Kedvezményezett települések A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/C. §-a alapján a településfejlesztésért felelős miniszter javaslatot tett a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével. A hátrányos helyzetű településekre vonatkozó jogszabályokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter készítette elő. A feltételrendszer kidolgozásában részt vett a Központi Statisztikai Hivatal (a háttérszámítások elvégzésével) és az érintett tárcák szakértői, a küszöbértékekre a Miniszterelnökség tett javaslatot. A fejlettség/elmaradottságot mérő mutatókör a járások és a települések körében lényegében megegyezik, a számítási eljárás is azonos elveket követ. A kedvezményezett települések besorolását és a besorolás feltételrendszerét a 105/2015. (IV. 23. rendelet tartalmazza. Szabad vállalkozási zónák A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének szabályait a 27/2013.
9-20 - "Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása" pályázaton indulni. Íme: A pályázat 1. (SZVZ) vagy 2. számú melléklete, azaz a települések listája, amelyről az ott működő vállalkozások pályázhatnak, itt tekinthető meg: 1. számú melléklet 2. számú melléklet MELYEK A LÉNYEGES ELTÉRÉSEK? Az 1. sz melléklet településeire vonatkozóan a legfontosabb tudnivaló, hogy a támogatás mértéke max. 70%, az igényelt vissza nem térítendő támogatás minimum 2. 000. 000 Ft, maximum 10. 000 Ft., feltétel, hogy a GINOP 1., 2., és 3. prioritás felhívásai keretében a támogatási kérelem benyújtását megelőzően nem részesülhetett a pályázó támogatásban, kötelező vállalás nincs A 2. sz melléklet településeire vonatkozóan ezzel szemben: a támogatás mértéke max. 100%, az igényelt vissza nem térítendő támogatás minimum 10. 001 Ft, maximum 60. 000 Ft a pályázathoz az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai előminősítése szükséges, kötelező vállalás pedig, hogy legalább 1 fővel bővíteni szükséges a foglalkoztatottak számát a megvalósítás helyszínén, illetve a létszámot a fenntartási időszak (1 év) végéig fenn kell tartani.
A megfelelő finanszírozáshoz való hozzáférés az üzleti élet egyik legfontosabb forrása a túlélés, a fejlődés és a növekedés szempontjából. Az erre vonatkozó irodalom kiterjedt és arra utal, hogy a hátrányos helyzetű vállalkozók különleges kihívásokkal szembesülhetnek a külső finanszírozás megszerzésében, különféle okokból. Először is szenvedhetnek attól, hogy nem tudnak finanszírozást keresni, mert korlátozott tőkéjük, illetve a hálózati kapcsolatuk alacsony. Bizonyos esetekben ez egy "általános kockázati tényező" lehet, a kudarc bizonyítékán alapul és alapértelmezés, vagy nincs korábbi tapasztalat, a közvetlen faji, életkor vagy nem alapján lévő megkülönböztetés. Másrészt, néhány hátrányos helyzetű vállalkozó, például etnikai kisebbségi vállalkozás tulajdonosok, alacsony gazdasági hozzáadott értékű ágazatokban működnek, magas kudarcokkal, magas kockázatot jelentenek a potenciális befektetők számára. A fenti bizonyítékok kissé vegyesek. Az empirikus adatok azt mutatják, hogy egyes etnikai csoportok és nők esetében viszonylag alacsony a hitelképesség.
Az alacsonyabb szintek tükrözhetik a hátrányos helyzetű vállalkozások más dimenzióit, mint például a vállalkozás mérete, az üzleti szektor, a piaci korlátozások és az alacsonyabb szintek növekedési törekvései. Ugyanakkor ezek tükrözik a hátrányos helyzetű embereket, és szakpolitikai beavatkozás szükségességét javasolják a ciklus megszakításához a hátrányos helyzetben. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés elemzése összetettebb – a népesség meghatározott csoportjai, a hátrányos helyzet rétegei miatt inkább az üzleti élet, mint a vállalkozó jellemzői, amelyek bizonyos kontextusban működnek: hely, szektor, vállalkozás mérete. Dél-Alföld vidéki, elsősorban hátrányos helyzetű területeinek (kis) vállalkozásaira, önálló emberi erőforrásaira, helyi önkormányzatokra és civil szervezetekre kívánjuk fókuszálni a kialakított marketingszolgáltatási csomagot. A vidéki, kevésbé kedvező helyzetű térségek ötletgazdag vállalkozásainak is korszerű marketingismeretekre van szükségük, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat megfelelő nagyságú vevőkörhöz eljuttathassák.
Manapság kevésbé népszerű, pedig a kökény rendkívül figyelemre méltó gyógyhatásokkal rendelkezik. Szinte minden része felhasználható, hatékony méregtelenítő és vértisztító, nagy mennyiségben tartalmaz C-vitamint, ennek köszönhetően kiváló antioxidáns, segít megelőzni a daganatok kialakulását, valamint enyhíti a gyulladásokat. A kökény –Prunus spinosa L., vadszilva– a népi orvoslás egyik fontos gyógynövénye volt, beszerzése azonban manapság elég nehézkes. Kökény élettani hatása a vesére. Vadon terem, gyógyhatású levelét, virágát és bogyóját a kökénybokor sűrű és tüskés ágai védik. A Rosacee családjába tartozó, lombhullató cserje megfelelő körülmények között a három méter magasságot is elérheti. Eredetileg Ázsiából származik, ám ma már a világ szinte minden táján előfordul, főleg a meleg, napsütötte területeket kedveli. A kökénynek számos fajtája ismeretes, de ezek főbb jellemzői szinte azonosak. Fanyar, kerekded, sötétkék gyümölcsei ősszel érnek, a legjobb akkor szüretelni, mikor a dér már kicsit megcsípte: ilyenkor a legédesebb a kökény.
Fotó: Profimedia – Red Dot Antioxidáns tartalma elősegíti a sejtek helyes működését, megóv a szabad gyökök káros hatásaitól, ezáltal csökkenti a daganatos megbetegedések kialakulását. Vértisztító, ezért jótékonyan hat a szívre és a vérkeringésre, antioxidáns C-vitaminja erősíti az immunrendszer működését. Virágjával ellentétben, a kökény bogyója székletfogó, azaz jól alkalmazható hasmenés esetén. Amennyiben megfőzzük, a visszamaradt főzőlevet ne öntsük ki: tamponálva csillapítja az orrvérzést, valamint öblögetőként enyhíti az ínyvérzést és a torokgyulladást. Kökény élettani hatása a gyerekekre. Szintén csökkenti a torokfájás, ezen kívül a mandulagyulladás tüneteit a kökény leveléből főzött tea, míg a kökény kérge idegnyugtatóként alkalmazható. Figyeljünk a mennyiségre! A kökény fogyasztásánál mindig legyünk körültekintőek, hiszen hidrociánsavat tartalmaz, amely nagy mennyiségben mérgezést okozhat. Legnagyobb koncentrációban a kökény magjában van jelen, ezért, ha megfőzzük, a magját előbb mindenképp távolítsuk el. Felhasználási tippek Egy liter forró vízbe áztassunk be 60 gr kökény virágot.
Sajnos a gyümölcse nem a legjobb nyers fogyasztásra, de pálinkának az is kiválóan alkalmas, van főzde, amelyik fajtanéven kínálja a Kiefer körte pálinkát. Szőke Ferenc érdeklődése szinte minden fafajra kiterjed, van árbócakác fajtája, illetve apró levelei miatt egészen egzotikus látványt nyújtó díszakác is. Háza udvarában különleges, fölfelé törő koronájú selyemakác nő, számos citrusféle társaságában, amelyeket ugyancsak évtizedek óta gyűjt. 5 dolog, amit nem tudtál a kökényről | Well&fit. Az akác és a dió szaporítására korábban Balla Ildikó val, most Dobránszki Judit tal próbálják kidolgozni az alkalmas mikroszaporítási eljárást. Ez a vadcseresznye esetében már sikerült.