Meghasonlott lelkét sokáig ezek az emlékek vonták ellenállhatatlanul, s közvetetlen hatásuk alatt keletkezett még 1851-ben, a Nagyidai cigányok, az egyetlen terjedelmesebb költemény, melyet Arany ebben az egész évtizedben befejezett. Tragikus hangulatából legnagyobb komikus alkotás. Csóri vajda szedett-vedett cigányainak kellene megvédeni Puk Mihály ellen Nagyidát; de ők a dolgot igazi cigányosan veszik: a mijök van, sietnek ellakmározni, a hirtelen uraságon összeverekszenek, puskaporukat mulatságra és hősködésre elpuffogtatják, mellyesztik a meg nem lőtt madarat, álmukban meg is verik az ellenséget s megalapítják a Cigányországot; mig azután ki nem dobálják valamennyit a fészekből. A mi a genialitás szikrázó erejét illeti: Arany összes művei között remekebb nincs ennél az egy időben sokat ócsárolt Cigányok nál. Komikai époszra már tárgyat sem lehetne alkalmasabbat képzelni: hősköltemény egy népről, melynek mondái adomák, egyetlen hadi vállalata hahotára keltő tréfa, s a közfelfogás felőle, melyre a költő támaszkodhatik, mindig és mindenfelé komikus.
A nagyidai cigányok (1851) a magyar irodalom egyik legnagyszerűbb alkotása, mely Arany János felülmúlhatatlan humoráról árulkodik. A magyar katonák, már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy őrizzék, védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyarok, mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? A fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. A dalok eredeti cigány nyelven, illetve magyarul hangzanak el. 2010-ben A nagyidai cigányok produkcióban nyújtott művészi megjelenéséért a Nemzeti Színház és az Örkény Színház művészei mellett Gál Tamást is jelölték a Magyar Színikritikusok Díjára. Gál Tamás ezzel az előadással 2010 júniusában megkapta a XXII. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján Kisvárda Polgármesterének Díját. Az előadás részt vett a VI. Országos Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén, és Fődíjat kapott.
Hogy mekkora öröm fogta el erre a Nagyidai hős cigányokat, hogy mekkora ünnep, mekkora részegség, mily szép álom lepte meg őket, és főleg mekkora dicsőség. Mindezt meséli el két felvonásban az este, sok-sok humorral, bravúros táncokkal, reméljük mindannyiunk örömére.
– A szobrász tudta, hogy nagyon tetszik nekem az InterContinental szálló halljában álló, monumentális falidísze, amit Gyűrődésnek nevezett el. Ezek a kőkockák ugyanazzal a technikával készültek – tette hozzá a zeneszerző. – Szóval, Zsuzsával közösen kaptuk, a kád szélén tartottuk őket. Amikor elváltunk, most már közel 40 éve, ezek a dolgok ott maradtak, miért hoztam volna el? Jótékonysági István, a király koncert az Arénában 2021-ben - Jegyek itt!. Ugyanúgy az övé is volt… – gondolkodott el Szörényi, majd hozzátette: Közös emlékünk volt ez, Zsuzsa tavalyi halála után elkerült Örshöz, a fiunkhoz, ő találta ki, hogy ez legyen a síremlék része. Szörényi Örs udvariasan hallgatta az édesapját, néha lopva a síremlékre tekintett, aztán megint vissza. Látszik, hogy számára nagyon nehéz érzelmileg ez a helyzet. Kovács Zsuzsa, pályája során végig sikeres volt Fotó: POSZT 2009 – Édesanyámnak nagyon magas ívű pályája volt, azt gondolom, hogy úgy élte az életet, ahogy szerette volna. De talán fogalmazhatok úgy is, hogy a legmerészebb álmaiban sem gondolta, hogy ilyen sikeres lesz.
1965-ben a Magyar Rádió amatőr vetélkedőjén végeztek az első helyen, majd 1966-ban második, 1968-ban első díjat nyertek a Táncdalfesztiválon. Utóbbin a második helyet is közös szerzeményük zsebelte be Koncz Zsuzsa előadásában. Szörényi összesen hét albumon működött közre az Illésben, amely 1973-ban egy időre feloszlott, majd 1974-ben új tagokkal jött ismét létre. 1974-től Bródy Jánossal és Szörényi Szabolccsal a Fonográfban zenélt, tovább bizonyítva a dalszerzőpáros rátermettségét – 1980-ban Szörényi–Bródy: Az első 15 év címmel könyv is jelent meg munkásságukról. Szörényi levente felesége. A Fonográf mellett Szörényi Adamis Annával közösen szerzett albumot Kovács Kati énekesnőnek. 1983-ban a könnyűzenében Presser Gábor után másodikként átvehette az Erkel Ferenc-díjat érdemei elismeréséül. A Fonográf 1984-ben a Sportcsarnokban adott tripla koncerttel vonult vissza. Az István, a király 1983-as bemutatója a Királydombon (Kép forrása: Fortepan/ Urbán Tamás) Az István, a király ötlete már 1973-ban, a Jézus Krisztus szupersztár világsikerével felvetődött a szerzőpáros fejében, azonban még nem látták megfelelőnek az időt a megalkotására.
Filmography: Levente Szörényi songs Buy Discography: Play Soundtrack Movie/Serie Type Buy song A bolond lány Ezek a fiatalok composer Abcúg István István, a király Abcúg Koppány Adj békét Uram (Da Pacem Domine! ) Áldozatunk fogadjátok Bolond nóta Akli Miklós Eljöttél Elkésett a békevágy Fáradt vagyok Fejedelmünk István! Felkelt a napunk Felnégyelni! Géza fejedelem temetése (Kyrie Eleison) Gyarló az ember Gyászba öltözött csillagom Hála néked fejedelem! Halld meg uram a kérésem István fiam! Koppány felnégyelése (Gloria, Gloria) Koppány küldött jó úrnõm Láss, ne csak nézz Lökd ide a sört Esti showder Március (1848) Az oroszlán ugrani készül Nem kell olyan isten Nem vagyunk még hozzád méltók Néma szerelem Nincs más út csak az Isten útja Oly távol vagy tõlem Oly távol vagy tõlem (és mégis közel) Sárga rózsa Szállj fel, szabad madár Szemtõl szembe Ta-tarada-dam Te kit választanál? Te vagy a legszebb álmunk Töltsd el szívünk fényesség (Veni Lumen Cordium) Töltsd el szívünk fényesség! Üdvöz légyen Géza fia Unom a politikát Véres kardot hoztam / Vezess minket István!