Láthattuk, hogy a munkáltató a jogviszony kezdetén azt a részt sem köteles kiadni, amivel egyébként a közalkalmazott rendelkezne, az időarányosan járó szabadságot teljes egészében átviheti és kiadhatja a következő évben is. Felmerülhet olyan ok a közalkalmazottnál, ami miatt nem lehet a szabadságot az esedékesség évében kiadni, jellemző eset, ha gyermeke születik, és szülési szabadságra, majd gyedre, gyesre megy, vagy ha tartósan beteg és keresőképtelen lesz. Ha a közalkalmazott a hét munkanapot (vagy annak egy részét) igénybe szeretné venni, ezt legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató csak a jogviszony első három hónapjában mondhat nemet, ebben a három hónapban nem köteles a közalkalmazott igényének megfelelően kiadni a hét munkanap szabadságot sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyébként ne járna szabadság erre az időszakra. A szabadságot főszabály szerint úgy kell kiadni, hogy a közalkalmazott évente egy alkalommal legalább tizennégy napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettsége alól.
Legutóbbi bejegyzésünkből kiderül, kinek hány nap szabadság jár, mennyi az alap- és a pótszabadság, és mi alapján kell kiszámítani. Most egy újabb lényeges kérdés következik: hogyan vehetjük igénybe a szabadságot? Kapcsolódó cikkünket itt olvashatod: Először is szögezzük le, hogy a szabadságot nem a közalkalmazott veszi ki, hanem a munkáltató adja ki, ritka kivétel az a dolgozó, aki akkor megy szabadságra, amikor akar. Azzal viszont mindenkinek tisztában kell lennie, hogy a munkáltató sem dönthet teljesen önhatalmúlag, mielőtt ugyanis döntene a szabadság kiadásáról, meg kell hallgatnia a közalkalmazottat. A közalkalmazott mindösszesen évente hét munkanap szabadság felett rendelkezik a törvény szerint. Ezt a hét munkanapot a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben. Ha a jogviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg, a közalkalmazott a hét munkanap időarányos részével rendelkezik; a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.
Az alapszabadságon felül a törvény különböző pótszabadságokat is meghatároz. Ilyen például az életkor után járó pótszabadság, tehát minél idősebb valaki, annál több időt tölthet szabadságon. Először a 25. életév elérésével jár plusz egy nap, a 28. év betöltésével már plusz kettő, és így tovább. Az eggyel több nap abban az évben már jár, amely évben a munkavállaló betölti az előírt életkort. Egy ilyen megállapodás birtokában akár azt is megteheti a munkáltató, hogy 1-2 munkanaponként adja ki a szabadságot, ami nyilvánvalóan nem biztosítja a közalkalmazott pihenését és regenerálódását. A szabadság kiadásának időpontját a közalkalmazottal legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. A szabadságot az esedékességének évében kell kiadni (magyarán a 2016. évre járó szabadságot 2016. január 1-től 2016. december 31-ig). Ez alól van néhány kivétel, amikor is a szabadság vagy egy része "átvihető" a következő évre: Ha a jogviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a szabadság a következő év március 31-ig is kiadható.
Hét nap szabadsággal rendelkezik szabadon a dolgozó | FEOL A szabadság kiadásának szabályai - Állj ki magadért! A szabadságot a teljes munkanapokra kell kiadni, nem lehetséges, hogy délig dolgozik a közalkalmazott, majd négy óra szabadságot vesz igénybe. Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. Ilyen eset egyébként nemigen fordulhat elő: ha az adott hétre a munkáltató nem közölte a munkaidő-beosztást, akkor a közalkalmazott utolsó munkaidő-beosztása az irányadó Ha a közalkalmazott részmunkaidős, az általános szabályok szerint illeti meg a szabadság: alapszabadság és különböző jogcímeken járó pótszabadságok. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén itt is lehet választani az óraszámban való nyilvántartást, a szabadságnapok számát azonban a kinevezés szerinti munkaidővel kell szorozni (pl. 30*4=120 óra). A szabadságot szabadidő helyett pénzben kifizetni, megváltani nem lehet. Egyetlen kivétel van ez alól: ha a jogviszony megszűnik.
Vasárnapi pótlék mértéke 2021: kinek jár a kereskedelemben és a vendéglátásban? Felmondás indoklása minta 2021: mikor kötelező indokolni és mikor nem? Nyugdíj melletti munka adózása 2021: melyek a nyugdíjasok foglalkoztatásának feltételei? Fontos tudnivalókat gyűjtöttünk össze a nyugdíjas foglalkoztatással kapcsolatban, hogy melyek a nyugdíjas munkavállaló bejelentésének módja, valamint a szabadság és a táppénz lehetőségei. Figyeljen a nyugdíj melletti munkavégzést érintő fontos előírásokra, hiszen új szabályok léptek életbe a nyugdíjas foglalkoztatást érintően. Bővebben: Nyugdíj melletti munkavégzés 2021: kedvező módon... Közalkalmazotti bértábla 2021: a besorolás szabályai a közalkalmazotti törvény alapján 2021-ben Nyugdíjkorhatár 2021 táblázat férfiak és nők esetén: ki, mikor mehet nyugdíjba 2021-ben? Felmondás minta 2021: hogyan változtak a felmondás 2021. évi szabályai? GYED 2021: mennyi a GYED összege 2021-ben, a GYED számítása és az igénylés feltételei Éves szabadság 2021: mennyi szabadságot lehet kivenni?