Először közölt országos politikai közvélemény-kutatást a Civitas Intézet nevű tanácsadó cég, amelyet Kész Zoltán, volt független parlamenti képviselő vezet. Az elmúlt időben megjelent közvélemény-kutatási eredményekhez képest a Civitas magabiztosabb Fidesz-fölényt mért. A kutatás során nem a DK, hanem a Jobbik jelenleg az ellenzék legerősebb pártja – írja a Ha emlékeznek, a 2018-as választás idején is a Jobbik volt a legerősebb ellenzéki párt, de azt követően látványosan visszaestek, s átalakult a párt vezetése, összetétele. A Civitas felmérése március 5-11. Vona: nincs szükség koordinációra, az emberek bölcsen tudnak dönteni | Alfahír. között készült, 1007 ember megkérdezésével. A kutatók szerint a hibahatár +/-3, 2 százalék lehet. Egy mostani választáson a részvételüket biztosra ígérők (a válaszadók 71 százaléka) közül 54 százalék szavazna a Fidesz-KDNP-re, 40 százalék pedig az ellenzéki összefogás hat pártjának valamelyikére, illetve kizárólag akkor szavazna, ha ezek a pártok tényleg összefognak (2 százalék), 3 százalékot kapna a Mi Hazánk, 2 százalékot a Kétfarkú Kutya Párt, 1 százalékot az összes többi párt együttvéve.
Öt olyan választókerület adatait elemeztük, amelyeknek központját egy ellenzéki irányítású megyei jogú város adja. Mindegyikben a fideszes jelölt futott be. Vajon volt-e szerepe ebben annak, hogy kistelepülések is tartoznak a nagyvárosi körzethez? A vasárnapi választáson több olyan egyéni választókerület is akadt, amelyekben a legnagyobb települést 2019 óta az ellenzék irányítja, ám a három évvel ezelőtti helyi siker nem volt elég ahhoz, hogy a térség egyéni parlamenti mandátumát is elvegyék a kormánypártoktól. 2019-ben megnyert megyei jogú városokat bukott el az ellenzék | 24.hu. Sőt, Dunaújvárosban 2018 óta az ellenzék küldhetett honatyát a parlamentbe (előbb Pintér Tamás, majd Pintér polgármesterré választása után Kálló Gergely személyében), de a hivatalban lévő jelölt nem tudta megtartani a mandátumát. A jelenség egyik magyarázataként szokták említeni a szakértők, hogy míg az önkormányzati választásokon csak az adott nagyvárosok polgárai választják meg a polgármestert és közgyűlést, addig az országgyűlési választások egyéni körzeteit 2010 után úgy alakították ki, hogy a városokhoz olyan falvakat csatoltak, melyekben hagyományosan nagyobb a támogatottsága a Fidesznek.
Hangsúlyozta: az elmúlt kilenc évben a kormánytöbbséget adó politikai erő adta Budapest vezetését is, de ezúttal a fővárosiak úgy döntöttek, hogy most "valami más következik". Ezt tudomásul vesszük, és az ország és a Budapesten élők érdekében készen állunk az együttműködésre - fűzte hozzá. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a párt eredményváró rendezvényén az önkormányzati választáson a Bálna Budapest központban 2019. október 13-án Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd Gratulálok Tarlós Istvánnak. Kirángatta a várost a csődhelyzetből, neki köszönhető, hogy ma ilyen szép fővárosunk van, büszkék lehetünk rá - mondta Orbán Viktor a budapesti eredményről. Összefog a belarusz ellenzék egy része Lukasenka ellen | Azonnali. Orbán Viktor meghatottan köszönte meg a vidéki Magyarország bizalmát, és azt mondta: a jövőben is "számíthatnak ránk".
A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a táblázatunkban csak olyan példákat hoztunk, amelyekben a 2018-ban legerősebb eredményt elérő ellenzéki jelölt volt a választókerület hatpárti indulója 2022-ben. Az alább felsorolt jelölteknek nem csak a 2018-ban, még rivális ellenzéki indulók által elvitt, ám most az összefogásnak köszönhetően elméletben egy táborba tartozó szavazókat sem sikerült maga mögé állítania, hanem a saját 2018-as eredményét sem sikerült megismételnie, vagy jelentősen, a győzelemhez elegendő szinten felülmúlnia. A fővároson kívüli választókerületeket vizsgáltuk, a budapesti eredményekkel külön cikkben foglalkozunk. Választókerület A jelölt neve 2018 szavazatszám 2022 szavazatszám Békés 4 Szabó Ervin 19 510 17 821 Fejér 2 Fazakas Attila 14 652 15 219 Pest 2 Szél Bernadett 30 694 33 432 Somogy 3 Steinmetz Ádám 15 695 14 776 Somogy 2 Ander Balázs 14 951 13 855 Vas 3 Bana Tibor 13 072 12 874 Veszprém 3 Rig Lajos 19 748 20 797 Jász-Nagykun-Szolnok 4 Csányi Tamás 19 760 17 047 Jász-Nagykun-Szolnok 3 Lukács László György 16 128 13 614 Baranya 1 Mellár Tamás* 21 988 22 710 *A listán szereplő jelöltek közül 100 százalékos feldolgozottság mellett egyedül Mellár Tamás nyert egyéni választókerületében.
Vagyis a döntő faktor a 106 egyéni körzet eredménye lesz. Itt dől majd el, hogy Orbán bukik vagy marad. A budapesti körzeteket viszi majd az ellenzék. A kérdés az, hogy a 80-90 vidéki jelöltünk közül hány lesz nyertes. Ezért a releváns kérdés így hangzik: Vidéken az ellenzéki jelölteknek Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely támogatásával lesz-e könnyebb nyerniük? Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt fogja újra végig szántani az országot és ő fog vitatkozni Orbánnal. Szóval, Dobrev vagy Karácsony hoz többet vidéken? És amikor a további segítőtársakról van szó: vidéken Jakab Péter vagy MZP hoz-e többet?.
A konzervatív párt emellett azt is leszögezte: az előválasztás pártján állnak – noha a csütörtöki megállapodás ezt nem nevezte meg egyértelmű célnak. Egy konkrét személyi javaslat azonban megfogalmazódott: a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os választókörzetben az összes aláíró párt a jobbikos Bíró Lászlót támogatja az előrehozott választáson. A választásnak a Fidesz-KDNP-kormány kétharmada tekintetében nincs tétje, ugyanis azt noha hivatalosan a párt elvesztheti, de Ritter Imre német nemzetiségi képviselő (egykori Fidesz-párttag) révén eleve maga mögött tudhatja. NYITÓKÉP: Fekete-Győr András Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélései előtt / FGYA, FB
Öt olyan körzet választási adatait elemeztük, ahol a központot jelentő megyei jogú várost az ellenzék irányítja, vasárnap mégis kormánypárti siker született. Vajon a kistelepülések leválasztásával megszerezte volna az adott mandátumot az ellenzéki induló? Miskolcon is nyert Csöbör Katalin Borsod-Abaúj-Zemplén 1-es választókörzetében 59 szavazókört Miskolcon, 18-at pedig a környező településeken alakítottak ki. Az utóbbiak öt faluban – Alsózsolcán, Arnóton, Felsőzsolcán, Sajókeresztúron és Szirmabesenyőn – találhatók, és egyetlen szirmabesenyői szavazókör kivételével mindegyikben a fideszes Csöbör Katalin nyerte a voksolást a jobbikos Szilágyi Szabolcs előtt. Egyébként is csak Szirmabesenyőn voltak szorosabb szavazókörök, de Alsózsolcán például 70 százalék fölötti, Felsőzsolcán 60 százalék feletti eredményt is elért néhány szavazókörben a fideszes jelölt. Összességében Csöbör a falvakban 5957, míg Szilágyi 3807 voksot húzott be. Amennyiben a választókörzet csak miskolci szavazókörökből állna, az eredmény így alakulna: Csöbör Katalin: 16 206 szavazat, Szilágyi Szabolcs 15 252 voks.
Közhasznú szervezetek nyilvántartásba vétele Fogalma: Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, mely létesítő okirata megfelel a 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv. ) rendelkezéseinek, mely tisztségviselői nyilatkoztak az Ectv. -ben foglalt kizáró és összeférhetetlenségi körülmények tekintetében, illetve mely az előző két lezárt üzleti év beszámolója, illetve közhasznúsági melléklete alapján igazolja, hogy megfelelő erőforrással és megfelelő társadalmi támogatottsággal rendelkezik. Tehát a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel egyidejűleg közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem nem terjeszthető elő, mert a közhasznúság megállapítása iránti feltételeket kizárólag a már két lezárt üzleti év beszámolójával rendelkező szervezet tudja igazolni. 2. § Értelmező rendelkezések | Civil Jogok. Az eljáró bíróság: A kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette. Kérelmező: Alapítvány esetében a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapítvány alapítója (ha több alapító van, az alapítók együttesen) vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő a bíróságon.
Az új civil tv. bevezet néhány olyan fogalmat, amelyek akár alapvetően is megváltoztathatják a civil szervezetekkel kapcsolatos joggyakorlatot. Az értelmező rendelkezések a korábbiaknál markánsabban elkülönítik a civil szervezetnek való forrásjuttatás különböző formáit, amelyek lehetnek: adományozás (ezen belül tartós adományozás); cél szerinti juttatás; feladatfinanszírozás és költségvetési támogatás. A tartós adományozás olyan új elem a civil szervezetek szabályozási körében, melynek törvényi szabályok közé ültetésével a jogalkotó célja feltehetőleg az, hogy az adományozást elősegítse – az adományozó pedig bárki lehet: természetes és jogi személy egyaránt. A tartós adományozás legalább négy olyan egymást követő évet jelent, amikor az adományozó az első évvel azonos vagy annál nagyobb összegű adományt juttat a civil szervezetnek, és erről írásbeli megállapodás születik. Civil Szervezetek Névjegyzéke (OBH). A cél szerinti juttatás a civil szervezet (vagy közhasznú szervezet) által alaptevékenysége (közhasznú tevékenysége) keretében nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatás.
Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: Ectv. 32. § (4) a) pont: az átlagos éves bevétel meghaladja az egymillió forintot, vagy Ectv. § (4) b) pont: a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy Ectv. § (4) c) pont: a személyi jellegű ráfordítása (kiadás) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Közhasznú szervezetek nyilvántartása : Civilek. Megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki a szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: Ectv. § (5) a) pont: a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri – az Ectv. 54. § szerinti bevétel nélkül számított – összes bevétel kettő százalékát, vagy Ectv. § (5) b) pont: a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy Ectv.
Ezáltal az Alaptörvényben rögzített, a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságára és elszámoltathatóságára vonatkozó alapelvek nem teljesülhetnek. Az elkülönített nyilvántartás megléte a nemzeti tulajdonban lévő (pl. : távhőszolgáltató, hulladékgazdálkodó) gazdasági társaságok esetében is lényeges.
A számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Számv. ) alapján kötelező a szervezeteknek számlarendjüket elkészíteniük. A rendelkezés szerint a gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Számv. -ben rögzített beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A számlarendben kell kijelölni minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számlák tartalmát, a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát. Továbbá, rendezni szükséges a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, és meg kell alkotni a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. A költségvetési szervek számára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11. ) Korm. rendelet írja elő kötelező erővel a számlarend elkészítését. Számlarend hiányában nem lehet meggyőződni arról, hogy • a szervezet határidőre készítette-e el a számlarendjét, illetve az adott évre annak alapján nyitotta-e és vezeti-e a könyveit, • az elkészített, átdolgozott vagy aktualizált számlarend tartalmazza-e mindazon előírásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a valós vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőséget tükröző beszámoló elkészítéséhez, • a beszámoló alátámasztásához nélkülözhetetlen nyilvántartás – a szervezet sajátosságait illetően – értelmezhető-e, ezáltal a beszámoló adatai hordoznak-e információtartalmat.