Ezeket sorrendben az eredeti idézetek alkalmazásával teszi, amelytől a mű követhető, az érvelés jól átlátható, s biztosan elgondolkodtatja kedves olvasót, vak hitből a szkepticizmus, vagy legalábbis az egészséges, természetes átgondolás irányába billenti a keresőt. 4 1 Mivel tehát Krisztus testben szenvedett, vértezzétek fel magatokat azzal a felismeréssel, hogy aki testileg szenved, az elszakad a bűntől, 2 hogy többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le testi életetek hátralevő idejét. 3 Bizony, elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézolásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek. 4 Azért haragusznak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába. Biblia Első Mondata - Biblia Első Mondatta. 5 De számot fognak adni annak, aki készül ítélni élőket és holtakat. 6 Mert a holtaknak is azért hirdettetett az evangélium, hogy testben, emberi mértékek szerint ítéltessenek meg, de éljenek Isten szerint lélekben.
Balra Debóra prófétanő mozaikábrázolása, jobbra egy szőlőt falatozó róka az ókori izraeli Hukkok zsinagógából Két, eddig ábrázolásról nem ismert ószövetségi hősnő portréjára bukkantak egy ókori izraeli zsinagóga ásatásán Hukkok romjai között – jelentette be az amerikai Észak-Karoliniai Chapel Hill Egyetem (UNC). A Máltai Egyetemmel közösen folytatott kutatások során Debóra és Jáhel mozaikportréi is előbukkantak a mintegy 1600 éves galileai zsinagógában. A beszámoló szerint a 3 jelenetet ábrázoló töredékes padlómozaik a zsidók és a kánaániták között feltehetően Kr. e. 1170 és 1130 között lezajló, a Bírák Könyvében szereplő Tábor-hegyi csata eseményeit örökítette meg. Biblia Első Mondata. Debóra prófétanő a bírák egyike volt, aki Efraim hegyén ült törvényt. Ő buzdította Bárák királyt, hogy a zsidókat összefogva az Izraelt régóta nyomorgató kánaánita Sisera ellen támadjon. Mivel a király habozott, és azt kérte, Debóra is tartson vele, a prófétanő megjósolta, hogy győzni fog ugyan, de mivel asszony segítségét kérte, az Úr elveszi tőle a diadal örömének egy részét, mert az ellenséges vezért nem az ő keze, hanem egy asszonyé teríti le.
Kérdés Válasz A "biblia" szó a görög–latin "könyv" szóból származik — találó név, hiszen a Biblia mindenkinek szól, bármilyen korban is él. Egyetlen más könyv sem hasonlítható hozzá, már önmagában is kategóriát teremt. A Biblia hatvanhat külön könyvből áll. Ide tartoznak a törvényről szóló könyvek, mint például a 3 Mózes és az 5 Mózes; a történelmi könyvek, mint például Ezsdrás és a Cselekedetek könyve; a költői könyvek, mint például a Zsoltárok és a Prédikátor könyve; a prófétai könyvek, mint például Ézsaiás és a Jelenések könyve; életrajzok, mint például Máté és János; és a levelek, mint például Titusz és a Zsidókhoz írt levél. A szerzők A Biblia megírásában körülbelül 1500 év leforgása alatt mintegy negyven ember vett részt. Biblia első mondata. A szerzők között volt király, halász, pap, kormányzati tisztségviselő, parasztember, pásztor és orvos is. Ebből a sokszínűségből hihetetlen egység jön elő, ami az egész Szentírást átszövő közös témákban is megnyilvánul. A Biblia egysége annak a ténynek köszönhető, hogy végső soron egyetlen szerzője van: maga Isten.
Tanítása mégis egységes, mert Isten értelmesen szól, és önmagának nem mond ellent. Ha tehát mi valamit ellentmondásosnak látunk, érdemes tovább kutatnunk. Ha feltárjuk a Szentírás belső összefüggéseit, azaz összeszedjük mindazt, amit egy témáról a teljes szöveg elmond, többnyire világossá válnak az első látásra nehezen érthető vagy ellentmondásosnak tűnő kijelentések. Ebben az értelemben tehát az Írás önmagát magyarázza. Ennek felismerésében segítenek a bibliakiadások lap alján vagy szélén található referenciái: utalások más bibliai szövegekre, amelyek szintén az adott témáról szólnak. 2. A megfigyelendő részletek A szövegkörnyezet, azaz a beszédhelyzet vagy gondolatmenet: ki, kinek, mit, hol, mikor, hogyan, miért mond vagy ír? A történelmi összefüggések, kulturális szokások, földrajzi, éghajlati viszonyok. Az adott szöveg műfaja és annak eszközei: vers vagy próza? énekelt vagy felolvasott szöveg? értekezés? körlevél? hasonlat? allegória? stb. Az adott részletben felhasznált szavak általános bibliai használata, jelentésköre; pl.
józan krisztusi ésszel (A gondolatsor és a következtetésünk logikus? ) közös keresztény tapasztalattal (Ez így élhető, és összhangban van Isten pedagógiájával? ) az egyetemes és a felekezeti hitvallásokkal (Nem mond ellent az alapvető keresztény meggyőződéseknek, részletkérdésekben egyházunk álláspontjának? ) Szakirodalom Almási Tibor: Hermeneutika (GyuRó Art-Press, é. n. ) Carson, D. A. : Exegetikai tévedések (KIA, 2003) Dér Katalin: A Biblia olvasása (Kairosz, 2008) Érted is, amit olvasol? – Bibliatanulmányozás kezdőknek (KIA, 2002) Érted is, amit olvasol? – Bibliatanulmányozás haladóknak (KIA, 2002) Fabinyi Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története (Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998) Gordon Fee, Douglas Stuart: Kétélű kard (Harmat, 1996) Osborne, Grant R. : A hermeneutika spirálisa (KIA, 2002) Tóth Kálmán: Bibliafordítás – bibliamagyarázás (Kálvin, 1994)
Weboldalunkon cookie-kat használunk Adatkezelési tájékoztatónknak megfelelően, a felhasználói élmény növelése érdekében. Az "Elfogadom" gomb megnyomásával Ön elfogadja a beállításokat, de igény szerint módosíthatja is ezeket.
Weboldalunk, a böngészési élmény maximalizálása érdekében sütiket (cookie) használ. Kérem kattintson az ELFOGADOM gombra, a fentiek tudomásul vételével. Cookie beállítások ELFOGADOM
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
+36-70/422-7835 | Belépés E-mail Jelszó Regisztráció A kosár üres. Vásárláshoz kattintson ide!