Az Európai Unió 27 tagállamának többségében 2019-ről 2020-ra csökkent a születéskor várható élettartam – derül ki az Eurostat friss összeállításából. Mint írták, az 1960-as évektől kezdve évtizedenként átlagosan két évvel nőtt a várható élettartam, az utóbbi időszakban azonban leginkább stagnálás, illetve csökkenés látszik, és ezt felerősítette a 2020-ban kitört koronavírus-járvány. A vizsgált országok közül a leginkább Spanyolországban csökkent a várható élettartam, 1, 6 évvel, majd Bulgária (1, 5 év), Litvánia, Lengyelország és Románia (egyaránt 1, 4 év) következik. A skála másik végén Dánia és Finnország áll, 2020-ban mindkét országban egy kicsit (0, 1 évvel) nőtt a várható élettartam, Lettországban és Cipruson pedig stagnált. Érdemes azonban megfigyelni, hogy mekkora különbség van a kiindulópontok között: míg a spanyolok várható élettartama 2019-ben 84 év volt, a bolgároké 75 év, ráadásul a spanyol eredmény még a csökkenéssel együtt is az egyik legmagasabb az EU-ban. A közép-európai régióban a többi országhoz hasonlóan szintén csökkent a várható élettartam, nagyjából hasonló arányban.
Ez a tendencia ráadásul az egész régióra jellemző. Számos európai országban maradandó nyomot hagyott a születéskor várható élettartamban a koronavírus-járvány – derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Egy évvel ezelőtt már írtunk arról, hogy az Európai Unió 27 tagállamának többségében 2019-ről 2020-ra csökkent a születéskor várható élettartam. Az Eurostat most közzétette a 2021-re vonatkozó előzetes adatokat, és ez már jóval vegyesebb képet mutat. Egyes országokban, főleg Nyugat-Európában, sikerült visszatérni a Covid előtti időszak értékeihez, Kelet- és Közép-Európában azonban, ahol a járvány leginkább 2021-ben tombolt, még nem érezhető javulás, sőt. A legnagyobb negatív változást Szlovákiában és Bulgáriában mérték, ahol 2020-ról 2021-re 2, 2 évvel csökkent a születéskor várható élettartam, de nem sokkal marad le Lettország (-2, 1 év) és Észtország sem (-2 év). Őket követi Románia (-1, 3 év) és Magyarország (-1, 2 év), majd Görögország (-1, 1 év) és Horvátország (-1). Ehhez képest Belgiumban tavaly 1, 1 évvel nőtt a várható élettartam, amellyel már megközelítik a járvány előtti értéket, de Spanyolországban és Svédországban is közel egy évvel ezelőtt magasabb értéket mértek, mint 2020-ban.
Magyarországon ez az érték 2019-ben 76, 5 év volt, 2020-ban már csak 75, 7 – és ebben nincs benne a járvány 2021-es harmadik hulláma, amely cikkünk írásáig több mint tízezer halálos áldozatot követelt. A visegrádi országok, illetve Románia közül tavaly Csehországban volt a legmagasabb a születéskor várható élettartam (78, 3 év), de ez is egy évvel kevesebb, mint 2019-ben. Romániában majdnem négy évvel rövidebb ideig élnek az emberek, ráadásul ez az érték egy kicsivel még alacsonyabb is, mint 2010-ben. A régió és a többi EU-s ország közötti különbséget jól jelzi, hogy 2019-ben Magyarországon és Romániában az uniós átlagnál 5-6 évvel volt alacsonyabb a várható élettartam.
Ezek közé a csecsemőhalandóság csökkentése, az életszínvonal emelkedése, a jobb és egészségesebb életmód, valamint az oktatás, az egészségügy és az orvostudomány fejlődése tartozik. A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy a várható élettartam az 1960-as évek óta évtizedenként átlagosan több mint két évvel emelkedett – áll az Eurostat közleményében.
BNO kódja sem (BNO = betegségek nemzetközi osztályozása). Hogyan lehet diagnosztizálni az inzulinrezisztenciát? A két legelterjedtebb módszer a HOMA-IR számítása (ezt hívják HOMA indexnek) és a 75 gramm szénhidráttal végzett cukorterhelés (ezt hívják OGTT-nek, azaz orális glukóz tolerancia teszt-nek). Az OGTT-t használják a cukorbetegség vagy a cukorbetegség előállapotainak (prediabétesz) diagnózisához is, de ekkor csak vércukrot mérnek a 0. és a 120. percekben. A HOMA index kiszámításához csak egy vérvétel kell: éhgyomri vércukor és éhgyomri inzulin és a labor számolja ki egy egyenlettel ebből a két eredményből: a 2. 5 feletti érték a legtöbb vélemény szerint inzulinrezisztenciát jelez. Az OGTT viszont egy több időpontból álló vérvétel-sorozat (a nyelvhasználat ezt 2-, 3-, 4- pontos vizsgálatnak hívja és így is reklámozzák a magánlaborok). Inzulin értékek miu l to 1. A vérvétel során vércukrot és inzulint határoznak meg a vérből. De hányszor legyen vérvétel? 2-szer elég vagy többször kellene? Elegendő csak inzulin vagy vércukor is kell?
Terhesség alatt jelentkező ájulásszerű rosszulléteim voltak. A terhesség alatti cukorterhelésen nem volt kimutatható eltérés. Jó volt a vérnyomásom és az EKG-m is. A rosszullétek egyre gyakoribbá, pánikszerűvé váltak, a lakást sem mertem egyedül elhagyni, és ez a szülést követően hosszútávon is megmaradt. A terhesség kezdetétől a kivizsgálás kezdetéig összességében 30 kg-t híztam. Mindig fáradt voltam. A szoptatás abbahagyását követően ismét elmentem cukorterhelésre, inzulinszinteket is néztünk: HOMA IR: 1. 6; inzulin nullás: 7. Emelkedett inzulin érték - Orvos válaszol - HáziPatika.com. 9 mIU/L, inzulin 120 perces 48. 5 mIU/L; glukóz nullás: 4. 6 mmol/L, 120 perces 5. 6 mmol/L; TSH 4. 87 mIU/L. Endokrinológus szerint abszolút kóros érték nem volt, de javasolt 3x500mg Meforalt, mert a nullás és a 120 perces inzulin között nagy volt a különbség. Szerinte az emelkedett TSH kezelést nem igényelt. Emellett diéta, főleg lassan felszívódó szénhidrátok fogyasztása 3 óránként, napi 160-180 gramm mennyiségben. A pánikrohamokra Frontin. A gyorsan felszívódó szénhidrátok elhagyásával a rosszullétek száma valamelyest csökkent.
Így ezen értékek alapján teendő nincs. Természetesen további klinikai adatok alapján (pl vérnyomás, vérzsír stb) szükséges lehet kezelés, ezt a gondozó orvossal tudják egyeztetni. Orvosszakértő 2012. 23. | 19:33
Ugyanakkor, inzulinrezisztenciára az jellemző, hogy gyakran "leesik" a vércukor, különösen nagyobb cukorterhelés (cukorfogyasztás) után, ezért, ha ezt próbáljuk kimutatni, akkor a 120 mellett a 180. percnek is van értelme. Ha a vizsgálatot csak az inzulinrezisztencia igazolása céljából kérjük, akkor az inzulinszint mérésére általában a 0-30-60. percekben megfelelő. Én az egyéni időpont-meghatározást követem, azaz a családi és az egyéni kórtörténet, a panaszok és az egyéb betegségek vagy jelek alapján alakítom ki azt, hogy hány pontos legyen az inzulinmeghatározás és ezt önmagában vagy vércukor méréssel történjen-e meg. Természetesen az anyagi lehetőségeket is meg kell beszélni és ha ez korlátot szab, akkor a legminimálisabbal dolgozni. Inzulin értékek miu l to d. Számos olyan állapot ismert, amelyeknek az inzulinrezisztencia kísérőjelensége. Ezek közé tartozik, a teljesség igénye nélkül: elhízás, zsíranyagcsere-zavar (alacsony HDL-, magas LDL-koleszterin- és/vagy trigliceridszint), policisztás petefészek szindróma (PCOS), magasvérnyomás, pajzsmirigy alul- és túlműködés, zsírmáj.
Üdvözletem! 3 hónap diétázás és némi torna után sajnos sokkal rosszabbak lettek a vércukor- és inzulin-értékeim (3 hónapja derült ki a probléma) Glucose 4, 7 mmol/L 3, 8 - 6, 0 60 perces glucose 6, 0 mmol/L 120 perces glucose 7, 1 mmol/L Inzulin 6, 0 mIU/L 3, 0 - 25, 0 Inzulin 60 perc 55, 9 mIU/L Inzulin 120 perc 56, 1 mIU/L kérdésem az lenne, hogy ezek az értékek már az inzulinrezisztencia kategóriába tartoznak-e és kell-e szedni gyógyszert a problémára? 2012. 02. 27. | 10:23 Kedves Kérdező! Orvos válaszol a Cukorbetegközpont honlapján. Ön nem inzulin rezisztens, nem kell gyógyszert szednie, értékei rendben vannak, annak ellenére, hogy az inzulin szintje 60-120 percnél minimálisan emelkedettek (45 mIU/l helyett) Orvosszakértő 2012. 28. | 14:38