09. 07. csütörtök 20:00 Szeptember 7-én, idén másodszor újra a Kobuciban a Budapest Bár! A város egyik leghangulatosabb helyén mindig óriási a Budapest Bár buli! A frenetikus hangulató koncerteket a tiniktől a nagymamákig mindenkinek ajánljuk, akik könnyed, mégis művészi színvonalú szórakozásra vágynak. A Budapest Bár - örömforrás nyitott füleknek! Budapest Bár a KOBUCI kertben - KOBUCI - Wo 11 mei 2016 - SoundLive. Közreműködik Farkas Róbert vezetésével a Budapest Bár zenekar, valamint Behumi Dóri, Rutkai Bori, Ferenczi György, Keleti András, Kiss Tibor, Mező Misi. Jegyek elővételben kizárólag az online jegyrendszeren keresztül, 3500 Ft-os áron, továbbá normál jegyek a koncert napján a helyszínen, 4000 Ft-os áron kaphatóak.
A Budapest Bárt vezetőjének és alapítójának, Farkas Róbertnek eredeti szándéka pontosan az volt, hogy új lendületet adjon a kávéházi cigányzene műfajának, életben tartva és megújítva a régi hagyományokat. A zenekarnak köszönhetően rég elfeledett dallamok váltak újra a köztudat, és a fiatalok kultúrájának részévé. Számos régi dalt leporoltak, elfeledetteket élesztettek újra, közismerteket öltöztettek új köntösbe, az utóbbi időben pedig számos új dalt is írtak. Korok, kultúrák, stílusok és korosztályok találkoznak a produkcióban – talán ezért is szeretik fiatalok és idősebbek egyaránt az együttest, amely mára többgenerációs kedvenccé vált. Budapest Bár – ráadáskoncert. A Budapest Bár cikázik a zenei stílusok között és kiszakít a mindennapokból. Örömzene nyitott füleknek! A zenekar tagjai: Farkas Róbert (hegedű, gitár), Ürmös Sándor (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika), Farkas Richárd (nagybőgő), Kisvári Bence (dob) Jegyek elővételben az online jegyrendszeren keresztül, valamint a helyszíni jegypénztárban 4500 Ft-os áron, továbbá normál jegyek a koncert napján online, illetve a helyszíni jegypénztárban, nyitvatartási időben, 5000 Ft-os áron kaphatóak.
05. 19. csütörtök 20:00 Reméljük, az idei nyarat önfeledten élvezhetjük, sok koncerttel, napsütéssel, fesztiválokkal. Nem tudunk sokkal jobb esti programot, mint a KOBUCI fái alatt fröccsözve Budapest Bárra bulizni! Régi kedvencekből, és új dalokból válogat a 15 éves jubileumi évét ünneplő Budapest Bár. Gyere el, élvezd a dalokat, hallgasd a csodálatos zenészeket és a nagyszerű énekeseket! A Budapest Bár a szívbemarkoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává. Az együttes varázslatos vonzerejét a kitűnő zenészeknek és a magyar rockzene kultikus énekeseinek köszönheti. Az eredetileg egyetlen lemezre születő Budapest Bár tizenkét énekessel, teljesen egyedi felállásban működik – talán épp ezért lett mára a legkeresettebb koncertzenekar, fesztiválok és nagyszínpadok rendszeres fellépője. A Budapest Bár védjegyévé vált egyedi stílus gyökerei az 1920-30-as évekbeli, budapesti kávéházak világáig nyúlik vissza. Budapest Bár // Várkonyi Csibészek | KOBUCI kert. Az ismert és kedvelt dalokat cigányzenei alapokon, jazz, pop, rock, klezmer és számos zenei műfaji elemmel ötvözve értelmezik újra – ezzel megteremtve egy új zenei irányzat, a gypsy lounge alapjait.
"Ez azért túlzás" Húsz éven belül másodszor rendeznek Lakner László életmű-kiállítást Magyarországon, az előzőt 2004-ben láthattuk a Ludwig Múzeumban Metamorfózis címmel. Kétségtelen, a 20. század második fele, a 21. század eleje magyar (és nyugati) képzőművészetének meghatározó alkotóját kétszer is érdemes felfedezni. Padló a hajón A júniusban indult turné eddigi koncertjeiből az szűrődött le, hogy lényegében a Crime + the City Solution valamennyi korszakát felöleli, de főleg a berlini éveire fókuszál a zenekar. A halál egyszerű gépezete Vajon látja-e időnként pszichiáter azokat az embereket, akik az egykori német haláltáborokban a látogatókat kalauzolják? Lelkileg nagyon megterhelő lehet feldolgozni a turisták reakcióit. Az izraeli Yishai Sarid (Jisaj Szarid) regényének történész-idegenvezető elbeszélőjét legalábbis bántja, hogy amíg beszél, a diákok a telefonjukat babrálják. A szemétdomb csillaga A mű nagyjából azt igyekszik felvázolni, hogy milyen környezeti hatások, s milyen emberek kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a napjaink politikai és társadalmi tehetetlensége: egyfajta posztmodern bestiárium.
Az Ifiház viszont a jó példa arra, hogy a közösségeket igenis meg lehet tartani, és a programok hosszú távon is vonzóak lehetnek – összegzett a szakember. Túl a várostáblán A Demki Ifjúsági Ház kreatív csapata a tapasztalatok szerint olyan léptékű szervezeti fejlődést és kulturális absztrakciókat is létre tudott hozni, mely iránt Debrecenen kívül is folyamatos az érdeklődés. – Több kulturális intézmény alakult át a példánkon keresztül, például a veresegyházi; a település polgármestere két alkalommal is ellátogatott az Ifjúsági Házba. Itt járt az indiai nagykövet is, több órát töltött el az intézményben, hogy a jó példákat összegyűjtse és hazáig vigye – fejtette ki az ügyvezető. Újítás a hagyományok mentén A városi közösségeket érintő nagyrendezvények közül az adventi gyertyagyújtást már legutóbb is a Demki szervezte, de új kihívások előtt is áll a szervezet. Virágvasárnap alkalmából a néphagyományok mentén terveznek nagyszabású, divatbemutatóval egybekötött programsorozatot a Dósa nádor térre.
Az ifjúsági ház az a hely, ahol a fiatalok összegyűlhetnek, különböző képzéseken vehetnek részt, de akár új dolgokat is kipróbálhatnak, megmutatják mire képesek. Az ifjúsági házak már a kezdetektől fogva egy bázist jelentettek a fiataloknak. Ezek az épületek helyet biztosítottak minden olyan kezdeményezésnek, amit máshol nem lehetett megvalósítani. Legyen szó ifjúsági rádióról, újságról, színházról, zenekari próbákról, sporttevékenységről vagy baráti társaságok rendszeres találkozóiról és még sok másról, ez a hely mindig rendelkezésre áll. A művelődési és ifjúsági házak régen és ma A művelődési házak története egészen 1833-ig nyúlik vissza, amikor megnyitották a Pesti Vigadót, ahol a polgárok társasági életet élhettek, elfoglaltságot találhattak. 1978-ra ezen intézmények száma már 2800-ra nőtt, de ekkor már többféle néven nevezték, hiszen a társadalom szinte minden rétege igényelte a közösségi életet. A művelődési ház így lett egyes helyeken kultúrház, máshol ifjúsági ház. Mára már kialakultak kisebb különbségek, de mindhárom hely a közművelődés színtere, ahol szakképzett pedagógusok és szakértők segítik az érdemi munkát.
A pandémia kihívásai ellenére a Demki programjai több mint 450 ezer látogatót számláltak a 2021-ben. A város kulturális életének szervezeti átalakításával a Demki Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház új feladatokkal és tagintézményekkel gyarapodott. Az óévet 450 saját szervezésű programmal és több mint 450 ezer látogatóval zárták, és a korlátozások ellenére nemhogy megcsappant, de gyarapodott az intézmény közössége. A Naplónak nemrég Halász D. János ügyvezető beszélt az óév sikereiről és kihívásairól, valamint az idei tervekről. – A szervezet központjaként is működő Ifjúsági Ház a két ünnep között is telt házzal működött, ami jól mutatja, mekkora igénye van a debrecenieknek a közösségi létre. A pandémia megtanított bennünket arra, hogy becsüljük a közösségeinket – kezdte az ügyvezető. Az elmúlt évben az Ifiház sokkal hamarabb kelt életre a többi kulturális intézményhez képest, mivel a név ellenére nemcsak fiatalok látogatják a programjaikat, legyen szó koncertről, ünnepi programsorozatról, karácsony és szilveszter között is telt házas programokkal jelentkeztek.
A szegedi művelődési ház több mint egy épület Már csak azért is, mert a városban több művelődési ház is működik egy időben, szám szerint 7, a legrégebbi már 1927 óta létezik. Ezekben az intézményekben igen változatos programok várják a helyi és a környékbeli településeken élő lakosokat. A művelődési házak égöve alatt működnek a városrészek nyugdíjasklubjai, hagyományőrző egyesületei, védnökségük alatt számtalan közösség áll. Programjaik között rendszeresek a kiállítások, előadások, színházi és népzenei bemutatók, valamint kamarazenekari hangversenyek. A fiatalabb korosztálynak is szórakozási lehetőséget biztosítanak ezen közösségi terek, az egészen kicsiktől kezdve. Kisebb-nagyobb versenyeket is tartanak, de kézműves foglalkozásokat szintén szerveznek. A szegedi művelődési házak rendezvényei olyannyira sikeresek, hogy néhány – köztük a Tarhonyafesztivál – kinőtte magát a kezdeti, szűkebb keretekből és immáron önálló eseményként jegyzik országszerte. Mivel a 7 művelődési ház különböző városrészeket fednek le, van közöttük némi különbség, de abban mind megegyeznek, miszerint a működésük mozgatórugója az, hogy minden látogatójuk igényeit ki tudják elégíteni.