2022. július 10. Amit látni kell. Közszolgálat közösen! népszerű kézilabda kiállítás koncert önkormányzat Balaton Veszprém foci Hírek Műsorok Aktív percek Épí-Tech házépítők magazinja Heti krónika Híradás Katolikus Krónika – Keresztkérdés Kilátó Közéleti magazin Kukkantó – gyermekműsor Mozaik Önkormányzati krónika Régi idők mozija Sporthíradó Szeretünk itt élni Üzleti negyed Műsorújság Képújság Köszöntő Partnereink Munkatársak Kapcsolat Archív Házasság hete Kép a képben Premier Színházi Magazin Útitársak vagyunk 2022. február 25. A közösségi oldalak veszélyei Egyre több információ jelenik meg arról, hogy az internetes felületek rossz irányba terelhetik nem csak a gyerekek, de a felnőttek gondolkodását, érzelmi életét. Urbanics Julia klinikai szakpszichológus segít eligazodni a veszélyes területeken. Bejegyzés navigáció Fejlődő Balatonalmádi Költségvetés 2022 Kapcsolódó anyagok Átadták a "füredi csomópont" átvezető szakaszát 2022. július. 8. Új elektromos buszok a veszprémi utakon Az energiaital veszélyei 2022.
Az internetes közösségi oldalak sok szempontból tényleg egyszerűvé teszik a barátokkal, családtagokkal való kapcsolattartást. A probléma ott kezdődik, amikor például a nem megfelelő adatvédelmi beállítások miatt, vagy a kikerülhetetlen szabályok apropóján idegenek is bepillantást nyerhetnek életünkbe. A nyilvánosan hozzáférhető információkkal nem csak a hackerek, vagy a hagyományos bűnözők élhetnek vissza, hanem a rosszindulatú egyének, vagy korábbi haragosaink is megtalálhatják annak a módját, hogy ártsanak nekünk. Sokszorosan megfontolandó tehát, hogy mit és hol publikálunk saját magunkról. Ma már szinte alig akad olyan, aki ne lenne jelen a Facebook-on. Míg korábban sokan meggondolás nélkül posztoltak mindenféle képeket, információkat, addig napjainkra egyre többen látják be ennek veszélyeit. Sajnos még mindig nem elegen, ugyanis már az egészen fiatal korosztály tagjai is olyan képeket töltenek fel, amelyek akár jövőjükre is hatással lehetnek. Ma már azon senki nem csodálkozik, hogy a munkáltatók elsőként a FB-on néznek utána az önéletrajzot beküldötteknek.
Az internet előtt is bántották egymást az emberek, de a cybervilágban ez még könnyebben megy. " - magyarázta Dr. Brian Primack, a Pittsburghi Egyetem orvosi karának adjunktusa. Azt is megjegyezte, hogy a gyerekek különösen szívesen próbálgatják és feszegetik a határokat. A mai technológia ezt csak megkönnyíti. Ennek egyik jó példája a szexuális tartalmak közvetítése mobiltelefonon, számítógépen, vagy más digitális eszközzel. "A gyerekek mindig is kíváncsiak a meztelen emberek képeire, ma pedig már egyetlen másodperc elkészíteni és elküldeni egy fényképet. " - mondta el Primack, és hozzátette, hogy az ilyen fényképek évekkel később is kísérthetik a gyermekeket. "Több technológiai infrastruktúrára van szükség, és a gyermekorvosokat is fel kell készíteni, hogy miként világosíthatják fel a fiatalokat és szüleiket a médiahasználatról, és hogy az ott tapasztalt dolgokkal hogyan birkózzanak meg. " Facebook depresszió Egy másik potenciális kockázat a "Facebook depresszió ". Ha a kisebb és nagyobb tinik túl sok időt töltenek a közösségi oldalakon, a depresszió tipikus jelei kezdenek mutatkozni rajtuk: megváltoznak az alvási és étkezési szokásaik, hangulatuk ingadozni kezd, más társasággal kezdenek el járkálni, vagy teljesen elszigetelődnek.
A közösségi oldalak rohamos terjedése és egyre növekvő népszerűsége újra és újra előtérbe helyezi az adatvédelem jogi kérdéseit. A korábban megjelent cikkek ellenére sokan még ma sem mérlegelik kellően személyes adataik értékét. "A legtöbben továbbra is minden korlátozás, beállítás nélkül, gyanútlanul – néha inkább óvatlanul – töltik fel az érdeklődési körüket érintő információkat, vagy a nyaraláson készült fényképeiket. Ez azonban komoly veszélyeket rejthet, bizonyos esetekben ugyanis tudtunkon kívül segíthetjük az adathalászok és egyes bűnözői körök munkáját; így közvetlenségünk vagy jóhiszeműségünk miatt bűncselekmény áldozataivá is válhatunk" – hívja fel a figyelmet egy hosszú ideje fennálló problémára az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda. Célzott, kéretlen reklámáradat Személyes adataink jóhiszemű felhasználás esetén is komoly értéket képviselnek, hiszen akár a Facebook, akár más közösségi oldal – a különböző keresőkhöz hasonlóan – gyakran használ "személyre szabott" reklámokat.
Habár a közösségi oldalak egyrészről jók és hasznosak, most mégis összegyűjtöttünk néhány érvet, ami ezek veszélyeire hívhatják fel a figyelmet. Figyeljünk tehát, hogy a következő hibák egyikébe se essünk bele, ha egy közösségi oldalt használunk! Visszaélhetnek adatainkkal, képeinkkel Egy közösségi oldalon az adatlapon be lehet állítani, hogy ki láthatja az adatokat, illetve a képeket: mindenki, csak az ismerősök, vagy csak mi. Itt mindenképpen azt állítsuk be, hogy csak az ismerőseink láthassák ezeket, mivel ismeretlenek visszaélhetnek az adatainkkal és a fotóinkkal is. Ettől függetlenül a biztonság kedvéért ne tegyünk ki olyan képet, amiért nem tudunk teljes nyugodalommal felelősséget vállalni. Tehát például kompromittáló képeket nem ajánlatos feltölteni. Barátkozás interneten Az egész interneten, így a közösségi oldalakon is fennáll annak a veszélye hogy egy addig számunkra ismeretlen emberrel való levelezés következtében, az illető hamis adatokat ad meg magáról. Tehát soha ne kezdjünk bele egy ilyen kapcsolatba!
Azonban ennél is fontosabb, hogy áttanulmányozzák és használják is az adott oldal adatvédelmi szolgáltatásait; például állítsák be, hogy az egyes adatokhoz ki férhet hozzá a site-okon. "Mivel jelenleg jogi eszközökkel szinte lehetetlen megakadályozni a közösségi oldalakra feltöltött személyes adatok széleskörű hozzáférését, leginkább azt kell minden felhasználónak gondosan mérlegelnie, hogy mit tesz közzé magáról a közösségi médiába " – összegez az e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda szakjogásza. Hozzátette: Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy amit felteszünk magunkról egy közösségi oldalra, az nagyon gyorsan illetéktelen kezekbe kerülhet. A szerzőről A Melano Közéleti és Kulturális Magazin célja, hogy kiszolgálja a Közép-Európa országainak kulturális és közéleti történései iránt érdeklődő olvasókat. A tematikájában elsősorban a Visegrádi-négyek közös ügyeire, zenei, filmművészeti, irodalmi és egyéb művészeti eseményeire koncentrál. További cikkeink 2015 dec 16 - 21:26
Ismereteink megosztásával szeretnénk átragasztani az olvasókra azt a tiszteletteljes, de nem kritikátlan szeretetet, amelyet az épület iránt érzünk. Az idézetek esetében az – olvasást megkönnyítendő – szelíd helyesírási modernizálást alkalmaztunk, amely csak a szavakat érinti, a mondatfűzést mindig megőriztük. (A bájosnak ható "cz"-ket például teljesen elhagytuk. ) Továbbidézésre ezek tehát nem alkalmasak, e célból forduljanak a csodálatosan bő szakirodalomhoz, melynek legfontosabb műveit felsoroltuk a könyv végén. Reméljük, sikerült szerethető, nem megosztó könyvet írni. Az ország háza - Országgyűlés. Az Országházban 1902 óta folyó törvényhozói (és mint látni fogjuk, kormányzati, sőt államelnöki) munkáról nemcsak terjedelmi okokból nem írtunk, hanem mert a régebbi korszakokról rengeteg szó esett már, az elmúlt két és fél évtized pedig túl közel van a higgadt véleményalkotáshoz. Ez a könyv tehát kövekről, falakról, díszekről, szobrokról és a mögöttük álló emberekről szól, valamint egy hatalmas térről. Meg a fejlődésnek neki-nekilóduló Budapestről.
A munka akkori áron 70 millió forintba került. (Az összeg nagyságát jelzi, hogy a Lánchíd újjáépítése "csak" 44 millióba. ) Az első személyvonat 1955. május 21-én haladt át rajta. Addig, ha szükséges volt, a tehervonatok az Árpád hidat használták, a személyvonatok kerülő úton jártak. A híd építése 1954-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv) A csavarozott, ideiglenes szerkezet azután valahogy ott maradt. Érdekessége volt, hogy erre a hídra konzolosan, azaz a szerkezetből oldalra kinyúlva, a híd déli oldalán járda épült a gyalogosok számára, az északi oldalán pedig kerékpárút is létesült, viszont az autók nem mehettek át rajta. Az Országház leírása - Országház - Országgyűlés. Az Újpesti vasúti híd 1959-ben (Fotó: Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György felvétele) Sokáig csak ezen a budapesti Duna-hídon volt kerékpárút, miután 1979-ben a Petőfi hídon lévőt felszámolták. Mivel ideiglenes, csavarozott szerkezet volt, a hídon a vonatok csak óránként 40 kilométeres sebességgel haladhattak. A híd korosodásával, állapotának romlásával még ez a sebesség sem volt tartható, a 2000-es években már csak 10 kilométeres sebességgel haladhattak át a vonatok, azaz egy futó is megelőzhette azokat, igaz a könnyebb motorvonatok akár 30-cal is száguldhattak.
A felvetés elsőre képtelenségnek tűnik, legalábbis Magyarországról nézve, hiszen Oroszország keletre van, az USA meg nyugatra. Alaszkánál viszont a két országot csak egy alig 82 kilométer széles szoros választja el egymástól, így nem csoda, hogy az elmúlt évszázadokban sorra jöttek az ötletek, hogyan lehetne összekötni Ázsiát Észak-Amerikával. A probléma földtörténeti léptékben mérve meglehetősen új, hiszen néhány ezer évvel ezelőtt az őseink még minden további nélkül átsétálhattak az egyik kontinensről a másikra. A legújabb kutatások szerint húszezer évvel ezelőtt a két kontinens még tökéletesen átjárható volt a Bering-földhídon keresztül, ami egy 1600 kilométer széles földnyelv volt Alaszka és Kelet-Szibéria között. Melyik két ország között található a legrövidebb egybefüggő, mindössze 87 méteres határszakasz?. A tengerszint emelkedése aztán először csak átjárhatatlanná tette a földhidat, nagyjából 7000 évvel ezelőtt pedig az egészet elárasztotta a tenger, az egykori szárazföldből így csupán a Bering-szorosban álló két sziget, a Nagy- és a Kis-Diomede maradtak mutatóba. A Bering-szoros, középen a Diomede-szigetekkel (Forrás: Getty Images) A Golden Gate-híd tervezőjét és az orosz cárt is foglalkoztatta az ötlet A két kontinens közötti híd ötlete először az 1800-as években merült fel.
Az emlékérmet Ferenczy Béni tervei alapján az Állami Pénzverő készítette. [8] Képek [ szerkesztés] A Kossuth híd 1955-ben a Széchenyi rakpart felől nézve A híd bontása 1960-ban Emléktábla a pesti parton Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 708. o. ISBN 963-05-6410-6 dr. Gáll Imre: A budapesti Duna-hidak. Budapest: Hídépítő. 1984. ISBN 963-218-690-7 60 éve adták át a Kossuth hidat (magyar nyelven) (html). [2014. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 29. )
Újpest és Óbuda között a millennium évében, 1896-ban átadták a vasúti hidat. Csak regionális szerepet szántak neki, az esztergomi vasutat kívánták a bal partra is átvezetni, leginkább azért, mert így a dorogi szénbányákból a vonatok közvetlenül Pestre érkezhettek. Mivel az esztergomi vasútvonal olasz tulajdonban volt, a hidat is olasz tervek alapján olasz vállalatok építették. Idővel egyre fontosabbá vált, ezért több alkalommal is erősítették. Az eredeti, 1896 – 1944 közötti híd, amelyet a németek 1944-ben felrobbantottak (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A II. világháborúban e híd sem kerülhette el a sorsát, több légitámadás érte, végül a visszavonuló német csapatok 1944 karácsonyán felrobbantották. A légitámadások heveségét jól jelzi, hogy a roncsok bontása során 13 esetben találtak fel nem robbant bombát. A híd 7 nyílása közül egy épen maradt, ezt is elbontották, de Simontornyán újra felépítették a Sió felett, ahol 2001-ig volt használatban. Az ismételt felépítése nem volt elsődlegesen fontos, ezért csak 1955-ben került erre sor, akkor is az Összekötő vasúti hídnál 1953-ban lebontott ideiglenes híd elemeit szállították északra, és ebből építették fel a hidat.
A harmadik ütem megvalósítása idén júniusban indulhatott el. A forrás központi költségvetés által biztosított részét csak 2021 végéig biztosítja a kormány a fővárosnak, ezért a munkákat idén el kellett kezdeni – és be is kellett fejezni. Az átépítés a végső határidő előtt két héttel elkészült, december 13-tól, hétfőtől – a gépjárműforgalmat kivéve – ismét birtokba vehető a rakpart ezen része. A pesti alsó rakparton zajló ivóvízfőnyomócsőcsere-beruházás miatt az Eötvös tértől a Margit hídig a gépjárműforgalom elől továbbra is lezárva marad a teljes útszakasz. A mozogni vágyók azonban a Kossuth Lajos téri (József Attila szobor előtti) feljáróig haladhatnak, a kerékpárral vagy rollerrel közlekedőknek, illetve a babakocsival sétálóknak is ezt érdemes igénybe venniük. A felújítás többek között ezekre a feladatokra terjedt ki: • A Markó utcai felhajtó támfalát áthelyezték, ennek köszönhetően elkészülhetett az új gyalogos sétány, miközben az örökségvédelem alatt álló lépcsős partfal megmaradt.
Előadóink húsz-harminc percben ismertethették tudásukat a nagyközönséggel, ám a prezentációk összeállítása, a bemutató megtanulása hosszú időt igényel. Az eredmények minden esetben magukért beszéltek, azonban nem adatott meg a lehetőség minden előadás megtartására. Lelkesedésben nem volt hiány A nehézségek ellenére csaknem harminc előadást hallgathatott meg a közönség, amelyek közül lehetetlen lenne kiemelni bármelyiket is. Mindegyik prezentáció arra törekedett, hogy olyan aktuális trendeket mutasson be, amelyek jövőbe mutatóak, és a többi iparág felé is nyitottak. Ily módon valódi interakció indult meg a résztvevők között, amiből a későbbiekben is meríthetnek ötleteket. Kiállítóinknak mindemellett nehéz feladattal kellett szembenézniük, ugyanis a vártnál alacsonyabb részvételi arány, illetve a magas színvonalú előadások "elszívták" a látogatókat a standok elől. Az interaktív bemutatókkal, installációkkal azonban sikerült felhívni a vendégek figyelmét, és olyan közeget teremteni, ahol az innováció és a technológia sokszínűsége került fókuszba.