A városi lakosság folyamatos növekedése miatt a lakáshiány általános problémának számított Magyarországon. Az úgynevezett lakáskérdés a Kádár-korszak egyik központi témája volt, mely természetesen a korabeli filmekben is megjelent. A nagyon is valóságos jelenséget A szeleburdi család a gyerekek szemén keresztül, meseszerűen mutatja be. A család súlyos megpróbáltatásai a gyermeki nézőpontból izgalmas eseményekké válnak, és végül a kudarcból is diadal lesz. A Faragó család nehéz körülményei nem változnak, de legalább a családi boldogság sincs veszélyben. A nyolcvanas évek ikonikus alkotása Hogyan készült? A szeleburdi család Bálint Ágnes népszerű regényéből készült. Az írónő könyve gyereknapló, azaz egy gyerek szemszögéből íródott. Mintha egy kamasz rögzítené egy év eseményeit, elsősorban a körülötte felbukkanó kortársaira fókuszálva. A forgatókönyvet Palásthy György rendező az írónő közreműködésével készítette. A filmben látható körfolyosós ház közvetlenül a belváros szívében elterülő Károlyi-kert mellett áll.
A lakásbelsőket ugyanott forgatták, ahol az első részt, a Henszlmann Imre utcában, a Károlyi-kert mellett, míg a Duna-parti jeleneteket Kisoroszinál rögzítették. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? Palásthy György a hazai gyerek- és ifjúsági filmek talán legfontosabb alkotója volt, aki a magyar rendezők közül elsőként több, azonos "univerzumban" játszódó filmet forgatott. A Hahó-szériához (A varázsló, 1969, Hahó, Öcsi!, Hahó, a tenger) hasonlóan a két Szeleburdi-film is szoros tematikai egységet alkot, miközben a családfilmes kulissza mögött mindkettő arról a korról is mesél, amelyben megszületett. A Szeleburdi család végén elsüllyedő hajó a szocialista kisember szerény álmainak szertefoszlását is szimbolizálja – Faragóék ugyanakkor példát mutatnak összetartásból, szolidaritásból és szociális érzékenységből. Egy emlékezetes jelenet Faragóéknak sikerült úgy-ahogy kipofozniuk a Ramonát, de a legnehezebb még hátravan: vízre is kellene bocsátaniuk a megfeneklett hajót. Faragó papa vezetésével a csapat összes férfi tagja húzni-vonni kezdi a felújított roncsot.
Keresés a Gyermekirodalmi ajánlóban Szerző Cím Sorozat Kiadó Kiadás éve Illusztrátor Műfaj Kulcsszó Nem Életkor Gyermekirodalmi ajánló Férjhez adjuk a mamát és más történetek Durrell, Gerald (1925-1995) elbeszélés fiúknak és lányoknak 14+ Lila királylány. 9 mese Dóka Péter (1974-) mai mese mese 8 9 10 11 További könyvek További infografikák E-könyvajánló Rendőrgyilkosság az Oktogonnál Kántás Balázs Jogtudomány bűnözés Elolvasom a könyvet! Programfigyelő 2022. 07. 22 10:00 EGER - Ciróka a Felsővárosban 2022. 11 02:00 OROSHÁZA - Nyári olvasótábor 2022. 09. 30 18:00 OROSHÁZA - Zenei világnapi program 2022. 13 17:00 OROSHÁZA - Kalandozás Orosháza zenetörténetében a sajtó cikkei alapján 2022. 10. 08 11:00 OROSHÁZA - Kerékpártúra Gádorosra Justh Zsigmond halálának 128. évfordulóján További események
A nagy nyári kaland Mitől különleges? Palásthy György filmje az 1981-es Szeleburdi család sajátos folytatása: a szereplők ugyanazok, a színészek azonban lecserélődtek. Az alaphelyzet is ugyanaz, Faragóék kénytelenek szembenézni sanyarú anyagi helyzetükkel, és a gyerekek érdekében valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Az első részben a szűkre szabott lakást próbálták nagyobbra cserélni, a másodikban pedig az a tét, hogy ki tudnak-e szabadulni a belvárosi otthonukból legalább egy pár napra. Ahogy Bálint Ágnes legtöbb történetében, úgy itt is a felnőtt néző számára ismerős valóság és a gyermeki képzelet világa keveredik. A regény, illetve a film realista hitelességgel mutatja be, hogy Faragóék bérházában milyen különböző társadalmi rétegek élnek együtt a legszegényebbektől az újgazdagokig. Megélhetési gondjaik, életkörülményeik alapján Faragóék sem lógnak ki az alsóközéposztályba tartozó családok közül, ők mégis irigylésre méltó harmóniában és szeretetben élnek. A családon belül demokrácia uralkodik, a gyerekek felvetéseit is meghallgatják, figyelnek egymásra, a döntések közösen születnek, és a munkából is egyaránt kiveszik a részüket.