Kossuth Lajos öröksége – versek – Játékos tanulás és kreativitás Kossuth lajos azt üzente vers van Kossuth lajos azt üzente vers la page du film Kossuth Lajos azt üzente - 1848 emlékei dalban és versben-Budai Ilona és a Vikár Béla népdalkör-CD-Magyar Menedék Könyvesház 1844-ben, miután meg kellett válnia az újságtól, megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. 1847-ben az Ellenzéki Párt elfogadta az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot, s ugyanebben az évben ellenzéki programmal megválasztották Pest vármegye követévé az utolsó rendi országgyűlésbe. Az ellenzék vezéralakjaként döntő része volt abban, hogy 1848-ban az országgyűlés az átalakulás élére állt. 1848. március 17-től ő volt a gróf Batthyány Lajos vezette első magyar felelős kormány pénzügyminisztere. A forradalom fegyveres védelme érdekében 1848 júliusában az első magyar népképviseleti országgyűléssel 200 ezer újoncot és 42 millió forintot szavaztatott meg.
A föld is egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár Kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? (11, 8. vsz. 1-5. sor) Írók-költők szobrai Petőfi és Szendrey Júlia szobra Koltón Melocco Miklós Ady szobra Tatabányán Weöres Sándor szobra Szombathelen Ady Endre szobra a Kerepesi úti temetőben található sírján Jókai Mór szobra a Svábhegyen /Bp. / Petőfi Sándor Szendrey Júliával /a koltói kastély parkjában/ Mikszáth Kálmán szobra Mohorán Kosztolányi Dezső szobra Bp. - a Feneketlen tónál József Attila a Dunánál /Bp. / József Attila a Liszt Ferenc téren /Bp. / Ady Endre a Liszt Ferenc téren /Bp. / Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje!! Ha még egyszer, azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni, Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!!! Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára!! Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája!! Kossuth Lajos íródeák Nem kell néki gyertyavilág Megírja ő a levelet, egy ragyogó csillag mellett Éljen a haza!! Ha elfogyott kettő-három, lesz helyette tizenhárom, Kossuth Lajos nem lett volna, katona se lettem volna Nyolcszáznegyven-kilenc óta, Hangzik még a Kossuth-nóta!
Medgyes Lajos, a dési költőbarát azt írja Petőfivel Erdélyben 1848-49-ben történt találkozásait felidézve, hogy Petőfi Tordán írta a verset. Petőfi megzenésített verseit már 1848 előtt is énekelték, sőt, 1845-től kottában is megjelentek ilyenek. A kor divatos dalszerzőjén, Egressy Bénin kívül többek közt a népdalgyűjtés iránt is érdeklődő Szénfy Gusztáv ír dallamokat Petőfi költeményeihez. Utolsóként adom közre (bár a kötetben vannak még egyéb versek is) a Kossuth Lajos öröksége címet viselő fejezet verseit. Eddig nem írtam, hogy Ica néni Monokon, Kossuth szülőfalujában él. Ez nemcsak az ő, de minden monoki életére hatással van, vagy így, vagy úgy. Annyi bizonyos, hogy általános iskolásként minden tanévben több alkalommal is felkerestük a Kossuth Múzeumot, és bárhová vetődtünk az országban, elég volt kimondani, hogy Monok, szinte mindig jött rá a válasz: Kossuth szülőfaluja. Bár több mint 2 évtizede elkerültem Monokról, mégis visszahúz a szívem, és valószínű, hogy mindig monoki maradok.
E tisztében – a végnapokig a parlamentre támaszkodva – vezette a szabadságharcot és a magyar államot. Az osztrák és orosz túlerő alatt összeroppanó magyar küzdelem láttán 1849. augusztus 11-én Aradon lemondott, és Görgey Artúr ra ruházta a hatalmat. Az 1890. szeptember 20-án készített Kossuth Lajos hangfelvételét páratlan hangrögzítéstörténeti eseményként tekintjük. A MEK oldalán ITT meghallgatható a teljes beszéd. Halász András / A legénynek, kit utáltál letérdeltél? Gyászolhatod o büszke lány kézfogódat; / mert ez által elvesztéd boldogságodat! kezdetű, ismeretlen szerzőtől származó népies műdalé, melyet Mátray szerint 1849-1850 között énekeltek. Ezt a dalt a kiegyezés után már Magyarország, kedves hazám, mivé lettél / A németnek kit utáltál letérdeltél szöveggel is merték énekelni, mint Huber Sándor kiadványa tanúsítja. Újból előkerülnek az elmúlt évtizedekben keletkezett, már kevésbé népszerű, de még nem feledett és most újból aktuálisnak érzett népies műdalok. Ilyen például a Mi piroslik ott a síkon távolban?
A ceglédi Kossuth-kultusz hagyománya Érdekes, hogy a legkülönlegesebb, Kossuth Lajos tevékenységéhez, utóéletéhez kötődő kultusz épp Cegléden alakult ki. A hagyomány szerint kultusza a politikus 1848. szeptember 24-én mondott toborzóbeszédével kezdődik, a város lakóira nagy hatással lehetett, hiszen már 1867-ben díszpolgárrá választották. Amikor a város országgyűlési képviselője elhunyt, 1877-ben küldöttség utazott Torinóba (Turin), hogy felkérjék az emigrációban élő államférfit. Végül Kossuth nem jött haza, de a "turini" százak, majd leszármazottjaik később minden évben megünnepelték az utazás évfordulóját. A kultusz pedig az 1917-ben alapított Kossuth Múzeummal teljesedett ki. A világ első Kossuth-szobra A világ első köztéri Kossuth-szobrát Siómaroson (ma Balatonszabadival összeépült település) közadakozásból állíttatták, az itt élő felszabadított jobbágyok. Az első szoborállítási hullám halála után, a második születésének 100. évfordulója alkalmából, később 1948-ban, a szabadságharc centenáriuma okán indult.
A tagok az eltelt évtizedek alatt közel ezer népdalt tanultak meg; sok éven át közremûködtek a Kossuth Rádió Énekeljük együtt címû mûsorában. Lassan huszonöt éve az Óbudai Népzenei Iskola ad otthont próbáinknak. Az elmúlt évek alatt sokfelé jártunk, főleg olyan helyeken, ahol még él a népdal és élő, eleven közegében tanulhattuk azokat. Ellátogattunk az egyházaskozári népdalkörhöz, a boldogi, csömöri és kartali asszonykórusokhoz, de Erdélybe is eljutottunk. Mottónkat Sütő Andrástól kölcsönöztük: "…amíg egy nép énekel, addig messzire hallatszik, hogy létezik. " ehhez a létezéshez mi a magunk daloló módján hozzájárultunk, akkor nem volt hiábavaló népdalkörünk közel négy évtizedes munkája.