A minisztérium kebelén belül működő statisztikai hivatal tervét még kinevezése előtt írt "Emlékirat a magyarországi statistikai hivatal szervezése ügyében" című munkája alapján készítették el, így Keleti elgondolásai szabták meg a hivatal sorsának alakulását az első perctől fogva. A kis létszámmal (6 állandó tisztviselő! ), sok kültaggal létrehozott statisztikai szakosztály mellett felállították az Országos Magyar Statisztikai Tanácsot is. Keleti statisztikai tanfolyamok szervezéséhez kezdett, amelyek közül az első 1868, a második 1869 őszén zajlott le. Az előadásokat az egyes témakörök (statisztika, demográfia, gazdaság stb. ) legnevesebb hazai szakértői, így többek között Keleti Károly, Beöthy Leó, Hieronimy Károly, Hunfalvy János, Kaucz Gyula, Konek Sándor és Matlekovits Sándor tartották. A statisztikai szakosztály szervezete a más téren is elfoglalt kültagokkal alkalmatlannak bizonyult a rendszeres hivatalos adatszolgáltatáshoz, így hosszú harc után – amelyben jelentős szerepe volt Keletinek – az 1871. április 18-án kelt uralkodói szentesítéssel létrejött a szakmailag független, a minisztérium alárendeltségébe tartozó statisztikai hivatal.
2022. május. 03. 11:20 Érettségi-felvételi Középszinten 68 984-en, emelt szinten 5 116-an érettségiznek ma matekból. A HVG fotóriportere, Túry Gergely a Keleti Károly Közgazdasági Technikumban járt kedd reggel. © MTI/Czeglédi Zsolt © Túry Gergely © Túry Gergely
Kezdeményezése nyomán az 1874. évi XXV. tc. lett a hazai statisztika szilárd, törvényes alapja. A hivatal fejlődésében jelentős esemény volt a magyar áruforgalmi statisztika megteremtése. A külkereskedelmi statisztika régóta foglalkoztatta Keletit, aki a hivatal élén mindent elkövetett, hogy a közös vámterület adta nehézségek ellenére a magyar külforgalom alakulása minél inkább megbecsülhető legyen. Irányításával 1880-ban végrehajtották az első, egyéni számlálólapra alapozott népszámlálást, amely hatalmas munkát jelentett a hivatal személyzetének, de összehasonlíthatatlanul több feldolgozási, kombinatív lehetőséget nyújtott a korábbinál. A magyar hivatalos statisztika európai színvonalának elismerését jelzi a hivatal képviselőinek, Keletinek és Hunfalvynak részvétele a nemzetközi statisztikai kongresszusokon: 1869-ben Hágában, 1872-ben Szentpéterváron és 1876-ban házigazdaként Budapesten. A kongresszusok után a nemzetközi kapcsolattartás az ún. Állandó Bizottság (Commission Permanente) feladata volt, melynek elnökévé Keleti Károlyt választották.
A feladatellátási hely KIR azonosítója: 2000006412 A feladatellátási hely megnevezése: Budapesti Gazdasági SZC Keleti Károly Közgazdasági Technikum A feladatellátási hely címe: 1106 Budapest, Gyakorló utca 21-23 A feladatellátási hely megyéje: Budapest Ügyvitel típusa: Székhely A vezető adatai a feladatellátási helyen: (tel. :, e-mail:) Külön kapcsolattartó személye: (tel. : 0612629222, e-mail:) Ellátott alapfeladatok: Technikum Óvodai csoportszobák száma: db Iskolai tantermek száma: db Tornaterem: Nem Tornaszoba: Nem Könyvtár: Nem Természetlabor: Nem Tanműhely: Nem Sportpálya: Nem Ellátott alapfeladatok részletezése Képzési rendszer Speciális jellemző Technikum nincsen Nappali rendszerű Felnőttoktatás - esti munkarend nincsen
Keleti Károly (1833–1892) neve egybeforrott a hazai hivatalos statisztika történetével, annak megteremtőjeként tartják számon. Széles látókörű, európai színvonalú gondolkodó volt, egyaránt kiváló elméleti közgazdászként és statisztikusként, ugyanakkor rendkívüli gyakorlati érzékkel bíró, szervezőtehetséggel megáldott hivatalnok és iparpolitikus. 1833. július 18-án született Pozsonyban. Édesapja, Karl Klette festőművész Drezdából került Magyarországra, József nádor udvarába, ahol festő és rajztanár volt. Fiát a budai piaristák hazafias szellemű gimnáziumába járatta. Miután ott kitűnt jó tanulmányi eredményeivel, a nádor hasonló korú fiának, a későbbi József főhercegnek tanulótársa lett. 1848 tavaszán az alig 15 éves ifjú honvédtüzérnek állt, s végigharcolta a magyar szabadságharcot. A bukás után családi kapcsolatoknak köszönhetően József nádor örököseinek alcsúti uradalmába került gazdasági gyakornokként. Az 1850-es években Budán, majd Szolnokon dolgozott pénzügyi tisztviselőként, valamint időközben befejezte félbehagyott gimnáziumi tanulmányait és elvégezte a pozsonyi Jogakadémiát is.
A Hivatal megalakulásakor Keleti gondoskodni kívánt a szükséges szakirodalomról, s részben a hivatali keretből, de főleg külföldi intézetekkel kialakított cserekapcsolatok útján rövid alatt tekintélyes tudományos szempontból is jelentős szakkönyvtárat hozott létre. A Hivatal kezdeti éveinek legfontosabb eseménye az 1869-es népszámlálás végrehajtása volt. Ekkor szembesült Keleti azzal a problémával, hogy a statisztika iránt bizalmatlan lakosság és helyi közigazgatás mennyire megnehezíti az adatgyűjtést, így minden energiáját arra fordította, hogy a hivatalos statisztikai adatgyűjtések védelmére törvényt alkossanak. Kezdeményezése nyomán az 1874. évi XXV. tc. lett a hazai statisztika szilárd, törvényes alapja. A Hivatal fejlődésében jelentős esemény a magyar áruforgalmi statisztika megteremtése. A külkereskedelmi statisztika régóta foglalkoztatta Keletit, aki a Hivatal élén mindent elkövetett, hogy a közös vámterület adta nehézségek ellenére a magyar külforgalom alakulása minél inkább megbecsülhető legyen.