De mégis miképpen lehetséges az, hogy Magyarországon sok dolog két számjegyű mértékben drágul, de az infláció összességében így is csak jellemzően 3 százalék körül alakul? "Hogy ne lenne infláció, amikor hónapról, hónapa többet költök? " – kérdezi a magyar, de eközben könnyen elfelejtkezik az életszínvonal-emelkedéséről. Ha tavaly egy 40 ezer forintos kistévét néztem, most pedig 120 ezer forintért vettem egy nagyképernyős smart tévét, akkor természetesen mindenki érzi, hogy nem mondhatja azt, hogy az árak háromszorosára nőttek, mert más lett a termék. A Magyar Nemzeti Ba... 2020. 02. 28. 15:30 • A német infláció megközelítette az EKB célszámát februárban Gyorsult a fogyasztói árak emelkedésének éves összevetésű üteme februárban Németországban, közelítve az Európai Központi Bank (EKB) célszámához, de az új koronavírus által okozott járvány következtében az erősödő árnyomások nemigen késztetik gazdaság... Szén, tűzifa készleten várja Önt is a Békés Kerámiában! :: BékésMátrix Tanácsadó Fogyasztoi arimidex 2019 vs Mnb valuta árfolyam grafikon Fogyasztói árindex Egy hangulatos, olcsó söröző a Széll Kálmán közelében - Mai Program Fogyasztó árindex 2019 Női tenisz-világranglista - Babos a 100. helyen | 2020.
Fogyasztoi arimidex 2019 model Fogyasztoi arimidex 2019 images Harmonizált Ez egyáltalán nem csak illúzió, teljesen reális az, hogy valaki kerekítve 10 százalékkal többet keres, mint egy évvel korábban, de a számára releváns fogyasztói kosár csak 3 százalékkal drágul. Akkor ennyivel jobban élünk? Nem feltétlenül, hiszen az észlelés azért nem véletlenül egyedi. Az átlagos magyar, aki bérből és fizetésből él és abból fogyaszt, most jobban él, az élete könnyebb lett, de annak, aki éppen lakást keres, vagy egy nagyobb lakásfelújításra készül, még lehet az az észlelése, hogy minden nehezebb lett az áremelkedés miatt. Népszerű Népszerű Hirdetés Az összehasonlítható fogyasztói árak nem nagyon emelkednek a magyar gazdaságban. Csak éppen tudnunk kell, hogy valóban almát, almával hasonlítunk-e össze, illetve azt is, hogy mi is az a fogyasztói árindex. Vannak olyan korok, amikor akár nagyon élesen is elkülönülhet, hogy mekkora áremelkedést észlelünk és mennyi is a valódi infláció. Most például sok szempontból egy ilyen időszakot élünk, és ennek nagyon is racionális magyarázatai vannak.
A tartós fogyasztás cikkek áralakulása szintén mérsékelte a mutatót. Előre tekintve a mai adat azt is jelenti, hogy a szeptemberi mélypont után már októberben elindult és várhatóan az év végéig kitart az infláció gyorsulása és nem elképzelhetetlen, hogy a fő inflációs mutató a 4 százalékot is megközelíti az év végén. Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom Kapcsolódó cikkek
Viszont egy rakás dolog nincsen benne, mert az tartós beruházás, vagyis nem fogyasztás, aminek – mint láttuk - külön indexei vannak. Hogy egy egyszerű példánál maradjunk, ilyen a lakásvásárlás, de még a lakásunk felújítása, megjavítása is, mert az nem fogyasztás, hanem beruházás. Ezen persze lehet vitatkozni. Miért fogyasztási cikk a tévé, amit lehet, hogy ugyanúgy tíz év alatt "fogyasztunk" majd el és miért nem fogyasztás a lakás kifestése, amit tíz év alatt "lakunk le"? Rengeteg ilyen kérdés adódhat, de a lényeg nagyon röviden, a fogyasztási cikkek újabban alig drágulnak, a beruházási javak viszont erősebben. De miért nem mennek fel a fogyasztói árak? A világ most olyan, hogy vagy a technológia fejlődése, vagy akár a kormányzati intézkedések miatt újabban nem nagyon drágul a rezsi (2018-ban egy százalékos volt a drágulás). Pedig ez a háztartások legnagyobb egyedi költsége, Stabilak a ruházati cikkek (egy százalékos változás), a szolgáltatások (plusz 2 százalék) és az összehasonlítható tartós fogyasztási cikkek árai is (ezek is csak egy százalékkal drágultak), vagyis ezek mind szinte változatlanok.
Ha szofisztikált a mérés, akkor talán megfelelő alapot ad arra, hogy elinduljon egy társadalmi diszkusszió is, hogy milyen javakat illene azért megcéloznia egy magyar állampolgárnak. A burgonyaszirom nem ugyanaz mint a krumplifőzelék, a gyümölcslé és a szörp nem helyettesíti a gurulós málnát. "Átlag Árpádnak" van még egy speciálisan dühítő jellemzője. Hogy sosem öregszik. Ő évek, évtizedek óta ugyanaz a kb 45 éves pali, aki ül a tévé előtt, és issza a sört, pecsétes pólóban. A valódi emberek ezzel szemben öregszenek, fejlődnek, új kihívások érik őket. Az egyén szintjén 10 év nagyon sok változást mutathat: születik egy új gyerek, az előzőre már nem jók a gyerekruhák, az ovi után a suli sokkal drágább, a kazánt ki kellett cserélni a szabványok változása miatt, bizonyos kortól már egyre többet kell járni fogászhoz, urológushoz, esküvőkre, később már temetésekre is. Mi van ezekkel a többé kevésbé rendszeres kiadásokkal, amik generációs trendekhez köthetők? A társadalom szintjén talán kiegyenlítődnek, és ezredszázalékok erejéig bekerülnek a mérési kosárba.