Charles Moore oceanográfus és hajóskapitány, az óceáni szemét problémájára évtizedek óta hívja fel a figyelmet, 1997-ben ő fedezte fel a nagy csendes-óceáni szemétszigetet is. "Ezt az örökséget hagyjuk a jövő generációi számára. A világméretűvé nőtt eldobható társadalom nem fenntartható. Ugyanakkor nem tudunk minden műanyagot megőrizni vagy újrahasznosítani, el kell, hogy dobjuk őket. A piaci szabályozás sokat tehet, de nem képes helyrehozni az óceánok természetes rendjét, amit tönkretettünk. A világ összes kincse sem elég, hogy összegyűjtsük a műanyagot és hogy újra helyrehozzuk az óceánt" - fogalmazott az oceanográfus egy előadásában. Most Charles Moore és csapata egy hat hónapos expedíción térképezte fel az új szemétszigetet, amelyet a Csendes-óceán déli részén hordtak össze az áramlatok, és amelynek a kiterjedése 2, 5 millió négyzetkilométer. Az új szemétsziget sajátossága, hogy a többitől eltérően itt apró, pár centis műanyaghordalék halmozódott fel egy nyugat-európányi területen.
A nagy csendes-óceáni szemétsziget a vízfelszínen és az alatt lebegő hulladékhalom a Csendes-óceánon. Kialakulását az óceán északi medencéjében működő körkörös áramlási rendszer magyarázza, amely a közvetlenül a tengerbe szórt, illetve a folyóvizek által az óceánba hordott hulladék nagy részét összetereli – írja az Élő Bolygónk. Az 1, 6 millió négyzetkilométeres, 80 000 tonnás szigetben 1, 8 billió műanyagdarab sodródik. Amerikai és német kutatók most azt próbálják feltérképezni, hogy honnan érkezik és pontosan milyen irányokban mozog a szemétsziget felé a hulladék – írja az Nrgreport. A kutatók modellje alapján elég valószínű, hogy a kelet-ázsiai partokkal komoly az összeköttetés, ez pedig azt jelenti, hogy ez a terület lehet a műanyagszennyezés egyik kulcsforrása. A kutatók a friss tanulmányhoz a Markov-lánc-modellt használták, ami az óceáni áramlatok modellezésére is használható. A modellből többek között kiderült, hogy az Indiai-óceán gyenge körforgási rendszere szintén csapdába ejti a műanyagot, és a Csendes-óceán északi szubtrópusi vízterülete vonzza a legtöbb törmeléket.
A Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint egyre gyorsabb ütemben növekszik, többek között azért, mert az óceán egy olyan területén található, ahol az örvények nem engedik a műanyag jó részét elszabadulni, meg persze azért, mert a műanyagtermelésünk egyáltalán nem csökken. Az Ocean Cleanup nonprofit szervezet szerint elég nagy a baj: ha minden ilyen mértékben folytatódik, akkor a következő 10 évben megtriplázódik (! ) az óceánban található műanyaghulladék mennyisége, 2050-re pedig már több műanyag lesz a vizekben, mint hal, legalább is, ha súlyra mérjük. Darabra valószínűleg már most is jócskán túllövünk rajtuk. Azt is érdemes tudatosítani, hogy nem a Nagy csendes-óceáni szemétsziget az egyetlen ilyen műanyaggombóc, amely a világtengerben úszkál – rengeteg kisebb sziget is létezik, amelyek ugyan nem kapnak ekkora figyelmet, de legalább ekkora problémát jelentenek.
Már magában a Nagy csendes-óceáni szemétsziget létezése is ijesztő, pláne ha belegondolunk, hogy nem is egy konstans környezetszennyező szigetről, hanem egy folyamatosan növekvő hulladékgombócról van szó. Kutatók most azzal riogatnak mindenkit, hogy ha így folytatódik minden, elképesztő mértékben megnövekedhet a sziget térfogata. Először az 1980-as években fedeztük fel, hogy a Csendes-óceánon úszik egy óriási szemétsziget, azóta pedig vajmi keveset tettünk annak érdekében, hogy a hulladékgombóc növekedését megállítsuk. Ennek következtében az elmúlt majdnem negyven évben a műanyag mennyisége elképesztő mértékben megugrott, és a sziget ma már tényleg hatalmas: 80 ezer tonnányi műanyaghulladék úszik rajta, és 1, 6 millió négyzetkilométeren terül el, ami Franciaország területének háromszorosa. Igen, pontosan: akkora műanyagsziget úszik a Csendes-óceánon, mint Franciaország háromszor. Annak ellenére, hogy ezt még leírni és kimondani is rossz, sok mindent nem teszünk az érdekében, hogy a szemétsziget csökkenjen, sőt.
A sorompót eredetileg a tengerfenékhez akarták rögzíteni, ám rájöttek, hogy sokkal hatékonyabb, ha a szűrőberendezés a hulladékhoz hasonlóan szabadon lebeg a vízfelszínen, mert így automatikusan eljut a legszennyezettebb területekre. Ezzel a módszerrel öt év alatt a szemétsziget 50 százalékát lehet felszámolni. A System 001 elnevezésű tisztítórendszer főpróbájára, a Csendes-óceán északi részén, Kalifornia és Hawaii között kerül sor, egy olyan ponton, ahol a Föld öt legnagyobb áramlata közül az egyik miatt hatalmas mennyiségű műanyag halmozódik fel. A jövőben Slat és kollégái 60 ilyen berendezéssel akarják megtisztítani a vizeket a felszínen és közvetlenül a felszín alatt úszó műanyagszeméttől. Gerhard Herndl, a Bécsi Egyetem tengerbiológusa az Ocean Cleanup egyik tudományos tanácsadója szerint bár a projekt fő része a környezetszennyezéssel való szembeszállás, de már most nagyon sikeres a figyelemfelkeltésben. Boyan Slat biztosan hozzájárult ahhoz, hogy az emberekben tudatosodott a probléma – emelte ki.
A szemétszigetet az óceáni áramlatok sodorták össze. A System 002 két hajóból áll, amelyek egy 800 méter hosszú, a tengerbe három méterre lenyúló hálót húznak át lassan a műanyagban fuldokló területeken. A hálóban összegyűlt hulladékot időről-időre begyűjtik, szortírozzák és partra szállítják, ahol újrahasznosítják. A Jennynek becézett eszköz a tervek szerint csütörtökön ismét útnak indul. Közben már készül a System 003 is, ami a mostaninál háromszor nagyobb, így növekedhet a műveletek hatékonysága és teljesítménye. A begyűjtéssel ötévente meg akarják felezni a Csendes-óceánban lévő hulladék mennyiségét.
A spagetti vagy a tagliatelle hossza azt szolgálja, hogy a szósz éppen illeszkedjen hozzá. Ha összetörjük rövidebb szálakra a tésztát, a végén a szószt kanállal ehetjük meg a tányérból. Főzzük a hosszú változatokat úgy, hogy a maréknyi tésztát beleállítjuk a forrásban lévő vízbe, és ahogy puhul, a még kikandikáló részt lassan víz alá nyomjuk. Ellenőrizz fogpróbával Mivel az al dente éppen a fogunkra valót jelent, arról, hogy milyen állagú a tészta, csak harapással győződhetünk meg. Sem a színe, sem a tapintása nem segít. Akkor jó, ha elég puha, hogy elharapjuk roppanás érzete nélkül, de még elég kemény, hogy fog nélkül ne tudjuk elszakítani. A tészta közepének kissé világosabbnak kell lennie. Ezt hívják az olaszok úgy, hogy zöld pont (punto verde). Ha ez nem látszik, a tészta túlfőtt, és oda az al dente élmény. Ne áztass! Ha kiszedtük a tésztát a vízből, és lecsöpögtettük, többé ne érje víz. Hogy kell tésztát főzni minecraft. Ne öblítsük, ne áztassuk, ne mossuk! Ezzel ugyanis a keményítőket távolítjuk el a felszínéről, ami egyrészt rontja az ízhatást, és a szósz sem fog hozzátapadni.
Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy tésztafőzés után azon bosszankodtunk, hogy összeragadt, összetapadt a tészta. Számtalan trükk és mítosz létezik, hogy mit tegyünk és mit ne a főzővízbe. Íme néhány alapvető szabály, amit ha betartasz, tökéletes lesz a tésztád. A tésztafőzés elsőre nem tűnik túl bonyolult feladatnak, ám ha nem fordítunk kellő figyelmet rá, akkor bizony érhet minket kellemetlenség. Ilyen például az, ha túlfőzzük a tésztát, vagy ha a főzés után tálaláskor azt tapasztaljuk, hogy a penne, vagy spagetti összetapadt és nem tudjuk elkevereni a mártással. Pedig nagyon egyszerű módszerekell elkerülhető, hogy a tésztánk pergős maradjon és ne ragadjon össze. Hogy kell tésztát főzni facebook. Keverés Tésztafőzés közben nem kell folyamatosan a tűzhely mellett állni fakanállal a kezünkben, de valóban nem árt, ha a tésztát, különösen a főzés első perceiben, a főzés közepén és a végén átkeverjük. Ha frissen gyúrt tésztát főzünk ki, akkor arra is figyeljünk, hogy legalább 20 percen át szárítsuk, mielőtt beletesszük a főzővízbe.
(Cirka: fél kiló tésztához 6 liter vizet főzz fel. ) 3. A tésztafőzéskor fontos a türelem Mindig forró, lobogó vízbe dobd a száraz tésztát! Ha előbb bedobod a vízbe, akkor kiázik, szétázik, ízetlenné válik. 4. Só-kérdés Mindig sós vízben főzzük ki a tésztát! Akkor is, ha az öntet, amit hozzá készíted sós, a tészta főzővizét meg kell sózni. Ez akkor is igaz, ha a főtt tésztát édes verzióban készíted el. 5. Nincs szükség olajra a tésztafőzéshez Nem, nem öntünk olajat a főzővízhez azért, hogy ne ragadjon össze a tészta. Ez megváltoztatja a tészta állagát, bezsírozza a tészta szélét, ami miatt a tészta később nem tudja magába szívni az öntetet. 6. Hogyan kell főzni gluténmentes tésztát a craftsy - Élelmiszer és főzés blog 2022. A spagetti kilóg a vízből Beletetted a spagettit a vízbe, de az utolsó egyharmada kilóg a vízből. Mit teszel hát? Széttöröd – úgy a biztos. Inkább várj! Pár perc és a spagetti alsó rész megpuhul, és a vége belecsúszik a főzővízbe. 7. Nem kell a tésztát leöblíteni! Berögzült rossz szokás, hogy a kifőtt tésztát leszűrjük, majd leöblítjük vízzel. Miért?