Hasonló helyzetről számolt be a Nürnberg melletti Fürth városka polgármestere, Thomas Jung is, aki úgy vélte: a családi pótlékra vadászó kelet-európaiak olyan településeket vesznek célba, ahol olcsó a lakbér. A német hatóságok a szülők bejelentése alapján kezdik meg a gyermekek után járó összeg folyósítását, mert nem áll módjukban ellenőrizni, hogy a szülőföldön maradt gyerekek valóban léteznek-e. Az önkormányzati vezetők most azt szorgalmazzák, hogy Németország a támogatás összegét igazítsa az érintett gyerekek tényleges lakóhelyén érvényes létfenntartási költségekhez. A családi pótlék Németországban 18 éves korig jár, vagy legfeljebb 25 éves korig, ha a gyerek tanul. A járadék összege az első gyerek után havi 194 euró, minden további gyermek után pedig 225 euró. Andrea Nahles, a berlini koalícióban résztvevő Szociáldemokrata Párt elnöke bejelentette, hogy a mindinkább tarthatatlan helyzetet a kormány az Európai Unió szintjén akarja rendezni, mégpedig úgy, hogy a családi pótlék összegének meghatározásánál vegyék figyelembe a megélhetési költségek eltérését a tagállamok között.
A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) szerint be kell vezetni az úgynevezett indexálást, vagyis a támogatás összegét hozzá kell igazítani a gyerek tényleges lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez. "Nem embertelenség, ha a romániai szintnek megfelelő családi pótlékot kap valaki, aki Németországban dolgozik, de a gyerekei Romániában élnek" – emelte ki Helmut Dedy, az érdekképviselet ügyvezetője. A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott 2016. februári EU-s megállapodásból származik. A megállapodás nem lépett életbe, mert a brit választók végül hazájuk uniós tagságának megszüntetése (Brexit) mellett döntöttek a 2016-os népszavazáson. A német kormány támogatja az elképzelést, de az EU-s jogszabályi alap hiányában nem tudta megvalósítani. A pénzügyminisztérium az új adatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy továbbra is törekednek egy közös európai megoldásra, amelynek révén a családtámogatásoknál figyelembe lehet venni a megélhetési költségek tagállamok közötti eltéréseit.
Embercsempészek juttatják el őket az olcsó lakbérek miatt vonzó városba, hogy legyen bejelentett németországi lakóhelyük, és így jogosultságot szerezzenek a családi pótlékra. Gyakran azt sem tudni, hogy a bejelentett gyermekek egyáltalán léteznek-e – mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy csalók visszaélnek a mozgás és a letelepedés EU-s szabadságával. A városi önkormányzatok szövetsége (Deutscher Städtetag) szerint be kell vezetni az úgynevezett indexálást, vagyis a támogatás összegét hozzá kell igazítani a gyermek tényleges lakóhelyén jelentkező létfenntartási költségekhez. "Nem embertelenség, ha a romániai szintnek megfelelő családi pótlékot kap valaki, aki Németországban dolgozik, de a gyermekei Romániában élnek" – emelte ki Helmut Dedy, az érdekképviselet ügyvezetője hírportálokon idézett nyilatkozatában. A családi pótlék indexálásának ötlete a Nagy-Britannia és az EU viszonyának újrarendezéséről kidolgozott 2016. februári EU-s megállapodásból származik. A megállapodás nem lépett életbe, mert a brit választók végül hazájuk uniós tagságának megszüntetése (Brexit) mellett döntöttek a 2016-os népszavazáson.
A támogatás a külföldön élő német állampolgárságú gyermekek után is jár, de a számuk évek óta 31 ezer körül van, míg például a német családi pótlékban részesített lengyel állampolgárságú gyermekek száma 2017 óta 15 ezerrel emelkedett, a cseh állampolgárságúaké pedig ötezerrel, a románoké kétezerrel – emelte ki összeállításában az ntv hírtelevízió hírportálja. Önkormányzati vezetők szerint a növekedés sok esetben a szociális rendszer juttatásainak megszerzését célzó tömeges visszaéléseknek, kelet-európai bűnöző csoportok tevékenységének tulajdonítható. Sören Link duisburgi polgármester elmondta, hogy a városban élő romániai és bulgáriai szintik és romák száma 2012 óta hatezerről 19 ezerre emelkedett. Embercsempészek juttatják el őket az olcsó lakbérek miatt vonzó városba, hogy legyen bejelentett németországi lakóhelyük, és így jogosultságot szerezzenek a családi pótlékra. Gyakran azt sem tudni, hogy a bejelentett gyermekek egyáltalán léteznek-e" – mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy a csalók visszaélnek a mozgás és a letelepedés EU-s szabadságával.
Pályázatot hirdet az alábbi állás betöltésére: Budapesti 8. kerületi, vegyes praxisú ügyvédi iroda. Főbb feladatok, munkák: Klasszikus ügyvédjelölti feladatok ellátása, okiratszerkesztés, jogi képviselet ellátása, védelem ellátása. Az álláshoz tartozó elvárások: Legalább cum laude minősítésű jogi diploma. Az állás betöltéséhez előnyt jelent: Gyakornoki vagy ügyvédjelölti tapasztalat. Amit kínálunk: Kiváló szakmai fejlődési lehetőség. Állás, munka területe(i): Jog, Jogi tanácsadás Ügyvédjelölt Jelentkezés módja: A "Jelentkezem" gomra kattintás után kérjük csatolja magyar nyelvű fényképes önéletrajzát.
Ez szakmailag közel állt hozzám, és ezzel szerettem volna a későbbiekben is foglalkozni. Ehhez jött az érdeklődésem és az átlagnál komolyabb tudásom az informatika irányába – noha nem vagyok informatikus –, és az idők folyamán a cég nem HR-es termékeit megszüntetve a HR-profil irányába fordítottuk a céget. – Ti a HR-digitalizáció és automatizáció, tágabban a HR Tech területére pozicionáljátok magatokat. Hogyan látod manapság a HR és a digitalizáció kapcsolatát? – Az elmúlt években, különösen a járvány hatására a digitalizáció felgyorsult. A HR kezdetben pont nem az a terület volt, ahol a digitalizáció elsőként gyökeret tudott volna verni. Ez érthető volt, hiszen a beruházások egy cégnél inkább arra területekre érkeztek, ahol a megtérülés gyorsabbnak és látványosabbnak bizonyult: például a salesre vagy az ügyfélszolgálatra. Azonban az elmúlt évek trendjei, különösen a munkaerőhiány, a keresletorientálttá váló munkaerőpiac látványosan bebizonyította, hogy a HR-osztálynak, az idetartozó feladatoknak döntő szerepe van egy cég eredményes működtetésében.