Napsütés, víz. A legtöbb növény ezt a kettőt igényli ahhoz, hogy növekedjen, virágot bontson, hajtást hozzon. Vagy legalább túléljen. Ugyanakkor vannak olyan szobanövények, amelyek egy sötétebb sarokban, közvetlen napfény nélkül, viszonylag kevés öntözés mellett is vígan elélnek. Ez a tulajdonság pedig jó szolgálatot tehet egy hosszabb nyaralás idején, amikor nem tudunk a növénnyel foglalkozni. Vagy egy olyan lakás esetén, ami nem úszik a napfényben. És ezekkel a növényekkel végre mi is igazi kertészekké válhatunk még akkor is, ha a hanyagságunk, zsúfolt életmódunk eddig távol tartott minket a virágoktól. Anyósnyelv Modern stílusú lakások ékköve az elpusztíthatatlannak titulált anyósnyelv, amelyet húsos, keresztbe csíkos, mereven felálló leveleiről ismerünk leginkább. Kolibri kertészet - Savanyú talajt igénylő növények. A legszívósabb cserepes szobanövények egyike, amely kevés gondozást is erőteljes növekedéssel hálál meg. Sem a huzat, sem a száraz levegő nem bántja, télen pedig azt is elviseli, ha kicsit hidegebb a levegő körülötte. Muskátliföldben érzi magát a legjobban.
Öntözés: semmiképpen se öntözzük túl, mert emiatt gyenge, megnyúlt hajtások alakulnak ki rajta. A soron következő öntözés előtt hagyjuk, hogy a földje teljesen száraz legyen, ez különösen igaz télen. Nyáron kaktuszoknak való tápoldattal erősítsük. Napfény: legjobban a napfényes, levegős helyet kedveli, napsütötte szobában is szépen fejlődik, ha pedig teleltetjük, akkor is válasszunk világosabb (de hűvösebb) helyet neki. Ha nem kap elég fényt, megnyúlhat a növény. Szobaborostyán Egy növény, amely télen a hűvös lépcsőházakat, előszobákat kedveli. A kedvelt kúszónövény dús lombozatú, szinte minden felületen megtapad (tapéta, ablakkeret, házfal). Mint a legtöbb szobanövény, a tavaszi tápoldatozást a borostyán is meghálálja. Öntözés: figyeljünk arra, hogy nedvesen tartsuk a talaját télen is (de az öntözéssel mindig bánjunk mérsékelten), időnként pedig mehet rá egy kis langyos vizű permet. Nyáron is maradjon mindig nyirkos a földje, és fontos, hogy a levelekről időről időre mossuk le a rárakódott port.
Mire 2 perc után sikerült komolyan elindulnunk Adam felajánlotta hogy hazavisz de visszautasítottam egy gondolkodnom kellel. Nem sikerült választ adnom a kérdésére, de talán el is felejtette, legalábbis ezzel győzködöm magam hisz nem akarok még dönteni erről. Meglepően nem volt reggel hívatlan vendégem így nyugodtan sétálhattam a suliba zenével a fülemben. Telekom rendelés szállítás alatt program
A pitvar 350 és 600/perces frekvenciája annyira gyors, hogy egy erőteljes összehúzódás helyett csak hernyószerűen mozog (fibrillál). Pitvarfibrilláció egyes esetekben csak időről-időre alakul ki ( paroxysmalis), majd - néhány perctől egy órán keresztül tartó fibrillálás után - visszaáll a rendes szívverés. A jelenség lehet azonban egy folyamatosan fennálló krónikus probléma is. A pitvarfibrilláció ritkán veszélyezteti az életet, azonban huzamosan fennállva növeli bizonyos betegségek, így a stroke kockázatát. Bővebben A pitvarfibrillációról részletesen itt olvashat Pitvari remegés. A pitvari remegés hasonlít a pitvarfibrillációhoz. Pitvarfibrilláció |. A két rendellenesség együttesen is fennállhat a szívben, ilyenkor hol az egyik, hol a másik dominál. A két rendellenesség közti különbség az, hogy a pitvari remegés egy kicsivel szervezettebb, kicsivel ritmusosabb, mint a pitvarfibrilláció. A pitvari remegés általában a pitvarban keletkező rövidzárlat eredményeként jön létre. Nagyon fontos a pitvari remegést elkülöníteni a pitvarfibrillációtól, mert a pitvari remegés bizonyos módszerekkel, például katéteres ablációval jobban kezelhető.
A szív működése A szív izomzatának összehúzódása (szisztolé), és elernyedése (diasztolé) tartja állandó mozgásban a vért. A pitvarok összehúzódásakor a kamrák elernyedt állapotban vannak, illetve a kamrák összehúzódásakor a pitvarok vannak elernyedt állapotban. A kamrai összehúzódást egy rövid szünet, a szív pauza követi, majd a folyamat újra ismétlődik. Az összehúzódást, elernyedést és a szívpauzát, szívciklusnak nevezik. Pitvar-kamrai csomó – Wikiszótár. Egy felnőtt ember szívösszehúzódásainak száma percenként átlag 60-80, ezt nevezzük pulzusszámnak. A szívizom sajátosságai A szívizom küszöbingerre és küszöb feletti ingerre maximális összehúzódással válaszol. A vázizmoktól eltérően küszöb alatti ingerre a szívizom nem válaszol. Ez a jelenség a "Mindent vagy semmit" törvénye. Azt a periódust, amikor a szívizom nem ingerelhető, mert nem válaszol, refrakter stádiumnak nevezzük. Ez a szakasz viszonylag hosszú, a haszna abban nyilvánul meg, hogy a szívizom nem hozható tartósan összehúzódási állapotba (görcsbe), míg a vázizmok igen.
Ritmuszavar ellen kapott gyógyszert önkényesen abbahagyni nem szabad, mindig konzultálni kell a kezelőorvossal. Egyéb, eszközös-műszeres eljárások Kardiális abláció: a szív egyes területeinek kiiktatása, amelyek a szívritmuszavart okozhatják Beültethető defibrillátor: súlyos állapotú, hirtelen szívhalál veszélyének kitett egyéneken alkalmazható Pacemaker beültetése. Prognózis A ritmuszavar kimenetele függ annak típusától (ahogy említettük az enyhébbtől egészen az életet veszélyeztető típusokig), és a meglévő társbetegségektől, pl. Emberi test | Sulinet Tudásbázis. koszorúér-betegség, szívelégtelenség, szívbillentyű-betegség. Mikor kell orvossal konzultálni? Ha bármilyen szívritmuszavar jelét észleljük Ha fennálló ritmuszavar mellett romlanak a tünetek, illetve a kezelésre sem javulnak Megelőzés A koszorúér-betegség kockázatainak csökkentése egyben a ritmuszavar kialakulásának esélyeit is csökkenti, mérsékli. forrás: MSD Orvosi Kézikönyv, PubMed Forrás: EgészségKalauz
Szívritmuszavar A szívritmuszavar, másképpen aritmia, a szívverés ütemének megváltozását jelenti. A normálisnál gyorsabb szívverést hívjuk tachikardiának, míg a túl lassút bradikardiának. Néhány gyakori aritmia típus Pitvarfibrilláció A szív összehúzódásait vezérlő elektromos jelek elveszítik szabályos ütemüket. A pitvarok több pontján, rendszertelenül keletkeznek ingerületek, melyek hatására a kamrák szabálytalan ritmusban és legtöbbször túl gyorsan húzódnak össze. A pitvarfibrilláció a leggyakoribb kezelést igénylő ritmuszavar. Pitvarfibrilláció esetén az agyembólia kockázata megötszöröződik. Valamennyi szélütés közül minden hatodik pitvarfibrilláló betegben következik be. -------------- hirdetés -------------- Kamrafibrilláció Eszméletvesztéssel és életveszéllyel járó állapot, ami azonnali orvosi beavatkozást kíván. Heveny szívinfarktusban gyakran következik be. Ezt a ritmuszavart defibrillátor kezeléssel kell rendezni. A defibrillátor elektromos impulzust ad le a szívnek, melynek eredményeként időbeni kezelés esetén a normális szívritmus tér vissza.
AV blokk A pitvarok (atria) és a kamrák (ventriculi) közötti ingervezetés zavarát atrioventrikuláris blokknak, vagy pitvar - kamrai blokknak hívjuk. Normálisan az összehúzódását kiváltó ingerület a szív jobb pitvarában elhelyezkedő sinus csomóban keletkezik. Innen ingervezető A keletkező ingerület útja során a pitvarok és a kamrák közötti határon átmegy egy különleges szöveti szerkezetű egységen, az ún. AV csomón. AV blokkról akkor beszélünk, ha a sinus csomóban keletkező ingerület nem ér el a kamrákig. Az AV blokk fajtái: I. fokú AV blokk Az ingerület terjedése lelassul a sinus csomó és az AV csomó között, de minden sinus ingerület eljut a kamrákig, nem marad ki ütés. A pulzusszám így normális, csak az EKG mutatja az eltérést. Normálisan az ingerület kb. 0, 2 s alatt jut el az AV csomói, ha ennél hosszabb az idő (az ún. PR távolság), azt I. fokú AV blokknak hívjuk. Általánosságban kezelést nem igénylő állapot. II. fokú AV blokk Egyes sinus csomóból eredő ingerületek nem jutnak le a kamrákig.
Szupraventrikuláris tachycardia. A szupraventrikuláris tachycardia egy tág fogalom, ami számos, a kamrák felett eredő arrhythmia típust magába foglal. A szupraventrikuláris tachycardia általában hirtelen kezdődő, néhány másodperctől néhány órán át tartó, gyors, szabályos szívösszehúzódásokat eredményez. Ezek gyakran akkor alakulnak ki, amikor egy korai szívösszehúzódás elektromos ingerülete kezd el egy rendellenes szívizom kötegen keresztül kerengeni. A szupraventrikuláris tachycardia 160 és 200/perces szívfrekvenciát eredményezhet. Bár az egyébként ép szívben általában az életet nem veszélyezteti, a gyors szívverés nagyon kellemetlen élmény lehet. Ez az arrhythmia típus gyakori a fiataloknál. Wolff-Parkinson-White-szindróma. A szupraventrikuláris tachycardia egyik ismert oka a Wolff-Parkinson-White-szindróma. Ezt az arrhythmiát a pitvar és a kamra között fennálló rendellenes elektromos kapcsolat eredményezi. Ez lehetővé teszi a pitvar és a kamra között a pitvar-kamrai csomó megkerülésével az elektromos jel átjutását, ami nagy frekvenciájú szívösszehúzódásokat eredményez.
Mérsékelten emelkedett kamrai ritmus - kevesebb, mint 120 ütés percenként - nem mindig okoz tüneteket. Magasabb szívfrekvencia kellemetlen szívdobogásérzést vagy bizonytalan mellkasi panaszokat okozhat. Pitvarremegés esetén a beteg érezheti a szívműködés rendszertelenségét. A szív csökkent pumpafunkciója fáradtságérzést, gyengeséget és nehézlégzést okozhat. Néhány esetben, különösen időskorban keringési elégtelenség, mellkasi fájdalom és sokk alakulhat ki. Pitvarremegésben a pitvar nem tud minden ütés alkalmával teljes egészében kiürülni a kamrák felé. Egy idő elteltével kisebb-nagyobb mennyiségű vér állandóan a pitvarban marad, és vérrög keletkezhet. Az alvadék darabjai leszakadhatnak, és a bal kamrába, majd a vérkeringésbe jutva a kisebb artériák elzáródását okozhatják. (Az artériákat elzáró alvadékdarabokat embólusoknak nevezik. ) A véralvadék darabok többnyire röviddel azután szakadnak le, hogy a pitvarremegés spontán vagy kezelés hatására ismét normális ritmusba megy át. Az agyi artériában létrejövő elzáródás agylágyulást okoz.