Anne Frank naplója a világ egyik leghíresebb kötete, amelyből több mint 31 millió példányt adtak el azóta, hogy 1947-ben apja, Otto Frank segítségével megjelent. A naplót 67 nyelvre fordították le, és Anne mindennapjait, valamint a családja nácik elől való bujkálása során Amszterdamban szerzett élményeit részletezi. Két napló Anne Frank 1942. június 12-én, 13. születésnapjára kapott naplót, és az első bejegyzés néhány nappon belül meg is született. Ezután, két éven át, számtalan bejegyzést írt a könyvecskéjébe, az utolsó bejegyzés pedig 1944. augusztus 1. -jén kelt, az Independent szerint néhány nappal azelőtt, hogy őt és családját letartóztatták és koncentrációs táborokba vitték. Otto Frank 1945-ben tért vissza Amszterdamba, és megdöbbenve tapasztalta, hogy csak ő trét vissza és egész családját - köztük Anne-t is - elveszítette. Miep Gies, Otto egykori titkárnője megtalálta Anne naplóját, és odaadta az apjának. Anne bejegyzéseinek nagy részét hollandul írta, néhány angol és német szóval fűszerezve.
Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak. A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták. "Az egész világ ismeri Annét. Hogy miért? Mert írt. Mert naplójában a múltat jelenné változtatta, a holtakat élőkké. A szavak csodája által. Az irodalom csodája által. Anne Frank naplója nemcsak a szenvedés, a zsidó sors dokumentuma, hanem egyben egy olyan gyereknek a története is, aki ebben a sorsban, ennek a sorsnak a következtében talál önmagára.... Megtanult szeretni, ítéletet alkotni, megbocsátani, kinevetni, megérteni - megtanulta, mi a félelem és az elégedettség, a szerencse és a szerencsétlenség -, és mindent regisztrált, amit szavakban átélt. "Szenvedélye lett az írás, benső szükséglete, ennek köszönhető, hogy naplójából irodalom lett, nevéből pedig mindazoknak a jelképe, akiknek sorsában osztozott. "
A könyv 1947-ben jelent meg először, Otto Frank gondozásában, s azóta világszerte milliók olvasták. A csorbítatlan szövegű, teljes kiadás csak a kilencvenes évek elején látott napvilágot holland nyelven, Magyarországon először Bernáth István méltó fordításában jelent meg. Anne Frank naplója örök érvényű olvasmány, egyaránt szól az övéihez hasonló gondokkal küszködő fiatalokhoz, az idősebbekhez, akik szeretnék jobban megérteni őket, és szól mindazokhoz, akik tudni akarják, mi történt a Prinsengracht 263. hátsó traktusában bujkáló családokkal a hitleri megszállás alatt álló Amszterdamban. Jelen kiadás Heller Ágnes Aki a múltat jelenné változtatta című beszédével kiegészítve jelenik meg, amely 2019. június 12-én a frankfurti Paulskirchében hangzott el, Anne Frank születésének 90. évfordulója alkalmából. Kapcsolódó termékek kedvezményes KIÁRUSÍTÁS • utolsó darabok 21, 5 RON 17 RON
Könyvek / Gyermek- és ifjúsági irodalom, Irodalom, Házi olvasmányok / 6. osztály, 7. osztály, 8. osztály, 9. osztály, 10. osztály, 11. osztály, 12. osztály, Egyetem/főiskola, Általános / Szerző Frank, Anne Kiadó Park Könyvkiadó Kiadás éve 2020 ISBN 9789633554517 Formátum 372 oldal, 13 x 19 cm, fekete-fehér, füles borítóval pillanatnyilag nem kapható Anne Frank 1942. június 12-e és 1944. augusztus 1-je között vezetett naplót: kezdetben csak magának írogatott, később, amikor megérett benne az elhatározás, hogy híres írónő lesz, elővette régi írásait, és módszeresen átírta, javítgatta őket. Az volt a terve, hogy naplója alapján könyvet ír a háborúról, és hű képet fest benne a német megszállás éveiről Hollandiában. Korai halála – nem sokkal tizenhatodik születésnapja előtt vesztette életét a bergen-belseni koncentrációs táborban – megakadályozta terve megvalósításában. Naplóját a Frank családot bújtató Miep Gies találta meg és helyezte biztonságba azután, hogy a családot 1944. augusztus 8-án egy feljelentést követően elhurcolták, majd a háború után olvasatlanul átadta Anne édesapjának, Otto Franknak.
Ez a Nemzet Művésze címmel kitüntetett érdemes művész, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas kortárs zeneszerző, Dubrovay László egyfelvonásos táncjátéka, melyet Gáli József írása inspirált. A darab rendező-koreográfusa Vincze Balázs, aki Harangozó Gyula-, Imre Zoltán- és Seregi László-díjas balettművész, koreográfus, a Pécsi Balett Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetéssel elismert művészeti vezetője. Noha klasszikus elemek is színesítik, modern balettról beszélhetünk, igazán "mai" előadás lesz. A történet főhőse a Képfaragó, aki nem tud kilábalni alkotói válságából – új stílust, új kihívásokat keresne, de képtelen túllépni régi önmagán. Egyszer csak azonban talál egy múzsát, aki megihleti, s ettől kezdve képes lesz újra alkotni... A darab gondolatiságának középpontjában tehát az alkotás, a válság, a régi lerombolása, az inspiráció, az újjászületés no és persze a szerelem áll: vagyis csupa olyan dolog, mely kivétel nélkül mindenki életében jelen van.