Szerkezet: 1. ) A vers két kulcsszava: a világszabadság és a halál: a világszabadságért folyó küzdelmben a költő a hősi harcot és a halált is vállalja. 2. ) Kompozíciója: 3 részből áll. - 1-12. sor: Témája: a halál. Kétféle halál lehetőségét állítja szembe egymással: lassú, hétköznapi, metaforái: a féreg rágta lassan pusztuló virág, üres szobában álló lassan elégő gyertyaszál; ezeket elutasítja: negatív töltésű szavak; kétszeres tiltó felkiáltás. 9-12. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete -. sor: az előző statikus képekkel szemben álló halál víziója; dinamikus, gyors, erőszakos halálfajtákat mutat be: - villám sújtotta fa; - vihar kicsavarta fa; - mennydörgés ledöntötte szikla. Az igenlő felszólítások nyomatékosítják vágyait (Legyek…, Legyek…) Ennek a szerkezeti résznek a 18 sora egyetlen hömpölygő feltételes összetett mondat. Témája: a világ népeinek ütközete a szabadságért, melyben a költő az életét adja. - Az első 13 sor a feltételeket bontja ki: mikor szeretne ő meghalni. A hegyi táj eltűnik, egy óriási síkság látomása jelenik meg; mely egy harcmező, ahol a világ minden szolga népe elfér; ezek felsorakozva indulnak a világszabadságot kivívni.
1846 tavaszán a világforradalom lázában égett, a nemzeti és egyetemes szabadság ügye szorosan összekapcsolódott gondolkodásával. Ekkor erősödött fel költészetében a politikai líra Ilyen tárgyú verseit az a hit hatja át, hogy az emberiség halad végső célja felé, ami az általános boldogság, e cél elérésének eszköze pedig a szabadság. Azzal is tisztában van, hogy ez sok vérrel és áldozattal jár, és áldozatul eshet ő is. E verseiben megjövendöli halálát, akárcsak azt, hogy az utókor hálás lesz hősiességeiért. Látomásos képalkotás jellemzi, a beszélő látnoki képességekkel rendelkező, jövőbeni igazságok kinyilatkoztatója. A beszélő mártírhalált hal a jövőért (Sors nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, XIX. század költői) A forradalom gondolata először a Levél Váradi Antalhoz című episztolájában jelenik meg. Egy gondolat bánt engemet. Petőfi Sándor forradalmi látomásköltészete by Dóra Szép. A forradalom víziója, 1846 végén írta. A legjelentősebb látomásvers, műfaja rapszódia (szélsőséges, ellentétes nézeteket ütköztet, hangulata ingadozó). Zaklatott hangvételű, benne szenvedélyesen hullámzanak érzelmei és gondolatai.
- A szerkezeti rész 2. fele a főmondat. Alapgondolata annak a vágynak a megfogalmazása, hogy ő is a csatamezőn szeretne lenni (ott…, ott…, ), sőt sokkal tovább megy, mert életét szeretné áldozni ebben a csatában. Ez a 10 sor a vers érzelmi csúcspontja: itt teljes. be az életáldozat. A hangokkal (harsog, kiáltás, acél zörej, ágyúdörej), dinamikus mozgásokkal (a jambikus sorokat itt anapestusok gyorsítják) és a színekkel ( főként a vörös) válik a jelenet képszerűvé. - A 3. szerk. részben () hangnemváltással folytatódik: a csatazajt felváltja az ünnepélyes, lassú gyászzene, a vörös színt a fekete, a verszene is megváltozik: a jambusokat spondeusok lassítják. Petőfi sándor forradalmi látomásköltészete érettségi tétel. A harcmezőn elesettek temetésének látomása zárja a verset. A rapszódiát a vers legfőbb gondolatával (világszabadság) jelszavával fejezi be.
A cél elérése nem kétséges, a prófécia beteljesülése bizonyos, de az időpont bizonytalan. A költő itt már nem láttatja önmagát az elkövetkező időben, nem szól személyes részvételéről, sőt a "talán" tétovasága jelzi, hogy "munkájának" eredményét nem fogja megérni (). Az előbbi képek után jelenik meg a cselekvő halál gondolata egy nagyszabású látomásban. Ez a látomás-szakasz egyetlen hatalmas versmondat. A feltételes mellékmondatokban tárul fel a már más versekből ismert vízió: minden rabszolganép a "világszabadság" szent jelszavát harsogva megütközik a zsarnoksággal. A "Világszabadság! " önálló verssorba kiemelése erőteljes hangsúlyt ad az utolsó harc nagyszerű célkitűzésének. Petőfi sándor forradalmi látomásköltészete. A felzaklatott költői képzelet a közvetlen összecsapás vad forgatagába vezet. A költői erkölcs elszántsága, a föllelkesült akarat ebben az utolsó ütközetben tudja csak elképzelni a megnyugtató halált. Elesni ebben a nagy csatában már nem passzív megsemmisülés, mert maga a hősi halál ténye is szolgálat. Nem az egyéni érdem számít (ezt jelzi a közös sír), hanem az elért cél.