Seres István az ELTE-n végzett török-mongol szakon, és tagja volt az Akadémia Közép-ázsiai Kutatócsoportjának. Doktori disszertációját a mongol betyárvilágról írta, egyik fő kutatási területe pedig Békés megye kuruc kori története, mely a történészek számára máig fehér foltnak számít. A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága által megjelentetett mű alapját a történész "asztalfiók-kutatása" adta, Seres István ugyanis egyetemista kora óta gyűjtött anyagokat a témáról. A könyv röpke pár hónap története. Arról szól, hogy Rózsa Sándor hogyan kap amnesztiát, hogy Kossuth miért fogadja el egy bűnöző segítségét, hogy hogyan szervezik meg a betyársereget, és hogy hogyan teljesít ez a sereg a Délvidéken. Seres István a betyár összes hiteles képét összegyűjtötte, s ezek közül jó néhány könyvében is látható. A munka sok újdonsággal is szolgál, hiszen a benne feltüntetett 62 irat jó része eleddig ismeretlen volt. A történésznek nem volt könnyű dolga a kutatás során, ugyanis több ország területén kellett feltárnia a levéltári forrásokat, ráadásul a témát számos legenda is övezi.
Leírás Szerző, cím Seres István: Karikással a szabadságért: Rózsa Sándor és betyárserege 1848-ban Kiadó, megjelenési hely, év Békés M. Múz. Ig., Budapest, 2012 Terjedelem 431 oldal, 18 cm × 23 cm × 3, 5 cm ISBN 9637219849 Megjegyzés Kemény kötés Színes és fekete-fehér illusztrációkkal Új, olvasatlan, ajándékozható kötet Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.
Monyón a Berzaván levő híd mellett, az úton, van egy öreg ház, ami régebben a " Vad Szamárhoz"fogadó volt, ebben a fogadóban mulatott Rózsa Sándor". 171 A szájhagyomány megkapó hitelességgel őrizte meg Rózsáék itt- tartózkodásának emlékét, több helyütt alátámasztva Vukovicsék leírásait. Bár az ezeresi "kiruccanást" nem részlezeti, az ellenséges érzelmű helységek kifosztását hitelesen adja elő. Ugyanakkor a több adatközlő elbeszélése alapján összefoglalt leírás azt sejteti, hogy Rózsa és csapata huzamosabb ideig tanyázhatott a térségben, holott a rendelkezésünkre álló források alapján alig négy napig voltak Boksánban. A dentai járáshoz tartozó és Krassó-Szörény vármegye határán fekvő temesi nagyközség, Móricföld német lakosai körében is fennmaradt annak emléke, hogy amikor Rózsa és szabadcsapata átjött Krassóból, két napig a Tordai Wirkner család kastélyában, a későbbi Justh-kúriá- ban lakott (47. kép). A hagyományt a történetíró Reiszig Ede örökítette meg a Temes vármegye községeiről írt összefoglalásában.