2014. 11. 27,, Forrás: Verlag Dashöfer () A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltatónál meghatározott időtartamban fennállt és munkaviszonya a munkáltató felmondása, illetőleg jogutód nélküli megszűnése következtében, illetőleg azért szűnik meg, mert a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozik. Megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait, ha a munkavállaló a munkaviszonyát jogszerűen azonnali hatállyal szünteti meg. A munkavállaló jogosult a végkielégítés összegére abban az esetben is ha munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnik meg. A végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének (vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének) időpontjában álljon fenn a meghatározott tartamban. A végkielégítésre való jogosultság esetén a felmondás időpontja a mérvadó. A végkielégítés mértéke függ, az adott munkáltatónál eltöltött folyamatos munkaviszony hosszától. A 30 napnál hosszabb folyamatos időtartam, amely alatt a munkavállaló nem kapott munkabért nem számít bele a munkaviszony hosszába, természetesen kivétel, ha a szülési szabadság, és a gyermek, vagy gyermekek gondozására, ápolására igénybevett fizetés nélküli szabadságot, illetve a tényleges önkéntes tartalékos katonai állományban eltöltött időszak 3 hónapot meg nem haladó részét.
a felmondási idő alatt) lesz nyugdíjas. indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. A korábbi szabályozáshoz képest szigorúbb e ponton a szabályozás, amely szerint ha a munkaviszonyt a munkavállaló alkalmatlansága, vagy pontatlan, fegyelmezetlen munkavégzése miatt mondja fel a munkáltató, úgy nem kell végkielégítést fizetni. A végkielégítésre vonatkozóan valamennyi törvényi szabálytól el lehet térni kollektív szerződésben, akár a munkavállaló hátrányára is. A kollektív szerződést kötő felek tehát kialakíthatnak olyan szabályozást, amely a fentiekhez képest jobban védi a munkavállalót a munkaviszony megszűnése esetén. A törvény nem zárja ki a végkielégítés kikötését a határozott idejű munkaviszony megszűnése esetére sem, illetve a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés esetére is …
Az időtartam számítására vonatkozó további speciális szabály, hogy munkaerő-kölcsönzés esetében az időtartam számítása során a munkavállaló utolsó kikölcsönzésének időtartamát kell csak figyelembe venni. A végkielégítés mértéke – a munkaviszony hosszától függően – egy-hathavi távolléti díj, amely egy-háromhavi távolléti díjjal nő, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg (ún. védett kor). Az emelt összegű végkielégítés számítása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a nők negyven év jogviszonyban töltött idő után történő nyugdíjba vonulásának lehetősége önmagában, automatikusan nem alapozza meg a jogosultságot. Azaz, az a munkavállaló, aki már több mint harmincöt év munkaviszonnyal rendelkezik, még nem minősül automatikusan védett korúnak, és ugyanúgy vizsgálni kell a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. A fenti feltételek maradéktalan teljesülése esetén sem illeti meg a munkavállalót végkielégítés, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy nem egészségügyi okkal összefüggő képessége.
A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) az utolsó munkában töltött napon (vagy legfeljebb az ezt követő 3. munkanapon belül) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Az egyéb járandóságok között elsősorban a felmentési időre járó munkabér, illetve a végkielégítés jöhet szóba. A felmentési időre járó díjazás megállapításánál a felmondási időből kell kiindulni. Ez legalább harminc nap, az egy évet azonban semmiképpen nem …
A végkielégítésre jogosultság további feltétele, hogy a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában legalább három éve fennálljon. Ennek az időtartamnak a számítása során nem kell figyelembe venni azokat a harminc napot meghaladó időszakokat, amikor a munkavállalót nem illette meg munkabér, kivéve a) a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság b) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát. Azaz, ha a munkavállaló munkaviszonya például 2010. január 1-jén keletkezett, és vele a felmondást 2015. június 30-án közölte a munkáltató, és a munkavállaló gyermek ápolása miatt 9 hónapot, egyéb okból pedig 5 hónapot töltött fizetés nélküli szabadságon, akkor a végkielégítés szempontjából a 5 év és 1 hónap munkaviszonnyal rendelkezik, hiszen a gyermek ápolása miatti fizetés nélküli szabadságot a munkában töltött időbe be kell számítani.
Az új szabályok szerint a végkielégítés mértéke nem változik, ám a jövőben - miként fentebb utaltunk rá -, már nem az átlagbér, hanem a távolléti díj alapján számítják ki. A nyugdíj előtt állók emelt összegű végkielégítése is megmarad, ugyanakkor a számítás alapja ebben az esetben is a távolléti díj lesz.
A vezető állású munkavállalókkal tehát olyan munkaszerződést is köthetünk, amely nagymértékben eltér a munka törvénykönyvétől, sokkal kisebb védelmet biztosít a munkavállalónak. Ebben az esetben sem beszélhetünk azonban teljes korlátlanságról. 2022. július 5. A MASZSZ kemény minimálbér tárgyalásra készül Megdöbbentek a szakszervezetek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentésén, miszerint inflációs időkben az ár-bér spirál kialakulását a bérek visszafogásával kell megakadályozni. Ez veszélyes üzenet a kormánytól, főként a minimálbér tárgyalások előtt – véli a Magyar Szakszervezeti Szövetség, olvasható az Adó Online-nak küldött közleményben.