Eric Fellner próbálta maradásra bírni, de Brad Pitt beperelte őket, ami így is 20 000 000 dollárt jelentett neki. Végül a forgatás 2008. március 6-án tovább folytatódott, ahol az első nyolc hetet Los Angelesben kezdték el, de utána áttértek a fővárosba Washingtonba. Itt egy fiktív újság a Washington Globe-nak a szerkesztőinek a munkáját kísérheti nyomon a néző. Az újság valószínűleg a Washington Postnak a képzeletbeli változata. Washington különböző utcáin zajlott a forgatás beleértve a Georgetownt, amin keresztül menekül a tolvaj a sötétben, a Washington metrót, ahol Maria Thayer meghal, vagy éppen a Department of Housing and Urban Development kórház jeleneteit. Zene [ szerkesztés] A film megzenésítéséért, és a zenei effektusokért Alex Heffes volt a felelős, aki a következő filmekből merítette a zenei hatásokat: Az utolsó skót király (2006) Zuhanás a csendbe (2003) Egy nap szeptemberben (2000) Kritika [ szerkesztés] 178 értékelés alapján egy átlagos thrillernek állították be A dolgok állása című filmet, amely a tízes skálán hét pontot szerzett.
Az eredmény nem követhetetlen, vagy inkoherens massza, sőt, ezzel ellentétesen, inkább magával ragadó, a nézőt könnyedén bevonó, kis odafigyeléssel kibogozható, mégis mindvégig érdekfeszítő thriller. Persze, itt-ott érezni, hogy lehetne kicsivel visszább is venni a film rohanó sebességéből, de ez ilyen témájú és ennyire tömör, információval telített történetnél nem is csoda. Azzal, hogy egy nyomozó riportert helyez a középpontba, A dolgok állása kicsikét film noirossá válik, fejet hajt a régimódi hollywoodi krimik legszebb hagyományai előtt, amikor a főszereplők többsége nem hivatásos, igazolvánnyal bíró rendőr volt, hanem afféle kisember, egy a sok közül. Ezzel egy időben azonban nagyon is aktuális tud maradni, és kíméletlenül odamond az illetékeseknek, pálcát tör a nyomtatott média jelenlegi állapota és tevékenysége felett. A dolgok állása annyira zsúfolt, mozgalmas cselekménnyel bír, hogy karakterfejlődésre, üresnek tűnő dialógusokra nem is jut idő, de Az utolsó skót királlyal már bizonyító Kevin Macdonald rendezőnek - remekbeszabott színészi játékokkal megtámogatva - még így is sikerült egy olyan filmet megalkotnia, amiben a szereplők nem csak pusztán szabadon mozgatható és bármikor eltávolítható sakkbábuk, hanem fontos, integrált részei a történetnek.
Jelenlegi legfőbb teendője egy olyan tanács vezetése, melynek feladata, hogy az államvédelmi feladatok oroszlánrészét ellátó Pointcorp elnevezésű katonai magáncég felülvizsgálatát elvégezze. Collins a figyelem előterébe kerül, mikor egyik munkatársát holtan találják, és az eset egyben fényt derít arra is, hogy az öngyilkos nő titokban a szeretője volt. A férfi nem hiszi el, hogy ilyesmi megtörténhetett és egyre több arra utaló jelet talál, hogy valaki szándékosan végzett szerelmével, mivel az keresőmunkája során valami olyasmire bukkant, ami a Pointcorp számára nem lett volna túl előnyös. Colling segítségére legjobb barátja, az újságíró Cal McAffrey (Russell Crowe) siet, aki könyörtelen szerkesztője, Cameron Lynne (Helen Mirren) és gyönyörű munkatársa Della Frye (Rachel McAdams) támogatásával egy óriási összeesküvés nyomaira bukkan. A dolgok állásának három forgatókönyvírója, Matthew Michael Carnahan, Tony Gilroy és Billy Ray, valami figyelemreméltó munkát vittek véghez: sikerült összetömöríteniük a sorozat bő lére eresztett cselekményét egy egész estés mozifilm méretére.
Senki nem megy át supermanbe és nincsenek óriási szerencsés véletlenek, amelyeknek köszönhetően lelepleződik a titok. Csak okosan, keményen dolgozó újságírók vannak. A filmről mindez már nem igazán mondható el. Látszik ugyan, hogy a forgatókönyvírók (Hollywood krémjét alkalmazták: Tony Gilroyt, Matthew Michael Carnahant és Billy Rayt) mindent megtettek, hogy megőrizzék a sztori logikáját és a lehető legtöbbet átmentsék a személyes viszonyokból is, de a tömörítés következtében pont az életszerűség sérül. Jó példa erre annak a kulcsfontosságú nyomot rejtő aktatáskának az esete, amely viszonylag hamar Calhez kerül: míg a sorozatban szépen felépítették, hogy miért és hogyan jut el hozzá, a filmben erre nincs idő, úgyhogy csak felbukkan a táskás illető, és a kezébe nyomja. Nincs idő, hogy a sztori kifussa magát, a film kétórás játékideje még a lapzártánál is nagyobb hatalom. Őrült tempót diktál: mire az egyik csavart megemésztenénk, már jön is a következő. Aki tökös krimire vágyik, nem fog csalódni, amit vesztünk a felszínességen, azt megnyerjük a tempón, unatkozni képtelenség.
A Chicago Sun-Times egyik emberének véleménye szerint egy okos zseniális thriller született, amely fenntart egy bizonyos fokú hitelességet.
Részletek az ELŐFIZETÉSI INFORMÁCIÓK oldalon olvashatók.
Árpád-házi Salamon magyar király (1063–1074) I. András és Jaroszló Anasztázia kijevi hercegnő fia volt. Háromszor koronázták királlyá, s háromszor taszították le a trónról. Folyamatos küzdelmet vívott a trónért nagybátyjával, I. Bélával, majd unokafivéreivel, I. Gézával és I. Szent Lászlóval. A krónikaírók fő bűnéül rótták fel, hogy szorongatott helyzetében felajánlotta a magyar koronát sógorának, IV. Henrik német-római császárnak. Amikor I. Géza és I. Szent László fellázadtak a törvényes király, Salamon ellen, a pápa, VII. Gergely is a zendülők oldalára állt, hiszen ekkor zajlott az invesztitúraharc – a püspökök kinevezési jogáról – legsúlyosabb konfliktusa közte és IV. Henrik között, ami a pápa által kiátkozott német-római császár híres Canossa-járásával végződött. Mivel Salamon az 1077-ben királlyá koronázott I. Salamon király kalandjai magyar mese. Szent László ellen terveket kovácsolt trónja visszanyerése érdekében, László 1083-ban Bodossal, a volt király legbizalmasabb emberével együtt a visegrádi várba záratta, de még azon év augusztusában szabadon bocsátotta, I. István király szentté avatásának ünnepén.
9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
1081-ben hivatalosan lemondott a trónról, de letartóztatták, mert összeesküdött Géza testvére és utódja, László ellen. Salamont Magyarország első királyának, I. Istvánnak a szentté avatása során szabadították fel 1083-ban. Koronája visszaszerzése érdekében Salamon szövetkezett a besenyőkkel, de László király legyőzte a betörő csapatokat. Egy közel egykorú forrás szerint Salamon egy rablótámadás során halt meg a Bizánci Birodalomban. A későbbi legendák szerint életben maradt és szent remeteként halt meg Pulában (Horvátország). Salamon I. András magyar király és felesége, kijevi Anasztázia fia volt. [1] Szülei 1038 körül házasodtak össze. [2] 1053-ban [3] született szülei második gyermekeként és legidősebb fiaként. [4] Apja őt koronázták meg 1057 vagy 1058. Salamon, magyar király. [4] [5] Salamon koronázás alapvető feltétele az eljegyzését Judith, a testvére, Henry IV, King of Germany. [4] [6] Elkötelezettségük véget vetett a több mint tíz éve tartó fegyveres konfliktusoknak Magyarország és a Római Birodalom között.
Salamon tartani tudta magát megmaradt területén (Moson és Pozsony környékén), sőt pénzt is veretett. 1076-ban tárgyalások kezdődtek a helyzet rendezéséről, de ezek Géza halála miatt megszakadtak. Végül 1081-ben Salamon teljes királyi ellátásáért cserébe lemondott a koronáról László javára. 1082 körül azonban összeesküvéssel vádolták meg, és Visegrádon bebörtönözték. Miután 1083-ban szabadon engedték, IV. Henrikhez ment Regensburgba, majd a moldvai besenyőknél keresett segítséget. 1085-ben velük tört az országra, László azonban legyőzte. 1087-ben Bizánc ellen indítottak rablóhadjáratot, Salamon ennek egyik ütközetében esett el. Egy későbbi legenda szerint túlélte a csatát, majd a világtól elfordulva remetének állt, és Pulában (Horvátország) halt meg, ahol később szentként tisztelték. Salamon magyar király uralkodása. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
A visegrádi Salamon-torony 19. Czakó Gábor: Aranykapu – Boldog Salamon király | Magyar Kurír - katolikus hírportál. század végi metszeten Forrás: Visegrá Mivel Salamon, a hetedik Árpád-házi királyunk 1053 és 1087 közt élt, a visegrádi vár tornyát pedig a tatárjárás után építették, valószínű, hogy egy ettől feljebb elhelyezkedő egykori római kori toronyban raboskodhatott. Hosszú az út Visegrádtól Bizáncon át Puláig László 1083-ban az első magyar szentté avatási processzus idején kénytelen volt szabadon engedni Salamont, mivel az országban nagy volt a felháborodás, amiért börtönbe vetette testvérét annak ellenére, hogy ő a megegyezésüket betartva átadta neki a koronát. Salamon koronával a fején öccsével, Dávid herceggel a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons Salamon a kiszabadulása után a besenyőkhöz fordult segítségért, és velük együtt tört László hatalma ellen megpróbálva visszaszerezni a trónt, azonban a lovagkirály leverte őket. Szent László a lovagkirály, Salamon unokatestvérének Anjou-kori hermája Forrás: Wikimedia Commons Ezután Bizánc ellen indítottak rablóhadjáratot, de ott sem jártak sikerrel.