcsival a Késmárki-Zöld-tóhoz vezető turistaút kiindulópontjaként ismert Fehér-víz (Biela voda, 925 m) nevű parkolóba. Autónkat Tátralomnicon hagytuk, hiszen erre a napra egy olyan körtúrát terveztünk, melynek útvonala a Zöld-tavat és a Nagy-Morgást érintve Tátralomnic felett, a Kő-pataki-tónál ér véget. Utunk első része felhős időben, itt-ott szitáló ködben vezetett, kevés megörökítésre váró kilátással, így aztán 12 óra 15 perckor meg is érkeztünk a Zöld-tó (Zelené pleso, 1545 m) partján álló Zöld-tavi menedékházhoz (Chata pri Zelenom plese, 1551 m). Ennek a 7, 7 km hosszú útnak a nagy része erdőben vezet, így a tóig nem sok látnivaló készteti megállásra az embert. A menedékház közelében aztán ritkul az erdő, és szerencsére éppen akkor kezdett szétoszlani az addigi zárt felhőzet, így amikor már volt mit fotózni, lehetett is mit fotózni. Zöld tó tata motors. Ekkor azért még a felhőké volt a főszerep, melyek azonban a széllel harcolva még izgalmasabbá, varázslatosabbá tették a látványt.
A két szemgolyót Harvey azonnal továbbadta Einstein szemorvosának, az agyat pincéjébe csempészte, a test további részeit pedig elhamvasztották. Tanulmányozni kezdte a szervet Harvey az elorozott szervet alapos dokumentációnak és tanulmányozásnak vetette alá. Lefotózta, és megmérte a súlyát is: 1230 grammot nyomott, ami könnyebb, mint egy átlagos, Einstein korában lévő férfi agya. Ezek után a boncmester 240 szeletre vágta a szervet, és ezeket is egyenként lefényképezte, sőt még festményt is készíttetett róluk. Thomas Harvey (1912-2007) és Einstein agyának egy darabja. Fotó: Michael Brennan / Getty Images Hungary Mindez bizarrnak tűnhet, de Harvey nem érezte helytelennek a tettét. Úgy gondolta, hogy amit csinál, az tisztán a tudomány érdekében történik. Gondoskodott a szeletek tartósításáról, és autójával járni kezdte az országot, hogy adjon a szervből az arra érdemes és hasonlóképpen kíváncsi tudósoknak. Még az amerikai hadsereghez is eljuttatott néhány mintát. Az eredmények Az már Harvey pincéjében kiderült, hogy a tudós agya az átlagosnál könnyebb volt, de a későbbi kutatások is érdekes eredményeket hoztak.
Drake volt az első, aki rádióteleszkóppal kutatott idegen civilizációk nyomai után Forrás: Wkimedia Commons / Amalex (Drake, és a világhírű ismeretterjesztő csillagász, Carl Sagan nevéhez fűződik a legelső idegeneknek küldött földi üzenet, az úgynevezett Pioneer-tábla megszövegezése is, amit a Naprendszert elhagyó első űrszonda, a Pioneer-10 vitt magával a fedélzetén. ) Frank Drake kezdeményezésére épült meg 1963-ban a SETI, vagyis a a feltételezett földönkívüli civilizációk jeleit kereső program Big Ear ( Nagy Fül) nevet viselő rádióteleszkópja, amivel Dr. Jerry R. Ehman 1977. augusztus 15-én fogta az elhíresült és nagy port felvert "Hűha! " jelet is. Az elhíresült "Hűha! " jel eredeti képe, amely eleinte egy távoli idegen civilizáció üzenetének tűnt Forrás: Big Ear Radio Observatory and North American AstroPhysical Observatory (NAAPO) A rádiózás általánossá válásával a második világháború utáni években a rádióhullámok váltak az idegenekkel való kapcsolatfelvétel elsődleges médiumaivá.
A kozmológiai állandóval Einstein megfejtette, miért nem omlik össze azonnal az univerzum Könyves Magazin - Tegnap 12:48 Könyv Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Hála a természettudományoknak, ma már pontosan tudjuk a választ: tűz emészti el. Katie Mack segítségével a meredély legszélére állva tekinthetünk le a végtelen sötétségbe – tudományos szempontból. Olvass bele! 1 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók A kozmológiai állandóval Einstein megfejtette, miért nem omlik össze azonnal az univerzum Startlap - Ma 04:12 Könyv Költők és filozófusok a történelem kezdete óta vitáznak és tépelődnek azon a kérdésen, hogy miként fog véget érni a világ. Olvass bele!
2021. november 12. 09:11 Múlt-kor "Életmentő" misebor De hogyan juthatott alkoholhoz ekkoriban egy átlag amerikai? Sokan előre gondolkodtak: a törvény életbelépése előtt hatalmas készleteket vásároltak fel, és pincéikben tároltak, ami hivatalosan nem jelentett törvényszegést. A tehetősebbek gyakran úgy megtöltötték raktáraikat, hogy onnan nem csupán saját fogyasztásra került elő az alkohol. Emellett a szövetségi törvényt kikerülő egyik kiskaput a gyógyszeres kezelés jelentette, ugyanis hivatalosan rák, emésztési zavar, valamint depresszió esetén a betegek receptre whiskyhez juthattak. "Kóser bor – szentségi célra" és egy elégedett vásárló Mindössze három dollárba került a papír, amely feljogosította a pácienst, hogy tíznaponta egy-egy pintet kapjon. Ezen az úton több mint 900 000 gallon szesz jutott el a "betegekhez". Az amerikai orvosok 1921 és 1930 között becslések szerint csak ezzel mintegy 40 millió dollárt kerestek. Egy másik törvényrészlet lehetővé tette, hogy vallási célra bizonyos egyházi személyek bort szerezhessenek be.
Az idegenek nyomait kereső kutatók a földönkívüliekkel való passzív kapcsolatfelvétel egyik lehetséges eszközeként tekintenek azokra az elektromágneses hullámokra, bennük a földi rádióadások jeleire is, amiket az elmúlt évszázadban bocsátott ki az emberi civilizáció. Ha csak a tágabb kozmikus hazánk, a Tejútrendszer határait vizsgáljuk, úgy viszont kiábrándító az eredmény: a fénysebességgel terjedő rádióhullámok közül a "legelső fecskék" által befutott távolság is egy alig érzékelhető apró kör csupán a galaxisunk térképén. " Ahogy nő az ismert exobolygók száma, úgy nőhetnek a reményeink, hogy rábukkanunk az intelligens földön kívüli életre " (Leonard David, a szakírója) Száz éve ontjuk a mesterséges jeleket a kozmoszba Frank Drake amerikai asztrofizikus, az 1960-ban publikált és róla elnevezett híres Drake-formula megalkotója volt az első, aki matematikai módszerrel próbálta meghatározni a magasan fejlett földönkívüli technikai civilizációk számának valószínűségét. Frank Drake amerikai csillagász egy 2017-ben készített fotón.