ZAOL – Az első magyar szépségkirálynő Zalából származott – Ki volt Simon Böske? Ahogy telik az idő, úgy változnak a szépségideálok, de ahogy ránézünk az egykori szépség fényképére egyértelművé válik számunkra is, mivel varázsolta el az embereket. Simon Böske kecses volt és bájos, törékeny akár egy porcelánbaba. 172 centi magasságával és karcsú alakjával a mai napig bármilyen szépségversenyen helyt állna. Az első magyar szépségkirálynő 1. Erzsébet 1909. Forrás »
(Magyarság Háza/Felvidé)
Molnár Csilla magyar modell és az 1985-ös szépségkirálynő mindössze 17 éves volt, amikor Fonyódon végett vetett életének. Ígéretes karrier, gyönyörű lány Molnár Csilla 1969. január 20-án született Kaposváron – szülei vendéglátással foglalkoztak Fonyódon, ahol öccsével együtt ő volt a család reménysége és szeme fénye. Főleg akkor voltak rá nagyon büszkék szülei, amikor 1985-ben jelentkezett a Miss Hungary szépségversenyre kora tavasszal, amit végül október 5-én este meg is nyert a Budapest Kongresszusi Központban, méghozzá messze a legmagasabb pontszámmal. Övé lett tehát a Magyarország Szépe cím, illetve a korona, 1986. február 28-án Máltán pedig folytatódott a sikerszéria, ugyanis a Miss Európa szépségversenyen 3. Az első magyar szépségkirálynő teljes. lett, ami igen nagy szónak számított nem csak akkor, de most is. Élete azonban közel sem volt egyszerű annak ellenére, hogy egy ország irigyelte őt szépsége miatt: családjában folyamatosak voltak a konfliktusok, apja pedig igen rövid pórázon tartotta magántanuló lányát, emellett pedig nem volt hiány rosszindulatú pletykákban sem, amelyek megviselték a csupán 17 éves Csilla lelkét.
században, Angliában a XVII. századtól megkezdődött a szabadkőműves tevékenység, majd négy londoni páholy 1717-ben megalakította az Angliai Nagypáholyt. 1728-ban Párizsban létrejött a Francia Nagyoriens, később az előbbit a reguláris, utóbbit az irreguláris testvériség megnevezéssel illették. James Anderson 1723-ban összeállította és kiadta a szabadkőműves alkotmányt. 1929-ben az angolok kiadták a regularitás alapelveit tartalmazó dokumentumot, amelyben deklarálták, hogy melyik szervezetet tekintik szabadkőművesnek és melyiket nem. Szabadkőműves zsoldban Ady Endre és a szabadkőművesség II. (. Ennek főbb pontjai: a tagoknak valamely vallás szerint hinniük kell Isten létében; a páholyoknak csak férfiak lehetnek a tagjaik; a páholyokban vallási és politikai kérdések taglalása tilos; nem tartható fent szabadkőművesi kapcsolat olyan szervezetekkel, amelyek ezen elveket nem tekintik a magukénak. Szabadkőművesség Magyarországon Nem sokkal a kiegyezést szentesítő törvények kihirdetése után, 1868 februárjában a belügyminiszter engedélyt adott szabadkőműves-páholyok alapítására Magyarországon.
Benedek – által vezetett Hittani Kongregáció 1983-ban kiadta a – később II. János Pál pápa által jóváhagyott – Nyilatkozat a szabadkőműves társaságokról c. állásfoglalást, amely tilalmazza a katolikusok szabadkőműves tevékenységét. A szabadkőművesség alapelvei A szabadkőművesség azonosul a felvilágosodás célkitűzéseivel, vallja a szellem, a vallás, a politikai nézetek szabadságát, és a páholytagok vagyoni és társadalmi helyzetétől független egyenlőségét a szervezeten belül. A szabadkőműves program szerint a szervezet tagjai tevékenységük során a magasabb szellemi-erkölcsi értékek közvetítésével, a felvilágosodás és humanizmus hagyományainak fenntartásával és terjesztésével, munkájuk révén tevékenyen alakíthatják a társadalmi folyamatokat, amelyért felelősséggel tartoznak. A szabadkőművesek furkósbotja volt Ady Endre | Magyar Idők. A páholyok kötelessége a jótékonysági tevékenység. A szabadkőműves iratok ezeken túl rögzítik a hazaszeretet, a titoktartás, az erkölcsileg megfelelő életvitel, a testvériség és tolerancia követelményét, és tilalmazzák a politikai, illetve vallási kérdések páholyon belüli megvitatását.
Bár konkrét írásos nyom egyelőre nem került elő arra vonatkozóan, hogy a hajdani Magyar Királyság területén is működtek céhekből kinőtt építőpáholyok a nagy középkori templom- és katedrálisépítések idején, nincs okunk föltételezni, hogy ez eltért volna az általános európai gyakorlattól. Ady és a szabadkőművesség – Atyánkfia. Már csak azért sem lehetett másként, mert templomaink jelentős részét – ahogyan Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval! Csatlakozzon több mint 30. 000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval: Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
Erdély-szerte hasonló páholyokat, szabadkőműves köröket hoztak létre (pl. Sepsiszentgyörgyön, Brassóban, Tordán, Désen). Igen, Ady zilahi tanárai, "a tantestület csaknem minden tagja" ehhez a szabadkőműves páholyhoz tartozott. Az érthetőség kedvéért és leegyszerűsítve: a korabeli magyar szabadkőművességnek (az erőteljesebb urbánus mellett) volt egy népi irányzata is. Az Unió páholy tagjainak jelentős része plebejus származék, a zilahiak szinte valamennyien: kézművesek, cívisek, iparosok gyermekei, elsőgenerációs értelmiségiek (egyedül Petri Mór dzsentrifiú). Közülük is Kincs Gyula (1859-1915) a legtevékenyebb! Cívisek feltörekvő, éles eszű fia, aki a gimnázium után kitűnő eredménnyel végez Kolozsvárott történelem-földrajz szakon, később ugyanott görög-latin oklevelet is szerez, hogy Zilahon taníthasson. Rendbe teszi a kollégium pénzügyeit, a könyvtárat, ha kell matematikát is tanít, egyleteket alapít, újságot szerkeszt. Falukutató, tehetségkiemelő tanár, szórványlátogatásainak hatására kerül több fiú az Érmellékről a kollégiumba.
A páholynévjegyzékek tanúsága szerint akkoriban öt szabadkőműves páholy tagjai irányították Budapestet. Ady pályázatát is szinte ők adták be helyette, mert ő éppen Párizsban volt. Amikor Ady jelentkezett a 2000 koronás pályadíjra – ahogyan Tormay Cécile is –, átszervezték a bizottságot, hogy a költő nyerjen. Ez a díj óriási összegű volt, egy református segédlelkész évi fizetése körülbelül 880, egy néptanítóé pedig 1200 korona volt. – Hogy jön képbe a Nyugat folyóirat, ami megújította a magyar irodalmat? A lap nem is politizált. – A legnagyobb átverés, hogy a Nyugat modernizálta a magyar irodalmat. Részletesen cáfolom ezt az állítást. Ignotus főszerkesztőnek, a Demokratia páholy helyettes főmesterének komoly politikai publicisztikai-sorozatai is megjelentek. Sőt, egy időben az Alkotmánypárt elnökével, ifj. Andrássy Gyulával tartott szoros kapcsolatot: kereste a "vörös grófot", aki melléjük áll. Ez lett később Károlyi Mihály.
1912. március 15-én írja meg felvételi kérelmét, melyről április 19-én szavaznak, s május 3-án avatják inassá. Röviddel ezután azonban történt valami, valami nemvárt! Kedves tanárát, atyai jóbarátját, aki immár 16 éve "az ősi Schola fő-magistere", az Országos Református Tanár Egyesület májusi zilahi közgyűlésen egy bizonyos kör félre akarta állítani. Ady odautazott, és személyes jelenlétével tüntetett mellette. Ez alkalomra írta A visszahozott zászló című versét, melyet fel is olvasott a helybéli vigadóban. Elkezdődött hát a Kincs Gyula-félék háttérbe szorítása. Zilah hangja halkul, s egyre inkább erősödik "a nagyváros durva zaja". A későbbiekben Bölöni is, Ady Lajos is, pedig mindketten zilahi diákok voltak, könyveikben-visszaemlékezéseikben (amúgy "tájba símúlósan", ahogyan a Szilágyságban mondanák) halványítják Kincs Gyula szerepét. Ady a Martinovits-páholy ülésein mindössze négyszer vett részt. Először mikor inassá, másodszor mikor legénnyé, harmadszor pedig mikor mesterré avatták.