Hegyvidéki történetek 2019-06-18 A nagybányai festőiskola egyik kiemelkedő alkotója, Glatz Oszkár közel harminc éven keresztül itt élt és alkotott köztünk a Hegyvidéken, a Városmajor utcában. Nagyszerű műveket hagyott maga után, a hazai tájakat bejárva megörökítette a vidéki földművesek népviseletét, az egyszerű emberek és a táj bensőséges kapcsolatát. A 19. század végétől a második világháborúig Magyarországot joggal tarthatták a modern európai festőművészet egyik fellegvárának. 1896-ban Máramaros megyében, Nagybányán bontogatta szárnyait a modern magyar festőművészet egyik jelentős iskolája. A művésztelepen a hazai festők új nemzedékének szinte valamennyi tagja tanulhatott, olyan nagy nevek, mint Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Thorma János és Glatz Oszkár. A nagybányai stílus hatása később is erős maradt. Tetten érhető a Szinyei Merse Pál Társaság, az alföldi festők, a miskolci művésztelep, a szentendrei iskola, de az avantgárd Nyolcak festőinek munkásságában is. A posztimpresszionista stílusban alkotó, naturalista Glatz Oszkár 1896-ban csatlakozott a nagybányaiakhoz.
Glatz Oszkár magyar festőművész Pesten született 1872. október 13-án. Kiváló képviselője az alak- és mozgásábrázolásnak. Hollósy Simon tanítványaként kezdte festői pályafutását, majd csatlakozott a nagybányai festőiskolához. Kedves témája leginkább a falusi életet ábrázoló portré és a zsánerképek voltak. Nemzeti hagyomány ápolásaként a népviseletek megörökítése szintén kedves témaként jelenik meg festészetében. A kor polgári ízlésének megfelelő naturalista látásmód jellemzi alkotásait. A nemzeti hagyományápolás témában újságcikkeket írt, szónoklatokat és előadásokat tartott. Budapesten, 1958. február 23-án hunyt el.
Képeivel a Helikon Művészeti Szalonban és a Műcsarnokban találkozhattak az érdeklődők. Átvészelte a II. világháború megpróbáltatásait, és 1945 után is tovább alkotott. 1952-ben Kossuth-díjat, majd a következő évben Magyarország Kiváló Művésze címet kapott. Öt évvel később hunyt el, és kerületünkben a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Az üzletek által kínált sertéshús árakat ismerve, átfogó képet szerezhetünk arról, hogy milyen húsfélét, hol, melyik üzletláncnál és mikor érdemes beszerezni. Amennyiben tisztában vagyunk az sertéshús árakkal, az akciós újságokban szereplő friss sertéshús árakat össze is tudjuk hasonlítani egymással. Az Auchan és a Spar katalógusokat átlapozva összevethetjük az Auchan sertéshús akciójában szereplő Auchan sertéshús árakat a Spar katalógusban feltüntetett Spar sertéshús árakkal. A különböző élelmiszerláncok kínálta akciós sertéshús árak közül kiválaszthatjuk a számunka legkedvezőbb ajánlatot. Sertés részei és felhasználásuk Sertéshúsnak nevezzük a házisertésből származó húst. A marhahús mellett a sertés szerepel leggyakrabban a hazai asztalokon. Füstölt kolbász ar bed. A sertéshús emellett szintén az egyik leggyakrabban fogyasztott húsfajta a nyugati világban, különösen Közép-Európában. A sertéstenyésztés kezdetei egészen Krisztus előtt 5000-re vezethetőek vissza. A sertéshús omlósabb, mint a marhahús, a színe pedig halványrózsaszín.
Az egyes áruházak által kínált sertéshús árak, így például az Auchan vagy a Spar sertéshús árai megtekinthetőek az adott áruház akciós újságában. Sertéscomb A sertéshúsok közül a sertés leggyakrabban elkészített része, amely felsálból, rózsából és az értékes dióból áll. A comb a soványabb húsok közé tartozik. Hazai gasztronómiai szokások szerint egyben sütve vagy rántva készítik a leggyakrabban, de jól beválik ragu és gulyás készítéséhez is. Sertéskaraj A sertéskaraj az egyik legértékesebb húsfajta. Soványabb, mint a sertés többi része, valamint kevés zsírt tartalmaz. A sertéskaraj sokféle felhasználási módjának köszönhetően a legkeresettebb húsok közé tartozik, így az áruházak akciós sertéshús kínálatának gyakori szereplője. A sertéskaraj kapható csontos vagy csont nélküli változatban is. Áruházak | Auchan. Egészben sütve, szeletben párolva, rántott szeletnek, füstölve egyaránt felhasználható. A sertéskaraj csontja remekül illik a vasárnapi levesbe. Sertésszűz A sertéshús legnemesebb része a szűzpecsenye.
Házi változatát Magyarországon rendszerint a disznóvágások alkalmával készítik elsősorban tartósítás céljából.