Sicz György békéscsabai kertészmérnök kertjében szőlő és gyümölcs is található. Az ő növényei már évek óta nem szenvedtek semmilyen vadkárt. A nyugdíjas szakember ezt az utóbbi évek enyhe teleinek tulajdonítja: a növények jelentős része vegetációban marad, így a vad eheti a füvet, lucernát, búzát, akárcsak nyáron. Régebben a hideg és a hosszú ideig tartó hótakaró okozta élelemhiány miatt jártak be rendszeresen a kertekbe. Hetényi János, a Mecseknádasdi Szőlő- és Bortermelők Egyesületének elnöke elmondta: náluk a leggyakoribb vadkárokat az őz, szarvas, vaddisznó, borz és seregély okozza, kisebb mértékben a vadnyúl. Haditerv madár- és vadkár ellen, avagy hogyan védjük a szőlőnket. Az utóbbi az új telepítéseket veszélyezteti, ha a területeket hó fedi. A vaddisznó rendszeresen túr az ültetvényekben táplálékot keresve, és kárt tesz a támrendszerben, illetve a kerítésekben. Hosszú telek után – ami mostanában nem volt – a fiatal hajtásokra és levélzetre egyaránt veszélyt jelentenek az őzek és a szarvasok. A szőlő érésével párhuzamosan jelentősen megnő az őz, szarvas, borz, és helyenként a róka kártétele, kiegészítve a seregélyek megjelenésével.
Amennyiben a lekerítendő területet a vaddisznó is járja, célszerű további vezetékeket elhelyezni a kerítésen a talajtól 20-25 és 50 cm-re. A vegyszeres védekezés egy újabb kategóriája a vadriasztóknak. Ez lényegében kémiai vegyszerek alkalmazását jelenti a vadkárok megelőzésére. A talajfelszínre kiszórt granulátum vagy a kipermetezett folyékony elemi kén egyaránt hatásos lehet, azonban nem elterjedt módszer. A granulátum bár hosszabb ideig védi a kultúrát, de lassabban fejti ki hatását, ellentétben a folyékony termékekkel. Ezek a módszerek csak rövidebb ideig hatásosak, ezután célszerű hatóanyagot váltani. Végezetül meg kell említeni az őrzést, ami sokak szerint a leghatékonyabb védekezési forma. Ezeket végezzük el vetés előtt, hogy megelőzzük a vadkárt. Ez esetben az állandó jelenlét nélkülözhetetlen, következetesen, nap mint nap ki kell járni az őrizendő területre – ezt a vadásztatra jogosult a tagjaik között beoszthatja. Ellene szól, hogy rendkívül idő- és munkaerő-igényes, ugyanakkor a leginkább természetközelibb módszer. De nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a vad a természet elidegeníthetetlen része.
VETÉS ELŐTT EZEKET ÉRDEMES ELVÉGEZNI Hogy elkerüljük a károkozást a területeken érdemes már a vetés előtt elvégezni a védelem kiépítését. Mechanikai védelem esetén, mint például a kerítés, ügyeljünk a megfelelő magasságra és stabilitásra, hogy az állatok ne tudják átugorni, illetve ne tudják felfeszegetni, vagy átbújni alatta. A szarvas ellen 220-250 cm magas kerítés a legideálisabb, míg őz ellen elegendő lehet a 150 cm-es magasság is. Olyan területeken, ahol jellemzően apróvadak is előfordulhatnak (mint pl. a mezeinyúl avagy az üreginyúl) legalább 80 cm-es magasságban sűrű 5-8 cm lyukbőségű hálóval is ki kell egészíteni. Vaddisznó-, illetve üregi nyúl ellen a kerítésfonatot süllyesszük alul legalább 10 cm-re a földbe. A kerítésmező felett húzódó szemöldökfa alkalmazásával védelmünket jobban láthatóvá tehetjük a szarvasok, őzek számára, így csökkentve a kerítés átugrásának lehetőségét, megelőzve ezzel a vadkártételt. Taposástól a rágásig – Vadkár napraforgóban (+KÉPEK) | Erdő-Mező. A kerítések kiépítése azonban költséges, és rengeteg erőforrást emészthet fel.
2022. április 8., péntek A nagyvadállomány gyarapodásával és térhódításával, továbbá a takarmányárak növekedésével és a háború okozta rendkívüli élelmiszer-gazdasági helyzetre való tekintettel hangsúlyossá vált a vadkárelhárítás fontossága. Nem felejthetjük, hogy a mezőgazdasági kártétel mellett az erdősült területekben is kárt okoz a vad. Ezeknek a megakadályozása, visszaszorítása a mező- és vadgazdálkodó közös érdeke. A kultúrák fejlődésével a vadkárelhárítási időszak is kezdetét veszi. Számos kevésbé hatásos, vagy sok esetben hatástalan módszert ismerünk a károk mérséklésére. Mindenki másra esküszik, de sem a villanypásztor, sem a kémiai anyagok nem nyújtanak 100%-os megoldást. A gyérítés és a vad zavarása lehet az egyik leghatékonyabb módszer, ugyanakkor a kilövési tervek évről évre történő emelése ellenére nagyvadjaink alkalmazkodtak az egyre intenzívebb vadászati nyomáshoz. Elmondhatjuk tehát, hogy a vadkárelhárítás egy komplex feladattá vált, több aspektusból is meg kell vizsgálni az adott helyzetet, és a megelőzésben érdekelt feleknek együttes erővel kell fellépniük a vadkár ellen.
Igaz, hogy egy drágább, minőségi elemmel akár negyedévig is kihúzhatja, ám általában 2-4 hetente meg kell vizsgálni az elem(ek)et. Ára jóval alacsonyabb egy négyzetméterre vetítve, mint egy szakszerű vadvédelmi kerítés kiépítése, de magasabb is, mint pl. a rémzsinór. Mechanikai zajkeltő Kétségkívül a legolcsóbb mechanizmusok egyike például a szélkerekes kereplő. Gyakorlatilag a szél fújásával arányosan zajt ad ki magából. Ezzel csak annyi a baj, hogy nem a megfelelő időben szól (szélcsend esetén is szükség lehet rá, vagy épp erős szélben feleslegesen szól). Az alacsony árával szemben komoly hátrányt jelent, hogy messziről alig hallható, illetve, hogy könnyen megszokhatják a vadak. Meg kell említeni, hogy alacsony költsége miatt gyakorta alkalmazzák az úgynevezett rémzsinórt, ami lényegében drótra felfűzött sörös dobozokból áll. Ez azonban szinte hatástalan, mert az egymásnak ütődő dobozoknak alig van hangja, így ez a megoldás inkább csak szemetet gyárt, mint hogy riasszon. Rémzsinór kárókatonák ellen Fotó: Fényvisszaverő fóliák Szintén az olcsóság bajnoka címért versenyeznek a különböző fényvisszaverő fóliák.
A károk csökkentését elsősorban a villanypásztor és a vadvédelmi kerítések együttes használata jelentheti, de az sem százszázalékos. A seregélyek ellen a területeiken viszonylag jól működik az infrahangos, illetve a ragadozómadár-hangokat utánzó vadriasztó. A szőlőfajták közötti különbségek kevésbé fontosak a vadfajok étrendjében, inkább a fürtök cukortartalma és az aszályos időszak befolyásolja a kártételt. Kampits László, a Kőszegi Bor közösségi kezdeményezés vezetője úgy véli, hogy környékükön az elmúlt években megnőtt a vaddisznóállomány. A 2013-as kemény tél megtizedelte a vaddisznókat, ám azóta fokozatosan növekszik a számuk. A helyi vadászok szerint a vaddisznók által okozott kár kevésbé van összefüggésben az egyedszámukkal, inkább az időjárási tényezőktől függ. A vadkár megelőzése érdekében a Szombathelyi Erdészeti Zrt. egész évben eteti a vaddisznókat a hegynek a szőlős területektől távolabb eső részén, valamint a zártkertek közelében vaddisznóbefogót működtetnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara több helyen felhívta már a figyelmet, hogy az utóbbi tíz évben fokozatosan nőtt a nagyvadállomány az országban, miközben az apróvadszám meredeken esett.
Itt nem lehet megállapítani útvonalakat, mint a szántóföldön, például az ivóhely irányában megfigyelhető vad csapásokon. Tehát a mi esetünkben az egész bekerített ültetvény területén egységesen védekeznünk kell a Doxmand ultrahangos vadriasztó készülékekkel és a kiegészítő technológiákkal kombináltan. Tapasztalataim szerint a vadak károkozásában fajonként, sőt, fajon belül fajtánként is eltérés figyelhető meg. Meggyben az érdi bőtermő csemetéket szeretik a legjobban, de a cseresznyét is nagyon kedveli az őz. Talán a kajszit bántják a legkevésbé. Azon túl, hogy elfogyasztják a fiatal gyümölcsfák kérgét és magát a zsenge törzset is, nagy problémát jelent, hogy a szarvukkal totálisan lekérgelik a facsemetéket. Egy facsemete 1000 forintnál kezdődik és az új telepítésben egy éjszaka alatt egy őz 50. 000 – 100. 000 forint kárt is okozhat. Amikor 3 hektárt eltelepítünk, akkor minimum 600 fa kerül egy hektárba intenzív meggy esetén. E bben az esetben a Doxmand vadriasztók bevetése előtt egy alkalommal átlagosan 12 fát tettek tönkre az őzek.
Társasági... A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK!
Segítenek a róka és más kártékony állatok apasztásában, amely a tanyán élők életét megkeserítheti. Az állandó vadőri jelenlét, a kilencvenes években kialakított és ma is működő tanyai hírlánc, a segítségnyújtás, minden tanyasi ember számára fontos. Jó kapcsolatban vannak falugondnok-hálózattal s télvíz idején nagyon gyakran erőgépekkel törik meg a havat az utakon. Csányi József elmondta, hogy nem csak vadászni érdemes ellátogatni Kiskundorozsmára, hanem a gazdag kulturális értékekkel rendelkező településen érdemes felkeresni a dorozsmai szélmalmot, amelyről Dankó Pista nótát szerzett, megkóstolni a dorozsmai molnárpontyot és jó időben a Sziksós-fürdő hideg gyógyvize is nagyon keresett nem csak a helyiek, de a külföldi vendégek körében is. További képek itt! Csongrád megyei vadásznap – Erdeiprogramok.hu – Élményekben gazdag magyar erdők. Forrás: Rádió 7
Hírek / Média OJV 2021 Pest megye - Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet A Heim Pál Kórház (ahogy a köznyelv ismeri) is megkapta az Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit Kft adományát. Valamennyi gyermekkorház vagy gyermekosztály, ahol jártunk eddig mély nyomot hagyott bennünk, de a budapesti intézmény más lépték.. OJV 2021 Csongrád-Csanád megye Csongrád-Csanád megye különleges több szempontból is a jótékonysági vadászat vonatkozásában. Az egyik ilyen, hogy a megyei stratégiai partnerséget a helyi vadászkamara látja el. A másik, hogy a hódmezővásárhelyi kórház a 3. támogatott intézmény a megyében éppen a stratégiai partnerünk kérésének megfelelően. OJV 2021 Békés megye- Réthy Pál Kórház Békéscsabára a megyei kórházba is megérkeztek a Országos Jótékonysági Vadászat Közhasznú Nonprofit kft adományai. A rendelkezésre álló 630 ezer Ft-ból 3 db fonendoszkóp, 1 db pulzoximeter, 1 db vénakereső készülék és 1 db újraélesztő baba került beszerzésre. OJV 2021 Csolnoky Ferenc Kórház- Veszprém megye Mai napra is jutott egy adomány átadás, ezúttal a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórházba látogattunk el.. Jó érzés volt, hogy ismét azért jöhettünk, hogy segítsünk.