Ezért tehát például a széndioxid által okozott mérgezés a körülményektől függően éppen úgy lehet baleset, mint foglalkozási betegség. Ha egy adott esetben az elhatárolásnak gyakorlati jelentősége van, a minősítés tekintetében csak alapos vizsgálattal lehet állást foglalni. A baleseti táppénznél az elhatárolásnak csak elméleti jelentősége van, ezért a továbbiakban - ha eltérő szabály nincs - üzemi baleseten foglalkozási betegséget, sérültön pedig foglalkozási betegségben megbetegedett személyt is érteni kell. Amennyiben a kifizetőhely kézhez kapja a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. ) NM rendelet 6. sz. melléklete szerinti "Értesítést", úgy az abban foglaltak szerint kell, hogy meghozza döntését, mérlegelési lehetősége nincs. Előfordul, hogy a biztosított keresőképtelenségének ideje alatt derül ki, hogy a keresőképtelenségét foglalkozási megbetegedés okozza. A keresőképtelenség kezdetén fel sem merül, hogy foglalkozási megbetegedésről van szó, így egyéb keresőképtelenségi kód alapján — amennyiben a jogosultsági feltételek fennállnak — táppénzt folyósítanak részére.
További példák: -Kémiai anyagok (gőzök, gázok, sav, lúg stb. ) okozta megbetegedések. -Fizikai behatások (zaj, sugárzás stb. ) okozta megbetegedések. (Pl. keszonbetegség) -Biológiai behatások okozta megbetegedések. Pl. Gombák által okozott bőrbetegségek, Foglalkozással kapcsolatban keletkezett hepatitiszek, Kullancs-enkefalitisz, Tetanusz, Hivatalos külszolgálat során szerzett trópusi betegségek, Gyapot, len, kender, juta, szizál és cukornád porok és rostok belégzése által okozott tüdőbetegségek, Csontok, ízületek, izmok, inak túlzott, illetve egyoldalú igénybevétele által okozott betegségei, Váll bursitis, Az ínhüvely túlerőltetés által okozott betegségek. Részletsebben lásd a rendelet 2. számú mellékletét. A foglalkozási megbetegedés fogalma tehát nem más, mint a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben, hosszabb idő alatt bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. A társadalombiztosítási ellátás igénybevétele során bekövetkezett balesetek közül üzeminek számít, amely a biztosítottat keresőképtelenségének vagy rokkantságának, továbbá az egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának az elbírálása céljából elrendelt, illetőleg a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mi a foglalkozási betegség? Foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. Mely szerv bírálja el a baleset üzemiségét, illetve a foglalkozási megbetegedés tényét? A bejelentett üzemi baleset vagy foglalkozási betegség tényéről a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv – a megyei/fővárosi kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve vagy a foglalkoztató (társadalombiztosítási kifizetőhely) – határozatban dönt.