Az elszigetelődés elkerülése érdekében végül a kontinensen utolsó előttiként Magyarország is átállt a jobb oldali közlekedésre (Svédország csak 1964-ben változtatott). A döntésnek oka volt a német orientáció, és az is, hogy a bécsi döntések által visszacsatolt területeken már jobb oldali rend volt, itt a magyar hatóságok időlegesen a bal oldali közlekedést állították vissza. A közlekedési tárca 1939 júniusában már határozott a változásról, de a bevezetés a háború miatt két évet tolódott. Fortepan/Négyesi Pál Az 1941. június 26-i 187 000/1941. BM rendelet szerint az áttérés két lépésben történt. “Jobbra hajts” – A bal oldali közlekedés elhagyásának menete Budapesten és környékén | The Budapester. Július 6-án hajnali 3-kor Budapestet és környékét kivéve az egész országban, november 9-én hajnali 3-kor pedig a fővárosban és környékén tértek át a jobb oldali rendre. Az előmunkálatokat áprilisban kezdték: a rádió figyelmeztette a lakosságot, a lapok tájékoztató cikkeket közöltek, az iskolák az új rendet elmagyarázták a gyerekeknek. Július 6-ától a Budapest körüli határvonalon burkolati jelek, táblák terelték a járműveket megfelelő sávokba.
Bal oldali közlekedés Pécsen 1940-ben A jobb oldali közlekedésről szóló rendelet 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon, a fővárosban és környékén azonban csak november 9-én vezették be az új rendet. Magyarország a kontinensen utolsó előttiként tért át a jobb oldali közlekedési rendre, utolsóként ezt Svédország tette meg 1967-ben. A világ csaknem egyharmadában mind a mai napig a bal oldali közlekedés a kötelező, Európában Cipruson, Írországban, Máltán, Nagy-Britanniában, Japánban, Indiában, Hongkongban, Szingapúrban, Thaiföldön, Ausztráliában, Új-Zélandon, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában is. Jobb oldali közlekedés országok. Az 1700-as évekig szinte az egész világon bal oldali közlekedés volt, mivel akkor ez tűnt észszerűbbnek a jobbkezesek számára. Ennek pontos oka nem ismert, de feltehetően arra vezethető vissza, hogy az ókorban a lakók rendszeresen magukkal hordták fegyverüket, elsősorban kardjukat. Mivel az emberek nagy többsége jobbkezes, ezért biztonságosabbnak érezte, ha egy ismeretlennel szemben a bal oldalon halad, így a rosszindulattal felé közeledőre gyorsabban ránthatta kardját.
Sok hagyomány volt ezzel kapcsolatban, ennek következtében ez az oldal akkor is megmaradt, amikor sokkal elterjedtebb formában forgalomba kerültek a fogatolt járművek. Először az észak-amerikai gyarmatokon, az 1700-as évek második felében jelentek meg olyan jogszabályok, amelyek a jobboldali közlekedést tették kötelezővé. A függetlenségi háború után pedig az egész, újonnan létrejött Amerikai Egyesült Államok területére vonatkozott a szabály. Európában a jobboldali közlekedés szabálya köztudottan a balkezes Napóleon nevéhez fűződik, aki több helyen is megfordult csatározásai során, ott pedig bevezetésre került a rendszer, kivéve egy-két országot, mint például Ausztria, Málta vagy éppen hazánk, Magyarország. 1855-ben hazánkban a vasúti közlekedés állt át az új rendre. Csaknem 90 évvel később pedig a közúti forgalom is átváltott a jobboldali szabályozásra. Elsőként a vidéki közlekedés nyáron, majd november 9-én a főváros is csatlakozott. Erre az időbeli eltérésre azért is volt szűkség, mivel Budapesten teljesen más volumenről lehetett beszélni, ezért sokkal nagyobb változást is jelentett.