A két rész így eltérő fejlődési pályákon mozgott. Buda a 19. század utolsó harmadára lényeges lemaradásba került a vele egyesített Pesttel szemben. Az 1870-es évektől a Duna balparti városrészben olyan európai mércével nézve is jelentős építkezések zajlottak, mint az Andrássy út és a Nagykörút kiépítése, illetve a modern polgári társadalom közintézményei ( Operaház, színházak, múzeumok) is itt leltek otthonra. Ezzel szemben a budai vár évszázados és lebonthatatlan várfalaival egy zárvány volt, melyet elkerült a nagyszabású városfejlődés. Napjainkból nézve ez örömteli volt, mivel a Várnegyed rengeteg műemlékileg értékes, középkori eredetű, de átépítéseket mutató polgárháza megmaradt, azokat nem söpörte el a Kiegyezés utáni fejlődés olyan mértékben, mint ahogy Pesten. A kortársak számára ez azonban a régi Buda leáldozását jelentette. 35 A Dísz tér északi oldalán álló négyemeletes, hatalmas bérház a húszas években. A kis képen a századfordulós állapot az egyemeletes fogadóval, illetve a jelenlegi, egy hasonló méretű, hatvanas években épült lakóházzal Galéria: A Vár palotái egykor és most (Fotó: Pesti Brúnó / FORTEPAN) Habár a 19. század közepén a területen álltak már nagyságukkal az egyszintes lakóépületektől jelentősen elütő építmények az északi, polgárvárosi részen (a Nándor-laktanya, a volt Országház, a régi Jezsuita épületegyüttes), ezek mind középületek voltak.
A le- nem, csak visszabontott minisztériumi épületek például alapterületük folytán így is kilógnak. Szentháromság tér a Halászbástyáról nézve, balra a Mátyás-templom, jobbra a Pénzügyminisztérium két épülete (a jobbszélső az egykori Jezsuita Akadémia, ma Hilton szálló van a helyén). 1932. Galéria: A Vár palotái egykor és most (Fotó: Lajtai László / FORTEPAN) Ezeken túl, pedig számos lebutított, leegyszerűsített homlokzat jött létre a területen, melyek részben a 19. századi historizmus gyökeres elutasításának, részben pedig a középkori maradványok aránytalan túlhangsúlyozásának köszönhetők. Születtek korszakos, példaértékű bemutatások, de némely esetben itt is csupán a drámai értékvesztést figyelheti meg az 1945 előtti és mai képet összehasonlítva az ember. Erre cikkünk következő részében lesz lehetőség. Szerzőnk művészettörténész. A borítóképen a Honvéd Főparancsnokság épülete a Dísz téren (Fortepan / ARCHIV FÜR ZEITGESCHICHTE ETH ZÜRICH / AGNES HIRSCHI / CARL LUTZ felvétele). A jelenlegi állapotokat bemutató fotók Gerse Dániel munkái.
Jelenleg már több utazási iroda is a várnegyed meglátogatása helyett inkább más, alternatív helyszíneket ajánl a turistacsoportoknak. A buszos turistacsoportok számára most jóval hosszabb időt vesz igénybe eljutni a Halászbástyához és a Mátyás-templom, emiatt borul az eredeti program Fotó: parksang118/ "Nyilvánvaló, hogy egy ekkora szabású építkezés és felújítás korlátozásokkal jár, a gond az, hogy erre nem tudtunk felkészülni. A MUISZ mindent megpróbál és minden érintett féllel tárgyalt már. Több alkalommal javasoltuk egy hosszú távú buszközlekedési koncepció kidolgozását az érintett felek bevonásával, mert a probléma egyre égetőbb, a szakmának pedig vannak kész javaslatai erre, olyan megoldással is, hogy a buszoknak nem kell áthajtaniuk a budai Váron" – tette hozzá Erdei Bálint. Tájékoztatása szerint a szakmai szervezetek közösen is nyújtottak már be különböző megoldási javaslatokat, de a legnagyobb probléma, hogy nemcsak a várnegyed, hanem az egész fővárosi turistabusz-közlekedést és parkolást érintő tervezési és döntéshozatali környezet évtizedek óta rendkívül sokszereplős – kormányzat, Főpolgármesteri Hivatal, Magyar Turisztikai Ügynökség, Budapest Brand, Nemzeti Közlekedési Központ, Budapesti Közlekedési Központ, Várkapitányság, Városliget Zrt., Budapest Közút, kerületi önkormányzatok stb.
Az egy null. A nulla negatív. Ahol a bizalom gerjesztő, ott a fájdalom csillapítás. A szélső érték! Sőt a szélső jobb! A ló fasz. Az érettségi bizonyítvány, a fő iskola, de a világ egyetem. A megmondó ember, a kidobó ember, az öreg is ember. Na de a takarító nő. A magyar vándor, ráadásul az ötszáz ezer. A fél millió, ha millió fél. A vodka szóda, a wisky kóla, a David off. A macska jaj. Nem. A macska kő, de az egér út, a csikó hal, a szarvas marha. A budai vár, a pesti gentry, de a panel proli? A kár vallás, a hit oktatás, a test nevelés. A gondolat fertőzés, a fogalom zavar. A hétfő bűn. Bár az iphone hat. Az író gép. A vadász görény. Rendőr? Vicc. De fegyver nem. Sajnos nem csak a poén gyilkos. A nő személy, de a férfi állat? Az egész biztos, hogy a férfi-nő konfliktus. A szív probléma, az agy halál. Az együtt működés. A majd nem. A fekete fehér, az igen nem. A rossz lóra tenni, de a jobb sorsra érdemes. Csak a csoda szer, mert a halál fasza, de a halál komoly. Egyéb rendezvény TOVÁBB A JEGYVÁSÁRLÁSRA Hallotta már, Mariskám…?
A mai tér a középkorban a többnyire németek által betelepült, középső városrész piacteréből alakult ki. A korabeli piactér a mainál jóval nagyobb lehetett, északi és déli térfala az idők során erősen változott, eltolódott, míg a keleti és nyugati többé-kevésbé eredeti helyén maradt fenn, bár formájában, kiosztásában erőteljesen átalakult. A tér északi határa a 13. században még a mostani Szentháromság utca környékén húzódhatott, majd a fokozatos beépítések hatására dél felé tolódott. A déli vége eredetileg még valószínűleg a város keleti (Szent János vagy Vízi-) és nyugati (Zsidó) kapuját összekötő út vonalában lehetett, később viszont a beépítések hatására ez valamelyest északabbra tolódott. A 14. század második felében Nagy Lajos király Szent György tiszteletére kápolnát építtetett a téren, mely az északi részen, nagyjából az 1849-es honvéd emlékmű környékén állt. A kápolnától északra lévő térrész ekkorra valószínűleg már jórészt beépült, és ezzel a középkori tér alapformájának kialakulása nagyjából megtörtént.
Az épület belsejét valószínűleg a de la Motte család alakította át, amikor barokk-rokokó stílusú, figurális, ún. al secco technikával felhordott falképekkel díszített, öt teremből álló impozáns emeleti egybenyíló szobasor jött létre. A falakon Gábriel, Mihály, Rafael arkangyal és Nepomuki Szent János, színes festésmezőben ábrázolt vázákban virágok, másutt Krisztus szenvedéstörténete, a passió jelenetei láthatók.