Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztály Next Post Eddig 1550 milliárd forint forgalmi adót kaptak vissza gyorsabban a vállalkozások pén szept 10, 2021 Tavaly májusa óta a kkv-k akár húsz nap alatt is visszakaphatják a forgalmi adót, amely a legrövidebb áfakiutalási határidő az Európai Unióban. Az intézkedés révén 2021 augusztus végéig összességében 1550 milliárd forintot kaptak vissza hamarabb a vállalkozások. Gyorsabban fizet, de még jobban vigyáz a pénzre az adóhivatal, mint korábban – […]
Hiszen épp a BM állítja helyreigazítást kérő levelében, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe bevont szervek egymás között futárszolgálatot fizetve küldték (és küldik) egymásnak a küldeményeiket. A BM azt állítja: nem 2016-ban indult el a KÉR, hanem 2015 májusában. Kér rendszer posta de mesilla. A kormányzati tervek szerint valójában már 2015 január elsején el kellett volna indulnia, csakhogy két úgynevezett Ügyfélkapcsolati Fórum – az egyiket 2017. július 20-án a Kormányhivatalok részvételével tartották, a másikat 2017. november 20-án a minisztériumok és háttérintézményeik, valamint a rendészeti szervek részvételével – előadásai alapján készült egy prezentáció, amelyben épp a KÉR folyamatában résztvevő szereplők számolnak be arról, hogy 2015-ben még igencsak döcögve indult a rendszer. "A KÉR folyamatfejlesztési tevékenysége során arra törekszik, hogy egyre növelje a beérkező küldemények digitalizálásának összes beérkező küldeményhez viszonyított arányát, amelyet sikerült a 2015. május elején – a KÉR "éles" indulásakor – irányadó 15 százalékos szintről 60 százalék fölé növelni.
A Jelen összegzése szerint a 2014-es vonatkozó kormányhatározat óta a KÉR (nem) működése összesen közel 14 milliárd forint adót emésztett fel. Egyelőre nem tudni arról, hogy pótolnák valamivel a rendszert. A lap a belügyminisztériumot is megkereste az ügyben, akik az alábbi választ küldték: Az e-közigazgatás előretörését támogató informatikai fejlesztések és a jogszabályi változások következtében jelentősen lecsökkent a központi érkeztető rendszer használatára kötelezett szervek részére címzett papíralapú küldemények száma. Élet a Központi Érkeztető Rendszer után. A korábbiakban elkerülhetetlen papíralapú kommunikációs forma eltolódott az elektronikus kapcsolattartás irányába. Ezzel párhuzamosan a közigazgatási szereplőknél bekövetkezett informatikai fejlesztésekkel lehetővé vált a központi érkeztetés helyett helyben, a címzett szervezetnél való hiteles elektronikus másolat készítése a beérkező papíralapú küldeményről – írták. Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Demokratikus Koalíció egy Kálmán Olga által szignózott közleményt juttatott el szerkesztőségünk részére, amelyben közölték, feljelentést tesznek az ügyben.
A magyar államnak nem tetszett, hogy a közigazgatási intézményei pazarolják a papírt. Ezért 1 milliárdért létrehozott egy rendszert a közigazgatásba érkező levelek digitalizálására. Közben viszont elfelejtette, a Magyar Posta hónapok óta dolgozik egy másik rendszeren, amivel a digitalizálás is megoldható lett volna. Magyarországon a közigazgatást egyszerűsíteni is csak nagyon bonyolultan tudjuk. A magyar állam régóta tisztában van azzal, hogy intézményei horribilis mennyiségű papírt használnak el, ezért évek óta szinte minden reformtervezetben felmerül, hogy a beérkező leveleket be kellene szkennelni, aztán hiteles, elektronikus másolatban keringetni a minisztériumok között. Ez a kormány volt az első, amelyik nemcsak beszélt erről, hanem meg is csinálta. Kisebb bosszúságokat okozva bár, de több minisztériumban és háttérintézményben már most is működik a Központi Érkeztető Rendszer, azaz a KÉR. Index - Belföld - Senki nem használta, ki kellett dobni a 14 milliárdos kormányzati informatikai rendszert. Ennek lényege, hogy minden levél, ami a KÉR-t használó minisztériumokba megy, a Magyar Posta Orczy téri telephelyére érkezik, ott beszkennelik, és elektronikusan megy tovább a címzetthez.
Ker-Soft Szmtstechnikai Kft. - Referencik Magyar Posta Zrt. - Hibrid Kézbesítési és Konverziós Rendszer Magyar Posta Zrt. - Egészségturizmus - gyógyfürdők II. Eladó Lakás, Budapest 7. ker. - VII. kerület, Budapest - Lakás Tehát eldönthetik, hogy hagyományos papíralapú levélben vagy elektronikus levélben kívánnak kapcsolatot tartani a különböző állami szervezetekkel, hatóságokkal (NAV, Bíróságok, stb. ). Mindhárom szolgáltatásra igaz, hogy zárt, védett, auditált és auditálható környezetben működik. Dokumentum- és küldeménydigitalizálási szolgáltatás | NISZ. A biztonság itt egyaránt jelent fizikai védelmet és informatikai biztonságot. A rendszer minden beavatkozást, külső és belső műveletet naplóz. A rendszert olyan védelemmel látták el, amely kizárja a manipulálás lehetőségét. A törvény az elektronikus kommunikáció esetében meghatározza azoknak az iratoknak és műveleteknek a körét, ahol gondoskodni kell a hitelességről. A Magyar Posta által kialakított mindhárom szolgáltatás ezt teljes körűen biztosítja. A projekt hozzájárul a Magyar Posta rövid- és középtávú stratégiai céljainak megvalósulásához.
Logikus volt tehát a feltételezés, hogy a postai beruházás és a Belügyminisztérium Központi Érkeztető Rendszere összefügg, hiszen mindkettőnek részben az a feladata, hogy papír alapú üzenetekből digitálisakat csinál. Igaz, a postai rendszer képes ennek fordítottjára is. A két rendszer azonban független egymástól, a Belügyminisztérium ugyanis a kormányhatározat elfogadása után saját szkennelőrendszert állított fel, ami nem a Selex ES által a Magyar Postának leszállított gépeket használja. Ahogy a Belügyminisztérium írta a kérdéseinkre: "A Magyar Posta hibrid rendszere és a Központi Érkeztető Rendszer között nincs közvetlen kapcsolat. Kér rendszer posta certificata. " Mármint ugye azon kívül, hogy amit a KÉR csinál, arra a postai rendszer is képes lenne. A belügy szerint azért kellett nekik a saját rendszer, mert a posta 2015. március 1-jére nem tudta volna biztosítani a hálózat beindításához szükséges feltételeket, mert az EKOP-pályázat (amin a Magyar Posta az EU-s pénzt nyerte a beruházásra) ütemezése eltért a kormány igényeitől.