Ctca az Pestel elemzés Petőfi előtt az alföldi táj nem volt költői téma a magyar irodalomban. Ő fedezte fel és népszerűsítette az alföldet. A vers 1844-ben íródott, abban az évben, amikor a költő sok bolyongás után végre biztos álláshoz és megélhetéshez jutott. Nem sokkal azután írta, hogy meglátogatta az alföldön élő szüleit, így friss volt a hazai táj élménye. Mit nekem te zordon Kárpátoknak Fenyvesekkel vadregényes tája! Tán csodállak, ámde nem szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet nem járja. Lenn az alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadúlt sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felröpűlök ekkor gondolatban Túl a földön felhők közelébe, S mosolyogva néz rám a Dunától A Tiszáig nyúló róna képe. Délibábos ég alatt kolompol Kis-Kunságnak száz kövér gulyája; Deleléskor hosszu gémü kútnál Széles vályu kettős ága várja. Méneseknek nyargaló futása Zúg a szélben, körmeik dobognak, S a csikósok kurjantása hallik S pattogása hangos ostoroknak. A tanyáknál szellők lágy ölében Ringatózik a kalászos búza, S a smaragdnak eleven szinével A környéket vígan koszorúzza.
Az alföld 7 szerkezeti egységre bontható fel. Az 1. egység (1-2. versszak) az alföldet a hegyvidékkel, a Kárpátok hegyvonulataival állítja szembe, ezzel kétféle tájideált ütköztet. A romantika által kedvelt táj a hegyvidék, a Petőfi által kedvelt táj az alföld, e két táj ellentétes képeit mutatja be és feltárja saját érzelmeit. A fenn és a lenn ellentéte mellett a bezártság és a szabadság ellentéte is feszül (a síkság a szabadságvágy jelképe is). A 2. egység (3-5. versszak) a Duna-Tisza közét mutatja be, mozgalmasság jellemzi. A vers beszélője a magasba repül, mintha madár lenne, innen indul, hogy bemutassa az alföldet: a "Kis-Kunságot" a gulyákkal, a méneseket jellegzetes hangjaikkal: patadobogás, ostorcsattogás, csikósok kurjantásai. Nézőpontja a magasságból lefelé irányul, egyre tágul. A 3. egység (6-7. versszak) közelképet ad a tanyákról. A beszélő lejjebb ereszkedik, a tanyák melletti búzatáblát és a nádasokban a vadludakat látja. A 4. egység (8. versszak) nézőpontja távolodó. A lírai én már a földön jár, és most a távolba tekint: a tanyákon túlra pillant egy csárdáig, ahol a vándor megállhat.
Idejárnak szomszéd nádasokból A vadlúdak esti szürkületben, És ijedve kelnek légi útra, Hogyha a nád a széltől meglebben. A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra. A csárdánál törpe nyárfaerdő Sárgul a királydinnyés homokban; Odafészkel a visító vércse, Gyermekektől nem háborgatottan. Ott tenyészik a bús árvalyányhaj S kék virága a szamárkenyérnek; Hűs tövéhez déli nap hevében Megpihenni tarka gyíkok térnek. Messze, hol az ég a földet éri, A homályból kék gyümölcsfák orma Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop, Egy-egy város templomának tornya. – Szép vagy, alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt borúljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sir is fölöttem. Petőfi tájköltészetének egyik legismertebb darabja szülőföldjét, az Alföldet bemutató költeménye, amely 1844. október 5-én jelent meg a Honderű című lapban. Műfaja tájleíró költemény. Ez a műfaj nemcsak természetábrázolást jelent, mivel a költő rendszerint kifejezi az adott tájhoz való viszonyát is, a saját életérzését, hangulatát, vagy időnként a politikai nézeteit.
Amikor egy beruházási javaslattal foglalkozunk, akkor a nettó jelenérték becslését az általunk készített cash flow előrejelzések alapján végezzük el. Ezen alapeset megvizsgálását követően át kell tekinteni a jövőre vonatkozó különböző eltérő feltételezések hatását a becsléseinkre: azaz különféle forgatókönyveket kell készítenünk. Az alapeset mellett minimálisan általában két másik forgatókönyvet készítünk: egy pesszimista és egy optimista változatot. A "mi lenne, ha... " típusú elemzéseknek többféle változatát ismerjük: az érzékenységi elemzést, a forgatókönyv elemzést és a szimulációt. Az érzékenységi elemzés a legegyszerűbb fajtája a "mi lenne, ha... " típusú elemzéseknek. Ekkor egyetlen kulcsfontosságú paraméter hatását vizsgáljuk abban a tekintetben, hogy mennyire érzékenyen reagál a beruházás nettó jelenértéke a paraméter értékének megváltozására. Ilyen kulcsfontosságú paraméter lehet: a piac nagysága, a piaci részesedés, az eladási ár, a beruházás egyszeri ráfordításai, a változó és fix költségek növekedése, a kivitelezési idő elhúzódása, vagy az üzemelési idő lerövidülése a beruházás maradványértéke a hasznos élettartam végén.