Ez a cikk több mint 3 éves. Sajtótájékoztatót tartott csütörtökön a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), az alkalomból, hogy a munkaerő- és létszámhiány miatt a közszolgálati dolgozók a jogos szabadságaikat sem kapják meg a munkáltatóktól. Boros Péterné beszámolt arról, hogy 1. 124 évnyi szabadságot nem adtak ki a kormányzati területen dolgozóknak, 11 év után harminc százaléknyival nőtt a dolgozók keresete, megszűnt az életpályamodell, és mindenféle keresetnövelési garancia nélkül a munkáltató túlhatalma alakult ki. "A munkavállaló számára nincs a munkajogban semmi jog, és nincs semmi garancia a keresetnövelés tekintetében. GYES-ről visszatérő köztisztviselő szabadsága. Csökkent az alapszabadság, és nőtt napi fél órával a munkaidő" – mondta Borosné. Hozzátette, "a területi közigazgatásban ennél is rosszabb a helyzet, egyhavi túlmunka van, és mínusz nyolc százalék fajlagos fizetéscsökkenés. " Kifejtette, fenntartják a sztrájkköveteléseiket, miszint harminc százalékkal növeljék az ezen a területen dolgozók keresetét július 1-től, kerüljön vissza a munkaközi szünet a munkaidőn belülre, álljon vissza a nyolcórás foglalkoztatás.
Szavai szerint a szolidaritási hozzájárulás megemelésével és a gépjárműadó elvonásával az önkormányzatok "büntetésben részesültek" a kormány részéről. (MTI) Kapcsolódó cikkek 2020. MKKSZ: Veszélyben az önkormányzati dolgozók foglalkoztatási biztonsága - Adó Online. május 29. 4, 8 százalékos magyar visszaesést vár idén a Moody's Közép-Európa EU-gazdaságai sem tudják elkerülni az idén a koronavírus-járvány okozta mély recessziót, de a térségi gazdaságok zömének államadós-profilja képes ellenállni a növekedést és az államháztartási mutatókat érő rövid távú sokknak – áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében. A hitelminősítő szerint a legmélyebb recesszió Horvátországban lesz, a magyar gazdaság idén 4, 8 százalékkal esik vissza.
Az is problémát jelent, elmondása szerint, hogy bár a kormányhivatalokban elrendelték az ügyintézőket és az ügyfeleket védő plexifalak felszerelését, de azt a visszajelzést kapták, hogy ez máig nem valósult meg mindenhol. Boros Péterné arról is beszámolt, hogy tavasz óta először csak október végén került sor tárgyalásra a kormánnyal, pedig a szakszervezet akár online formában is nyitott lett volna erre. Mennyi szabadság jár az egészségügyi dolgozónak?- HR Portál. Szerinte a kormány részéről lekezelő magatartást tapasztaltak: a háromoldalú tárgyaláson, ahol az önkormányzatok, a szakszervezet és a kormány képviseltette magát, ő úgy tapasztalta, gyakorlatilag csak a kormánynak volt szava. – Az az érzésünk, mintha nem lenne szempont eléggé az ember, pedig kiről szól a jogalkotás, ha nem az emberről? Azok, akik a közért dolgoznak, sokszor kevés pénzért, megérdemelnék a figyelmet – véli Boros Péterné.
Abban az esetben önálló jogviszonyról lett volna szó, amely ugyan a rendvédelemnél teljesül, de nem lett volna összekötve a hivatásos szolgálattal. "Nem ez lett, hanem beolvasztották a hivatásos állomány szolgálati jogviszonyáról szóló törvénybe (Hszt. A szakszervezet javaslata, hogy 60. 000 forint illetmény összegéig 2020 januárjától amennyiben a nagy önkormányzatok emelik a tisztviselők keresetét, ezt a forrást ne kelljen befizetni a költségvetésbe, hanem fordíthassák a kollégák keresetére. Követelik, hogy a közigazgatás napja ismét legyen munkaszüneti nap. Borosné elmondta továbbá, hogy a szociális ágazatban dolgozók sztrájkját felfüggesztették, mivel az ágazati kollektív szerződés és a szociális ágazat alapbérének rendezésére, a kereslet növelésére vonatkozóan ajánlatot kaptak a kormánytól, és tettek egy vállalást, melynek határideje június 30. Köves Ferenc a SZÁD elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, nem veszik figyelembe a szociális ágazatban dolgozók problémáit, valamint hiába ígérgetik nekik hosszú évek óta, hogy bevezetik a szociális életpályát, ennek azonban semmi nyoma.
Hozzátette, "Hallgatásra nincs sok idő, mert talán tizenkét év, talán 2050-ig van a változatlan állapotok következtében jövőnk. Tehát ez egy olyan elborzasztóan rövid dátum, mindent felülíró követelmény, hogy úgy gondoljuk, nekünk ebben az irányban is mozognunk kell". Elmondta, nincs sok ideje az emberiségnek küzdeni a bolygó jövőjéért, és nekik megvan az ehhez szükséges tudásuk is – ahogy a kormány is tehet a klímaváltozás ellen, ami viszont biztos nem az, hogy elbocsátják a környezetvédelmi szakembereket a kormányzatból, hanem meg kell többszörözni a számukat. Az MKKSZ szolidáris a művész szakszervezettel és a megélhetésükben fenyegetett művészekkel A sajtótájékoztatón Boros Péterné, az MKKSZ elnöke elmondta azt is, szakszervezetük szolidáris a színészekkel és zenészekkel, támogatják a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége kezdeményezését és petícióját, miszerint az érdemi párbeszéd nélkül Semjén Zsolt miniszterelnök által benyújtott, rengeteg művész megélhetését veszélyeztető törvénymódosítást vonják vissza.
A köztisztviselők olyan kevesen vannak, hogy a szabadságaikat sem kapják meg « Mérce Gyújtsunk fáklyát a sötétség ellen | KKDSZ Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete Természetesen, ha 2015-ben ezt követően ismételten munkaviszonyt létesít, amely születése napján is fennáll, akkor az új munkaviszonyban a 4 munkanap pótszabadság 2015-re az új munkaviszony időtartamával arányosan megilleti. A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan a munkavállalót kettő jogcímen illeti meg pótszabadság. A saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek után a gyermek életkora alapján először a gyermek születésének évében, utoljára a gyermek 16. életévének betöltése évében, a gyermekek számától függően: – 1 gyermek után 2, – 2 gyermek után 4, – 2-nél több gyermek után 7 munkanap pótszabadság jár. Fogyatékkal élő gyermek esetén, azaz ha magasabb összegű családi pótlékot állapítanak meg rá tekintettel, a pótszabadság mértéke a munkavállaló minden fogyatékkal élő gyermeke után további 2 munkanappal nő.