Ugyan van néhány alapszabály, amit érdemes betartani, de nekem az a tapasztalatom, hogy ezekhez sem kell mereven ragaszkodni: a hennázás szinte elronthatatlan! Ebben a blogbejegyzésben találsz egy részletes leírást a hennás hajfestés tudnivalóiról. Persze ez sem szentírás, nyugodtan el lehet tőle térni, nagy baj nem történhet. Ebben a bejegyzésben lépésről lépésre megmutatom neked, hogy én hogyan hennázom a hajamat! Ha nekem sikerült, neked is fog! 1. Előkészítés A hajfestést megelőző este elkészítem a masszát, azaz a hennát összekeverem felforralt, és melegre lehűtött (vagy desztillált) vízzel, és legalább egy citrom levét belecsavarom a pépbe. Ezután letakarva szobahőmérsékleten állni hagyom. (Halkan jegyzem meg, hogy volt már alkalom, hogy közvetlenül a csapból eresztettem hideg vizet és azzal kevertem ki, és az eredmény így is tökéletes volt. ). Egy kiselejtezett műanyag jégkrémes vödörben szoktam bekeverni a pasztát, és műanyag villával vagy fakanállal dolgozom. Hajfestés hennával egyszerűen -én így csinálom! - Dejavu Világ. Az edény piros színű, és nem látszik rajta elszíneződés a használat után sem, de biztos ami biztos, fém tárgyakat nem használok.
Egyre többen – a saját egészségük és/ vagy a környezetük védelme érdekében – a vegyi anyagok helyett a természetes eredetű összetevőkből álló hajfestékeket választják. A közhiedelemmel ellentétben ezek is tökéletesen fednek. Bencs Judit fodrászként már majdnem tíz éve használ növényi hajfestékeket, és ezalatt azt tapasztalta, hogy ezekkel az anyagokkal dolgozni is élmény, hiszen nem szárítják ki a bőrét, és nem szív be a levegővel együtt ártalmas vegyületeket. Hogy kinek ajánlott áttérnie a természetes hajfestésre? – Mi abból indulunk ki, hogy mindenkinek az eredeti hajszíne vagy az ahhoz közel álló a legelőnyösebb. A természetes hajfestékkel is ezt igyekszünk elérni – avatott be a részletekbe. – Ezekkel az anyagokkal nem tudunk hajat világosítani, de a legtöbb esetben nincs is rá szükség. A természetes hajszín határozza meg azt is, hogy ki, milyen színekből választhat. A természetes összetevőkből álló festék nem változtatja meg a haj struktúráját, megmarad a természetes tartása, hulláma, a fénye fokozódik, vagyis tökéletesen egészséges lesz.
Az indigó is ebbe a csoportba sorolható, mely sötétíti a hajszínt, és kékes csillogást kölcsönöz neki. Az előnyök mellett számolnunk kell kisebb hátrányokkal is, hiszen a megszokott gyors hatóidő helyett ebben az esetben a festéket tovább kell a hajon hagyni, akár 6–8 órán, vagy egy egész éjszakán át (P. A. 2012). Az 1700-as években is állati termékekkel, növényi kivonatokkal, gyökerekkel, valamint már az eddig ismert eljárásokkal színezték a hajukat, mint például a citromlé, és a bor. (Sherrow 2006: 155). 1818-ban Thénard kémikus találta fel a hidrogén-peroxidos színtelenítést, majd 1909-ben Eugéne Schuller az első tartós hajfestéket (Hajfestés: a holnap trendjei). Ezen új módszerek megismerésével csökkent a természetes alapanyagú festékek alkalmazása, mert ez az új technológia sokkal olcsóbb, gyorsabb és könnyebb hozzájutni. Mégis miért jobbak a természetes festékek a szintetikus festékeknél? A kémiai anyagokból készült festékek gyakran allergének, bőrgyulladást, hajhullást, vagy akár légzőszervi megbetegedést is okozhatnak (Zakor 2009).
A poliészter tartalom teszi lehetővé, hogy ezzel a technikával dolgozhassunk. Mind a művészi, mind a szakmai munka 100%-ban magyar. Megtalálható a shopban páros szettben és férfi póló változatban is. Anyagösszetétel: Női póló: Viszkóz Elasztán Újrahasznosított poliészter Elérhetőség: Raktáron Mérettáblázat Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény.
Csontváry Kosztka Tivadar különös ember volt. Élete alkonyán hiába üldögélt kora jelentős művészeivel a Japán kávéház törzsasztalánál, munkásságát ők sem kezelték a helyén, inkább a megmosolyognivaló bolondot látták a személyében. A festőt – mint sok más, később nagyhatásúnak nevezett művészt – életében nem méltányolták, halála után azonban valóságos kultusz alakult ki körülötte. Index - Fortepan - Amikor a Magányos cédrus még egy nappalit díszített. 12 Galéria: Csontváry-kiállítás nyílt a várban Fotó: Karip Timi Ennek ellenére alig néhány önálló kiállítása volt, végül 1973-ban (120 évvel a születése után) saját múzeumot kapott Pécsen, ahol egyébként az életmű csaknem fele látható. További művei különböző közgyűjteményekben kaptak helyet, a Nemzeti Galériától a debreceni Déri Múzeumig, illetve magángyűjtemények féltve őrzött kincsei lettek, ezért is olyan baromi nagy szám, hogy ezek az alkotások most egy fedél alatt tekinthetőek meg, a második világháború alatt bombatámadást szenvedett, majd nemrég felújított Honvéd Főparancsnokság épületében. Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a köszöntőjében több ízben is az évtized kiállításának nevezte az 50 milliós kormánytámogatással megvalósuló tárlatot, továbbá azt is elárulta, hogy nemcsak a hazai művészetkedvelőkre, hanem a budai várban kolbászoló turistákra is éppúgy számítanak.
Az V. kerületi tanács illetékese készítette el a leltárt: Gerlóczy Glória összesen 42 Csontváry-képet örökölt édesapjától. Az akkori időkben az öröklés feltétele a törvényes illeték lefizetése volt, amely ebben az esetben a képek értékének 45 százaléka lett volna. Mivel Csontváry-képek ritkán kerültek forgalomba, így dr. Solymár István a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese gondolkozási időt kért a képek értékének meghatározásához. (Fotó: Megcsináltam a képeket, az udvariassági beszélgetést követően távoztam. Néhány nap múlva ajánlott levelet kaptam az özvegy Gerlóczy Gedeonnétól, aki felháborodott, hogy megegyezésünket felrúgva, én több képet csináltam, mint amennyiben megállapodtam. Csontváry magányos cedrus. Rögtön válaszoltam az özvegynek, hogy természetesen, akaratának megfelelően selejtezem a többlet kockákat. Most, amikor készítem a "végelszámolást", átnézek minden kockát, amit életemben elkövettem, kezembe került ez az anyag is. Vertem fejemet a falba, mert úgy éreztem, kultúrtörténeti értéket semmisítettem meg anno.
A festményeket információs szövegek, fényfolyosó és játékfilmes spotok kísérik, amelyek a művész életútját különböző aspektusokból közelítik meg. Csontváry Kosztka Tivadar - Magányos cédrus - SOY - Simple On You - simpleonyou.hu. Emellett családoknak és csoportoknak szóló múzeumpedagógiai programokkal és szakmai konferenciával készülnek, később pedig katalógust is készítenek belőle. A kiállítás Mai cédrusok címmel egy kortárs kamaratárlattal is kiegészül, amelyben Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Szabolcs és Szűcs Attila munkái szerepelnek. A tárlat december 31-ig látogatható, a Honvéd Főparancsnokság épületében.
Július 30., Péntek 18:00 - 21:00 FessNeki Pest FessNeki - Rumbach Sebestyén utca 15. /b., 1075, Budapest Páros festés két jegy vásárlását jelenti. Számotokra 70x55 cm-es vászonnal készülünk. 3 vagy több jegy vásárlása esetén csak bankkártyás fizetésre van lehetőség! Alkoss önállóan 40x50 cm-s vászonra, vagy alkossatok párban 70x55 cm-s vászonra! Ha párban festenétek, akkor kérjük jelöld be a "párosan szeretnék festeni rubrikát". Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész. Okleveles gyógyszerészként jogot is hallgatott, de kiemelkedőt a magyar festészerben alkotott. Magányos festő volt, akit magyar kortársai nem értettek meg, és csak halála után ismerték fel jelentőségét. Festészetét az expresszionizmushoz, illetve a posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de egyik, elhatárolható művészeti irányzathoz sem tartozott. Magát a "Napút festők" közé sorolta. Csontváry nagy cédrusa – Lighthouse. Talán a legismertebb festménye a Magányos Cédrus, aminek címét azonban az utókor adta: Csontváry katalógusaiban az Egy cédrusfa Libanonból címen szerepel.
A filmben elhangzott: Ady Endre: A bélyeges sereg című verse. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b c d ↑ a b [ halott link] Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Volt idő, amikor még csak egyetlen ember lakását díszítették Csontváry-alkotások – viszont azok mind eredetiek voltak! Ő volt Gerlóczy Gedeon építész, aki egy csomó menő épületet tervezett, például a legendás Napraforgó utcai kísérleti lakótelep egyik házát. Ám, ami miatt igazán hálás lehet neki az utókor, az az, hogy megmentette nekünk Csontváry-Kosztka Tivadar képeit. A festő örökösei ugyanis fuvarosoknak akarták eladni a vásznakat: ha már egyszer összekoszolták azokat, legalább valami hasznuk legyen belőle. A fiatal Gerlóczy viszont felismerte, micsoda kincsekről van szó, és felvásárolta valamennyit. Így került a páratlan hagyaték egy belvárosi bérház negyedik emeleti lakásába, ahol csak néhány beavatott láthatta azokat. Ilyen beavatott volt a legendás fotóriporter Urbán Tamás is, akinek életéről, s pár képéről már itt a Fortepan blogon is esett szó. Hogy mit tapasztalt ott, arról meséljen ő maga szövegben és képekben – át is adjuk neki a szót: 1975 nyarán, nyolcvanéves korában meghalt a híres építész, Gerlóczy Gedeon, a Csontváry-képek megmentője.