Megszerezte a használatbavételi engedélyt az Etele Plaza, így a bérlők megkezdhetik új üzleteik kialakítását Buda legnagyobb bevásárlóközpontjában – közölte a Futureal-csoport, a pláza fejlesztője az MTI-vel szerdán. A pláza beruházási értéke 300 millió euró, a komplexum bérbe adható területe 55 ezer négyzetméter. A közlemény szerint a már bemutatott nagybérlők újdonságokkal készülnek a szeptemberi nyitásra. A komplexumban a 180 divatüzlet mellett élelmiszer-áruház, éttermek, kávézók, multiplex mozi, fitneszterem, gyermekjátszóház és egyéb szolgáltatások lesznek jelen – közölték. Egy lépéssel közelebb a nyitáshoz Magyarország első okosplázája - Haszon. Tatár Tibor, a Futureal vezérigazgatója megjegyezte: jelenleg számos izgalmas partnerrel állnak aláírásközeli helyzetben, hogy tovább bővíthessék a bevásárlóközpont már most is óriási kínálatát. Mint arról az Index korábban beszámolt, a budapesti okospláza esetében több "okos" funkciót is igénybe vehetnek majd a látogatók: belül interaktív ledfal fut végig, amely folyamatos tájékoztatást nyújt a vásárlóknak. Ezenkívül a legfejlettebb helymeghatározó és navigációs rendszer könnyíti majd a parkolást, egy applikáción keresztül rendszámfelismeréssel, akár fizikai jegy váltása nélkül vehető majd igénybe az 1300 férőhelyes mélygarázs.
Ugyanebből az okból népszerűek a tavaly ősszel debütált eMAG easybox csomagautomaták is: országszerte már 296 darab eMAG easybox csomagautomata működik, nemrég Szegeden, Kaposváron és Nyíregyházán is beüzemelték ezeket, év végéig pedig további 200 helyszínen, többek közt Keszthely, Győr és Szombathely városokban lesznek elérhetők hamarosan.
Újabb plázával bővül Budapest, a hatalmas komplexum nemcsak kínálata, de különleges építészeti megoldásai miatt is a város éke lesz. A szórakozás fellegvára Ugyan a koronavírus-járvány miatt tolódott az időpont, el nem marad az új budapesti pláza nyitása. Az ígéretek szerint, már szeptemberben birtokba vehetjük az új szuperkomplexumot, amely Buda legnagyobb shopping centere lesz. A pláza a négyes metró Kelenföld végállomásánál található, közel 180 üzlet várja majd az érdeklődőket. A bevásárlóközpont építészetileg is egy igazi remekmű, elkészült például az ország legnagyobb egybefüggő homlokzati üvegfala, amely 27 méter magas és 154 üveglapból áll össze. Csak hogy könnyebb legyen elképzelni, ez meghaladja egy vízilabda pálya méretét is. Számtalan újítással könnyítik majd a vásárlók életét, parádés navigációs rendszer segíti majd a gyorsabb parkolást, és egy mindig naprakész, összetett mobilalkalmazás is várja majd a vásárlókat. A bevásárlóközpont az Etele Pláza nevet viseli majd, a nyitás 2021 szeptermberre várható.
Az eddig eltelt éveket nem értékeli csak pozitívnak, illetve csak negatívnak. Úgy gondolja, hogy jó és rossz dolgok egyaránt kijutottak neki az életben: "Az életet, ím megjártam; Nem azt adott, amit vártam: Néha többet, Kérve, kellve kevesebbet. " Az, hogy néha kevesebbet kapott az élettől, köszönhető volt az akkori politikai helyzetnek is. Az elmúlt 10 évváltozásokat hozott a magyar nép életében. A Kiegyezésnek fontos szerepe volt a politikai költészetben is. A Kiegyezés előtt lévő bizonytalanság legjobban Aranynak a Magányban című versében követhető. Itt már megfigyelhető az októberi diploma és a februári pátens okozta hatás is. 1877-ben azonban mindez már múltnak tekinthető, és biztos tényként kezelhető. Arany János életművének elismeréseként a király kitüntetést ajánlott fel neki, amelyet ő nem fogadott el. Erre írta kis humoros költeményeit, amelyek a Mondacsok elnevezést kapták. Ezekben rengeteg szójátékkal találkozhatunk. (Pl. méltóság). Ez a felajánlott kitüntetés is megjelenik az Epilógusban.
A cím alapján tehát visszatekintő, létösszegző műnek foghatjuk fel az Epilógus t, amely a költő teljes életművének utószava. Bár Arany János végszónak szánta, végül nem lett az, hiszen sok vers következett még utána. Megírásakor a költő úgy érezhette, nyugodtan mérleget vonhat életéről és pályájáról, hiszen élethelyzete most már nem fog változni, s környezetéhez és önmagához való viszonya is végleges. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
Nessus haldokolva azt a tanácsot adta a feleségnek, hogy fogja fel kiömlő vérét, és ha férje valamikor hűtlen lesz hozzá, a vérrel kenje be ingét, s ezzel újraélesztheti szerelmét. A költemény hangvétele szomorú, mivel az elmúlás gondolatával kell megbirkóznia a költőnek. Mindenki tudja, hogy ez lesz a sorsa, mégis nehéz elfogadni azt. Arany inkább elégedetlen a sorsával, hiszen rengeteg mindent várt még rá az életben. Úgy érzi, hogy vágyai is beteljesületlenek maradtak: "Mily temérdek munka várt még!. Mily kevés, amit beválték Félbe-szerbe S hány reményem hagyott cserbe!!. " Az embernek öregkorára értékrendszere is megváltozik. A fiatal Arany a forradalom tüzében égett 31 éves korában. 1877-ben 60 évesen pedig békés, nyugodt öregkort képzel el. Láthattuk hasonlót Petőfinél is: ő is a hősi halált hirdette, ugyanakkor van olyan verse, amelyben unokái körében, mint büszke nagypapa üldögél, és mesél nekik. Arany János költészetének fontos eszköze, hogy azokat a szavakat, amelyeket ő kulcsfontosságúnak tart, dőltbetűvel írja.
Három idősík jelenik meg a műben: múlt, jelen, jövő (és a három idősík három részre tagolja a költeményt). A visszatekintő jellegből következően az igeidők közül az elbeszélő múlt van túlsúlyban, ill. a végén a vágyak felsorolásánál feltételes módba vált át, és egy, az elbeszélés pillanatában már múlttá vált jövőidőbe. A zárlat a visszatekintés jelenidejéhez érkezik vissza, ill. a halál képével a jövőre utal. A vers kifejezőeszközei: jelzős szerkezetek, ismétlés, felsorolás, alliteráció, metafora, figura etymologica, megszemélyesítés, metonímia. Jellemző a modalitás is: sok a felkiáltás és az önmagához intézett költői kérdés. Különös szókapcsolatokat valamint köznyelvi (társalgási) fordulatokat is találunk. Ez a romantikus stílusú költemény olyan egyszerű, mint hajdan a Petőfi-versek világa volt: viszonylag kevés költői kép van benne, ugyanakkor nagyon őszinte, teli van érzéssel, sőt, titkolt érzésekkel, mondanivalója a legmesszebbmenőkig személyes. Ilyen közvetlenséggel Arany még soha nem írt magáról, és ezután is csak nagyon ritkán.
1. BEVEZETÉS: a Tk. részeiből összeállítva: Arany életrajzából + Őszikék + Pályakép: Az Őszikék lírája c. fejezetből vett tények 2. CÍM: A címszó jelentése és a vers első sora – "Az életet már megjártam. " – az életmű összegzésére, lezárására utal. 3. SZERKEZET= A gondolatmenet felépítése: A kezdő sor megismétléseivel tagolja Arany három szerkezeti részre a verset. (3 x 5 strófa) I. rész (1-5. vsz. ): 2 toposz (út + vándor) köré épül. IDÉZET! Országút =életút (metafora) + vándor =lírai én A gyalogút képe allegóriává terebélyesedik: a vándor belső jellemzése a többletjelentése. Minden újabb mozzanata az "úti kalandoknak" hozzáad egy-egy vonást ehhez a belső portré hoz: egyszerű, szerény, alázatos és bölcs, sorsát elfogadó ember. II. rész (6-10. ): panasz a nem teljesülő vágyakról – IDÉZET! külsőségek teljesültek, amelyeket nem is kívánt – igazi vágyak nem III. rész (11-15. ): az élete kudarc, legmélyebb vágya sem vált valóra (az áhított vidéki élet, csak az írásnak élni) IDÉZET! a "fészek" metafora (toposz): az otthonosság, családi meghittség hiányát, a kertészkedés képei az írás iránti hiába való vágyát fejezik ki a szegett szárnyú madár metafora: reménytelenség, rezignáció (=beletörődő elfogadás) IDÉZET!