Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, valamint a Nyugat mozgalmában is. 1914-ben az első világháború kitörése Franciaországban érte, ahol mint ellenséges ország állampolgárát internálták, szabadulni csak művészbarátai közbenjárására tudott. Hazatérve élete utolsó szakaszában pasztellképeket készített, nagyobb feladatokra már nem vállalkozott. Ebből az időből származik a művész önarcképsorozata, valamint az irodalmi portrék, köztük Móricz, Babits és Szabó Lőrinc portréja. 1927. november 25-én halt meg tüdőgyulladásban Kaposvárott. Rippl rónai józsef. Ma már elmondhatjuk, hogy Rippl-Rónai József a századforduló magyar újító művészei közül az egyik legeredetibb egyéniség. A modern francia művészet különféle hatásait összegezte sajátságosan finom műveiben. Ő az, aki a századforduló francia törekvéseit közvetlenül átélte, összegezte, majd egyszerűen, érthetően adta tovább. A magyar művészet történetében szinte páratlan életmű, mintegy 2400 olaj- és pasztellkép, 800 rajz, 30 rézkarc és litográfia és több mint 100 iparművészeti tárgy maradt utána.
"…Érniük kell a dolgoknak, hogy érthetőbbek legyenek. Vagy még helyesebben, a dolgok várnak, míg az emberek megértése hozzájuk fejlődik" – írta a 160 éve született Rippl-Rónai József festő, grafikus, iparművész, a posztimpresszionizmus legkiemelkedőbb magyar képviselője. Fülep Lajos szerint: "Rippl volt az egyetlen, aki friss, eleven vért hozott a magyar piktúrába, s idehaza ő egy személyben minden volt, ő volt a magyar piktúrának Cézanne-ja, Gauguin-ja még az is, amit jobb értelemben vett impresszionizmusnak lehet nevezni, még Vuillard, Bonnard stb. is. Ő egymaga volt a reakció az akadémiával és Nagybányával szemben, ő maga jelentette nálunk azt az arisztokratikus mozgalmat, amely a naturalizmus hűhója mellett csendben a legnagyobb meglepetéseket készítette elő. " 1861. Rippl-rónai józsef festészete. május 23-án született Kaposváron Rippl-Rónai József hét gyermek közül legidősebb volt a családban. Szülei "igazi kenyérkereső életre" szántak. Gyógyszerészoklevelet szerzett, de hamarosan Zichy Ödön gróf gyermekeinek házitanítója lett.
aukciósház Belvedere Szalon aukció dátuma 2008. 09. 27. 15:00 aukció címe 21. Művészeti aukció aukció kiállítás ideje A kiállítás megtekinthető: 2008. szeptember 13. – szeptember 26. aukció elérhetőségek 36-1 473-1400 | | aukció linkje 57. tétel Rippl-Rónai József (1861-1927): Ödön öcsém, 1901 k. Pasztell, papír kartonra kasírozva, 35 x 26 cm J. b. l. : Rónai Hátoldalán Merkur Palota kiállítási belépőjegy és kiállítási ragszám Kiállítva: Rippl-Rónai kiállítás, Budapest, Merkur Palota, 1902., kat. szám: 72. Szerepelt a Kieselbach Galéria 32. Rippl-Rónai József életéhez, alkotásaikhoz kapcsolódó fotók. aukcióján (2006. október), 94. tétel Magyar Nemzeti Galéria bírálati száma: 91/1955 Bellák Gábor szakvéleményével Tanulmány: Rippl-Rónai József életművében kitüntetett hely illeti meg a testvéréről, Ödönről készült arcképeket. A művész öccse, Rippl-Rónai Ödön (1865-1921) 1883-ban állt a Magyar Államvasutak szolgálatába, s 1911-es nyugdíjazásáig nagy utat tett meg a vasúti ranglétrán. Több Somogy megyei településen szolgált, de az életmű szempontjából mégis az 1898-1903 közötti esztendők a legfontosabbak.
1894-től a Nabikkal dolgozott együtt, akiket ő ismertetett össze Maillollal. Maillol fokozatosan eltávolodott a festészettől, majd a szőnyegkészítést is feladva a szobrászatban találta meg hivatását. Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a néhány hónap volt, amelyet Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Banyuls-sur-Merben töltött Aristide Maillol vendégeként. Ez az utazás végérvényesen megváltoztatta festői látásmódját, amint maga is fogalmaz: "hirtelen elkezdtem színekben látni". Rippl-rónai józsef művei. A látogatás emlékét idézi Rippl-Rónai banyuls-i Maillol portréja is, amely nyolc évtized után látható ismét Magyarországon. A festményéért Állami Művészeti érmet kapott 1914-ben Rippl-Rónai. 1896-ban Andrássy Tivadar gróf felkérte, hogy tervezze meg budai palotájának ebédlőjét berendezésével együtt, beleértve az üvegablakokat, bútorokat, porcelánokat és gobelineket, ez lett első iparművészeti munkája. A Rippl-Rónai által tervezett minták közül a Nő rózsával a leghíresebb, amelyet francia felesége készített el, a faliszőnyeg a párizsi nemzetközi kiállításon 1897-ben díjat nyert.
Itt forrt ki saját stílusa, az 1889-es Nő fehérpettyes ruhában már az önálló művészt dicséri. Barátságba került Maillollal, a kiváló szobrásszal, akiről később nagyszerű portrét is festett. Megszülettek ifjúkori főművei: az Ágyban fekvő nő és az Öreganyám. Utóbbit 1894-ben állították ki és felkeltette a posztimpresszionista, de formanyelvében már a szecessziót beharangozó Nabis csoport érdeklődését. Rippl-Rónai József műtermében - Cultura.hu. Soraikba hívták Rippl-Rónait, akinek ekkori munkái a "Próféták" alkotásainak szerves részét képezik. "Itt, Neuillyben festettem 'fekete' képeim sorozatát. Nem mintha feketének láttam volna a dolgokat, hanem mert a feketéből kiindulva akartam azokat megfesteni. Az a meggyőződés támogatott ebben, hogy az ily festésnek éppúgy jogosultsága van, mint a lila, kék vagy más színből kiinduló s abban megoldott festésnek. A fekete és szürke szín akkor nagyon érdekelt, s izgatott a kérdés, hogy mit és hogyan lehet velök művészileg megoldani. Szóval e két színnel igyekeztem a motívumaimat interpretálni.
A most erősen színes képeimen annyira szembeötlő kontúrvonalak tehát megvannak már a 'fekete' képeken is, s hogy rajtuk nem mindig oly szembeötlőek, annak egyszerű oka az, hogy azokat nagyobb sötét területek természetszerűen eltakarják. Nem a rajz fogyatékosságai tehát ezek, aminőket bennük némelyek kerestek, hanem egyszerűen a metódus természetes folyományai. Ebből a sorozatból valók a Durand-Ruelnél társaságom tagjainak műveivel együtt kiállított képeim. A kiállítók közt Maurice Denis, Vuillard, Valloton, Bonnard, Ranson, Serusier, Besnard, Filinger, X. Roussel, Rysselberghe, Cross, Signac, Luce, Rochefaucauld és más festők és Minne belga szobrász szerepeltek. Rippl Rónai József - Koller Galéria. Maillol még nem tartozott a társaságban. A kiállítást a kritika jól fogadta, s a többiek színes képei között feltűntek az én 'feketéim', melyek közül például Geoffroy, a Concourt-akadémia tagja, különösen a 'Kis-korcsmám' sok butéliás-üvegét dicsérte ritkított betűkkel az újságjában, ugyanazt, melyet később itthon persze a legélesebben lekritizáltak.
Egészen 1901-ig dolgozott Franciaországban. Itt alkotta ifjúkori fő műveit, az Ágyban fekvő nőt, a Párizsban is nagy sikert aratott Öreganyámat (1892, Magyar Nemzeti Galéria), a Kuglizók c. dekoratív ritmusú képét (1892, Magyar Nemzeti Galéria). Ekkori művei a Nabis-csoport munkásságának szerves részét alkotják. Párizsból több ízben hazalátogatott, 1895-ben festette Apám, anyám c. kettős mellképét, majd két év múlva a Szüleim negyven éves házasság után (Budapest, magántulajdon) c. művét. 1896-97-ben Andrássy Tivadar részére szecessziós stílű modern intérieurt tervezett. Ezekben az években többször szerepelt párizsi kiállításokon is. A századforduló után hazaköltözött. 1900 decemberében műveiből kiállítást rendezett, de a magyar közönség még nem értette meg munkáit. 1901 nyarán Belgiumban, majd Oroszországban járt tanulmányúton. Művészetében "fekete korszakát" dekoratív szecessziós színvilág, majd a friss pasztelltechnikával készült impresszionisztikus forma váltotta fel. 1904-ben festette Amikor az ember visszaemlékezéseiből él... (Magyar Nemzeti Galéria) c művét, amelyre 1906-ban társulati díjat kapott.