500 Ft Betty Sonoma tölgy tolóajtós szekrény 90x58x180 cm Akasztós polcos RRP: 129. 900 Ft 122. 900 Ft Firenze183 tolóajtós, tükrös, gardróbszekrény fekete-fehér Kring Tetris tolóajtós szekrény, 170x210x61 cm, Antik tölgy/Touchwood 136. 990 Ft Firenze120 tolóajtós, tükrös, gardróbszekrény tölgy-fehér 109. 800 Ft vidaXL szürke, tolóajtós fém irodai szekrény 90 x 40 x 90 cm kiszállítás 5 napon belül Ingyenes szállítás 77. EXPRESS 150 tolóajtós ruhásszekrény, 150x220x62 cm, sonoma | FAVI.hu. 939 Ft Firenze150 M2 tolóajtós, tükrös gardróbszekrény fehér-fehér 129. 800 Ft Firenze120 tolóajtós, tükrös, gardróbszekrény fehér-fehér Firenze204 tolóajtós, tükrös, gardróbszekrény fehér-fehér Firenze150 tolóajtós, tükrös gardróbszekrény fehér-fehér (Vicenza) 124. 800 Ft Firenze204 Tolóajtós, Tükrös, Gardróbszekrény Fekete/Fekete Firenze 233 Tolóajtós Gardróbszekrény, tükrös, grafit/fehér 174.
Fizetési mód kiválasztása szükség szerint Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
- 34% ÚJ Szállítási idő, termékenként változó, érdeklődjön! Ára: 10 900 Ft Ára: 16 500 Ft Az áthúzott ár az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap legalacsonyabb eladási ára. Tolóajtós Szekrény Express. - 22% Ára: 129 900 Ft Ára: 165 800 Ft Az áthúzott ár az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap legalacsonyabb eladási ára. A bútor színe Kiegészítő - 29% Ára: 113 900 Ft Ára: 159 900 Ft Az áthúzott ár az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap legalacsonyabb eladási ára. Kiegészítők Szállítási idő, termékenként változó, érdeklődjön!
account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek.
Kult: Parti Nagy Lajos: A magyarok szavazták meg a saját diktátorukat, háromszor is | Sírja Nagy Lajos: Író, könyv, olvasó I-II. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959) - Nagy lajos ironman Neki többnek kellett lennie mindenki másnál. És nemcsak azzal tűnt ki, hogy rendkívül jó tanuló volt, hanem azzal is, hogy rendkívüli testi ereje volt. Elméjével és izmaival terrorizálta diáktársait (még hetvenéves korában is, súlyos szívbetegen, egy kézzel görbítette össze a kampósszöget, hogy megmutassa, telik még az erejéből). Érettségi után jogásznak ment, s hogy fenntartsa magát, ügyvédi irodákban dolgozott. Sok tapasztalatot gyűjtött itt a polgári élet kicsinyességeiről és aljasságáról. A diplomát azonban nem szerezte meg, elment a kedve az ügyvédségtől, vidéki és fővárosi tapasztalatai alapján már ez időre kialakult kritikai szelleme. Közben házitanító is volt egy nagybirtokos családnál, s ott találkozott a paraszti és polgári élet fölött élők világával. Műveinek témavilágát így már ifjan megalapozta.
És persze: a Képtelen természetrajz. NAGY LAJOS: KÉPTELEN TERMÉSZETRAJZ – A STRUCC A strucc a legnagyobb madár. A magassága két méter, de ha emelvényre áll, még több. A strucc nyaka hosszú, vékony és kopasz, hasonlít a csúnya, sovány nők nyakához. A strucc szép fehér farktollait eleinte a saját farán, később azonban a nők fején hordja. Vedléskor ugyanis farktollait összegyűjtik a bennszülöttek, elviszik a kikötőbe, s ott az európaiakkal késért, tűért, üveggyöngyért, mogyorótőért, nyakkendőcsíptetőért, dugóhúzóért, műtyúkszemért, csipeszért, koporsószögért, másodpercmutatóért elcserélik. A struccmadárnak füle nincs, lábából ellenben kocsonyát főznek, a húsát viszont kiköpik. A strucc oly nagy és erős, hogy még hátaslónak is használják, amit persze ki nem állhat. Nyeríteni ilyenkor sem tud. Kedvenc tulajdonsága a struccolás, amit úgy csinál, hogy bedugja a fejét a homokba, és nem törődik semmivel. A strucc tápláléka fű és minden a világon. Néha még a kavicsot is lenyeli. Üvegcserepeket azonban csak cirkuszi mutatványok alkalmával eszik, akkor sem ő, hanem az úgynevezett struccgyomrú férfiú, az előadás főattrakciója.
De a kor haladói – a polgári radikálisok és a szociáldemokraták – egy ideig reménykedtek bennük, melléjük álltak. Nagy Lajos is közhivatalt vállalt, és rövid ideig szolgabíró volt. Megint csak sok mindent tapasztalhatott. Tudta már, miről akar írni. Hamarosan abba is hagyta a tanítóskodást is, a különböző irodai munkákat is, és a tízes évektől kezdve író és újságíró. De őrá nem az ez időben induló Nyugat haladó polgárisága hat, csak Ady forradalmisága ösztönzi. Igazán azonban a kor bontakozó szocialista irodalmára figyel, főként Révész Béla prózájában lát példát. Lelkesítik a naturalisták, és elragadja az orosz irodalom. Az élet mélységeiről akar hírt adni, és már az első világháború előtt szocialistának vallja magát. Ez a szocializmus még inkább érzelmi hovatartozás, mintsem tudományosan megalapozott világnézet. És témaválasztás. A szegényekről ír. Ebben Bródy volt az előd, de Bródy mindig romantikaközelben maradt. Nagy Lajosban pedig nyoma sincs romantikának. Ő a szegénység sivárságát ábrázolja, amelyet legföljebb a szerelem enyhít.
Vérbeli szatíraíró, nem indulatokkal, hanem tényekkel, nem felháborodással, hanem a fonákságok nevetségessé tételével győz meg. Képtelen természetrajz Nagy Lajos Kötetünk Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. Köztudomású, hogy a karcolat - a rövid, néhány oldalas novella mellett - talán a legnagylajosibb műfaj, hiszen az író sajátos tehetsége éppen abban áll, hogy az apróbb, az általános figyelmet sokszor elkerülő tényekben tud rámutatni jellemző tartalmak megnyilatkozásformáira. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író maga figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem az emberi fonákságokat. Az én karácsonyfám Hat magyar író karácsonyi novellái Móra Ferenc Móricz Zsigmond Ady Endre Krúdy Gyula Kosztolányi Dezső Nagy Lajos A kötetben Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond és Nagy Lajos írásai olvashatók. A könyv Nagy Lajos karcolatainak legjavát tartalmazza. A kötet első ciklusa látszólag szellemes állatportrék sorozata, de az író maga figyelmeztet rá, hogy nem a krokodilt vagy a potykát vette célba, hanem társadalmi és emberi fonákságokat.
Élete végén pedig belefogott önéletrajzába, amelyből két kötet készült el, a második már csak halála után jelent meg. Nélkülük nem is lehet igazán megérteni emberi-művészi fejlődését: ugyanolyan illúzió nélküli szemmel figyeli magát, mint a külvilágot. A felszabadulás után mellőzött volt, holott mindenki tudta, hogy a bontakozó szocialista irodalomnak ő az egyik legfontosabb előkészítője és az egyik legnagyobb élő mestere. A hivatalos elismerést meg is kapta, egyike volt az első Kossuth-díjasoknak, új művei egymás után jelentek meg. De a felszabadulás pátosza nehezen viselte túl józan ridegségét, majd a személyi kultusz merev éveiben zavaróan hatott örökös kritikai magatartása. Tisztelték, de nem kapta meg méltó helyét az élő irodalomban. Mindehhez a már idős író beteg is volt, de betegségéhez járult hipochondriája is, amellyel több betegséget képzelt, mint ami volt. Ezért azt sem hitték el neki, hogy valóban súlyos beteg. Oly gyakran volt képzelt rosszulléte, hogy amikor rátört a halálos roham, senki se vette komolyan.
Napjaink egyik legzseniálisabb nyelvművésze. Versben, prózában, drámában egyaránt képes jelentőset alkotni. Jellemző az a jelenet, amelyben a hittanból megbukott kislány, Kara Juliska próbál tanulni, de nem érti a tankönyv biblikus szövegét. Aztán örömmel talál egy érthető szöveget is, abban csak azt nem érti, hogyan örülhet valaki annak, hogy mezítláb járhat. (A szöveg Gárdonyi Gézától való. ) Más nyelv a parasztságé, s nem azért, mert tájnyelv, hanem mert a hivatal és a magas kultúra nyelve ismeretlen marad számukra. Még a régóta a Dunán közlekedő Sophie gőzös nevét se tudják helyesen kiejteni, de nem is tanítja meg nekik senki. A falusi munkás kiszolgáltatottságát a két csendőrjelenetnél is döbbenetesebben mutatja meg Weisz úr parádéskocsisának viselkedése. Weisz úr pofon vágta az egyik fogatost, mire az rá akarna támadni az úrra, de a kocsis őt veri félig agyon. Az úr azért volt mérges, mert az ökörfogat "lassan" érkezett ki a tanyára. Lustának tartja a munkását, s ez az általános vélemény a parasztról a fővárosban is, amint azt egy kávéházi beszélgetésből kihallhatjuk.
A Bolond Istók szatirikus újság szerkesztője 1918-tól, 1922 és 1929 között az Occident ( Nyugat) című folyóirat egyik fő munkatársa volt. Noha kora szerint nemzedékük tagja volt, valójában soha nem tartozott a Nyugat-írók közé. Ezt követően közreműködött a Le Courrier du Soir (Az Esti Kurír), az Ensemble (Együtt), 100%, a La Revue Indépendante (A Független Szemle), a Notre Temps (A Korunk), a La Source (A Forrás) című újságokban, és utána dolgozott. 1945 a Szabad Népért (A Szabad Nép). 1935-ben feleségül vette Szegedi Boriszt (1895-1967), a gyermekkönyvek íróját. 1940-ben, miután már nem tudott megélni tollából származó jövedelemből, könyvesboltot nyitott. 1945-ben csatlakozott a Magyar Kommunista Párthoz, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tartották; ennek ellenére háttérbe szorult az 1950-es évek elején. Háromszor (1932, 1935 és 1938) adták át neki a Baumgarten-díjat. 1948-ban a Kossuth-díj első kiadásának egyik díjazottja volt. alkotás Eredeti kiadások Az asszony, a szeretője, meg a férje.