Földházi Erzsébet (2015): A népesség szerkezete és jövője. In: Monostori Judit – Őri Péter – Spéder Zsolt (szerk. ): Demográfiai portré 2015. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 213-226. Bleha, Branislav – Sprocha, Branislav – Vanjo, Bpris. – Földházi, Erzsébet (2014): Population projections for Hungary and Slovakia at national, regional and local levels. INFOSTAT Bratislava – Hungarian Demographic Research Institute. Földházi Erzsébet (2014): Hungarian population projections 2013. Research Highlights no. 15, Hungarian Demographic Research Institute, Budapest. A nemzetiségek Magyarországon a XIX. század első felében | zanza.tv. Földházi Erzsébet (2013): Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig. Korfa 2013/4, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest. Földházi Erzsébet (2012): A népesség szerkezete és jövője. In: Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk. ): Demográfiai portré 2012. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest: 155-168. Hablicsek László (2005): A Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzete és előreszámítása, 1991-2021.
Sign In A Tansegédről A Tansegédről Szolgálati Közlemények Útmutató Csapatunk Kapcsolat Tansegé Mit keresel? Általános társadalomföldrajz Általános természetföldrajz Globális földrajz Regionális földrajz Tájékozódás Sign In Témakör: Magyarország földrajza Add Review aktív kereső demográfia eltartott foglalkoztatás Magyarország népesség népességszám Share Save Ábra, infografika Az interaktív diagramok a magyarországi népességszám alakulása mellett egyéb adatokról is információkat nyújtanak. (pl. lakásállomány alakulása, népesség megoszlása gazdasági aktivitás szerint, száz aktív korúra jutó gyermek- és időskorú) (KSH, 2011-es népszámlálás). További információk Nyelv magyar A linket beküldte Seres Z. Korosztály Középiskola UGRÁS A SEGÉDANYAGHOZ Oldalunkon sütiket használunk. Az "ELFOGADOM" gombra kattintva ezeket mind elfogadhatja. MNB: mi kell a demográfiai fordulathoz? - Infostart.hu. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
A termékenységi ráta azt mutatja meg, hogy egy nő élete során átlagosan hány gyermeket hozna a világra, ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának. A teljes termékenységi arányszám 2019-re becsült értéke 1, 49 volt a KSH adatközlése alapján. Ezen termékenységi szint mellett száz nő 149 gyermeket hozna világra élete során. A termékenységi ráta négy éve stagnál, mivel értéke 2016 óta mindegyik évben 1, 49 volt. A magyar népesség létszáma és a létszámváltozás dekompozíciója Megjegyzés: A népességszám éves változása esetében a pozitív előjel gyarapodást, a negatív előjel népességfogyást jelöl. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A termékenységi ráta 2016–2019 közötti stagnálását a születésszám jelentősebb mértékű csökkenése kísérte: 2016-ban még 93 ezer, 2017-ben 91 577, míg 2018-ban már csak 89 807 gyermek született változatlan, 1, 49-es termékenységi ráta mellett. Társadalomismeret, életmód | Sulinet Tudásbázis. A születésszám elmúlt években megfigyelt mérséklődését a szülőképes korú nők létszámcsökkenése okozta. Ez a kedvezőtlen alapfolyamat a következő években is folytatódni fog, mivel az 1970-es évek második felében született nagy létszámú korcsoportok elhagyják a szülőképes kort, ami korlátot jelent majd a születésszám jövőbeli növekedése szempontjából.
Az idő előtti halálozás és az elkerülhető halálozás között az a különbség, hogy míg az előbbi minden halálokot magában foglal, addig az elkerülhető halálozás kizárólag azokat a halálokokat veszi figyelembe, amelyek esetében optimálisan működő ellátással és eredményes megelőzéssel elkerülhető lenne bizonyos életkor előtt a halálozás. A megelőzhető halálozás főleg a prevenció jól működéséről mutat valamit, a kezelhető pedig a már betegek esetében az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésről, az egészségügyi ellátás minőségéről (például daganatos betegségek, szív és érrendszeri betegségek kezelése) ad információt. Az egészségügyi rendszer működését globálisan az egy főre eső közkiadás mutatja. Ez az 1990-es évek elején az EU15 átlagához képest annak az 52 százalékán állt, onnan csökkent le 37 százalékra. A cseheknél is hasonló szinten volt az 1990-es években, de ők elérték a 60 százalékot. Ebben is egy leszakadás ment végbe Magyarország esetében, míg a többi visegrádi ország esetében egy felzárkózás történt a nyugat-európai országokhoz - mondta Orosz.
Szellemi vezetőik az ortodox pópák és a határőrvidéki katonatisztek voltak. Ők is a délszláv nép vezetését érezték hivatásuknak. Bár még kisebbségben volt a török fennhatóság alatt lévő Szerbiával való egyesülés gondolata, területi alapon kollektív kulturális, nyelvi jogokat követeltek. Autonómiájuk területeként az összes szerbek lakta vidéket igényelték, ott is, ahol jelentős kisebbségben voltak. A felvidéki szlovákság fő követelése az anyanyelvi oktatás kiterjesztésére irányult. Félelmük a városokban élő értelmiség elmagyarosodása volt. A dicső múltat a honfoglalás kori Morva Birodalom jelentette. Jan Kollár a szlávok összefogását, a pánszlávizmust hirdette. Ludevit Stúr Bécs engedélyével adta ki az első szlovák újságot. A szlovákok többsége ekkor még a Magyar Királyságot tekintette hazájának, nem gondoltak elszakadásra. A románság Erdélyben már a XVIII. század folyamán többségbe került, kérésük ellenére mégsem ismerték el őket negyedik nemzetnek. Őseiket a rómaiak által meghódított, romanizált dákokban látták.
Pusztán a szomszédos osztrák és cseh területek lakosságnövekedésének arányával számolva tehát a 3, 3 milliónyi népességnek a századfordulóra éppen 4 millióra kellett volna gyarapodnia. A mintegy félmilliós abszolút népességcsökkenés volt tehát az ország 172 hadszíntérré válásának egyik legsúlyosabb következménye. Az egy évszázad alatt bekövetkező szaporulat nagy részét az állandó háborúskodás és káros hatásai csapolták le. E folyamaton belül azonban jelentős különbséget kell tennünk a várháborúk és a "háborús békeévek" valamivel nyugalmasabb időszakai, illetve a legnagyobb szultáni hadjáratok és a századvég másfél évtizednyi hadakozása között. Az általános vélekedéssel ellentétben ugyanis az oszmánok berendezkedése közel sem járt mindenütt olyan látványos és katasztrofális pusztulással, mint azt történetírásunk az utóbbi időkig vélte. A hódoltság centrumának számító budai szandzsák területén például az 1546 és 1559 közötti időszakban az elköltözők csupán a lakosság 8, 2 százalékát tették ki.
Amellett, hogy hazánk népességének csökkenése veszélyeztetheti a magyar identitást, kultúrát és nyelvet, a jelenség komoly gazdasági kihívást is jelent. Az egyik nagy probléma az államadósság. Ha a munkaképes korú lakosság létszáma csökken, akkor unokáinknak fejenként nagyobb összeget kell az államadósság törlesztésére fordítaniuk. Egy másik komoly probléma a nyugdíjak alakulása. Második ábránk az aktív korúak teljes népességen belüli arányát mutatja, ami a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából fontos mutató. Ma az arány hazánkban közel kétharmad, vagyis két eltartó jut egy eltartottra. 2050-re azonban már 60% alá csökken, vagyis akkor már kevesebb mint másfél eltartó jut egy eltartottra. Kiszámolható, hogy a változás – ha nem nő meg az eltartók átlagos hozzájárulása – az egy eltartottra jutó összeg drasztikus, 35 százalékos csökkenésének felel meg. Az ábrán az is látszik, hogy a nyugdíjak szempontjából az EU sokáig még nálunk is rosszabb helyzetben lesz. Hogyan lehetne a népességcsökkenést hatékonyan lassítani?
Mi az influenza? Az influenza vírusos megbetegedés, melyet láz, orrfolyás, köhögés, fejfájás, rossz közérzet, az orr és a légutak nyálkahártyájának duzzanata jellemez. Az influenzavírusok az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd közben keletkező légúti váladékcseppecskék révén, cseppfertőzéssel terjednek. Covid-szerű tünetet, mégsem pozitív a teszt - Ez lehet az oka! - Blikk. Tünetek Az influenza előfordulása Minden évben, késő ősztől tavaszig találkozunk az influenzavírus által okozott, a légutak megbetegedésével járó, széles körben kirobbanó járványokkal. A betegség világszerte előfordul. Magyarországon a 2003 tavaszi influenzajárványban 430 ezer beteget regisztráltak. A korábbi években lezajló nagy járványok közül 1950 és 2000 között tíz járványban egymillióan vagy annál is többen betegedtek meg, három influenzajárványban pedig a kétmilliót is meghaladta a fertőzöttek száma. Az influenza okai A klasszikus világjárványok kórokozói közül az influenzavírusok A és B típusai maradtak azok, amelyek változatlanul évről-évre a legnagyobb számú megbetegedést okozzák.
Az első esetben magas a halálozási arány, a másodlagos tüdőgyulladásnál azonban az időben elkezdett megfelelő baktériumellenes kezelés nagy arányban gyógyuláshoz vezet. Az influenza okozhat ezenkívül még izomgyulladást, idegrendszeri gyulladásokat, szívbetegeknél EKG eltéréseket, valamint gyermekek esetében croup-szindrómát, de az alábbiakban felsorolt szövődmények jelentősége a tüdőgyulladáshoz képest csekély. Az influenza tünetei közé tartozik a láz, levertség, orrfolyás Az influenza kezelése Legfontosabb az influenza kezelésében, hogy a beteg maradjon ágyban, pihenjen, sok folyadékot igyon, és kerülje az erőfeszítéseket. A súlyos tüneteket mutató, de szövődménymentes betegek paracetamolt, aszpirint, ibuprofent vagy naproxent szedhetnek. A Reye-szindróma (influenza fertőzést követően kialakuló tünetegyüttes, mely agyi elváltozásokkal és a máj zsírosodásával jár együtt) veszélye miatt a gyerekek ne kapjanak aszpirint: szükség esetén paracetamol és amidazophen adása elfogadható. Mi az influenza tünetei 7. A közönséges megfázásnál is alkalmazott szerek, pl.
Ha lehetséges, hogy megfertőződtél, de még nem mutatsz tüneteket, a 2 db-os Covid-19 Antigén gyorsteszttel 20 perc alatt tesztelheted magad és családod egyszerűen, kényelmesen mindössze 3 990 Ft- ért. Bővebben itt olvashatsz a termékről. Promóció (Kép forrása: Getty Images Hungary) A 10 leghatásosabb gyógytea influenza és köhögés ellen - Természetes gyógyítók Enyhíti a tüneteket és erősíti az immunrendszert ez a 10 hatásos gyógytea.
Az influenza és a COVID-19 vírusok cseppfertőzéssel terjednek. Mindkét esetben a leggyakoribb tünetek közé tartozik a torokfájás, köhögés, nátha, test- és izomfájdalom, fáradtság vagy láz. A légúti megbetegedések bármilyen megnyilvánulása esetén a szakember azt tanácsolja, minde beteg maradjon otthon, hogy ne terjesszék tovább a betegséget. A szakember szerint a tünetek enyhítését célzó otthoni kezelés alapja pihenés és a megfelelő folyadékbevitel. Egyes recept nélkül kapható gyógyszerek, mint például az acetilszalicilsav, az ibuprofén vagy a paracetamol is segíthetnek. "Az acetilszalicilsavnak erős lázcsillapító, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása van. Ezenkívül gátolja a vérlemezke-aggregációt, így megelőzi a trombózis kialakulását. Koronavírus, influenza vagy megfázás? Ez a különbség köztük!. Minden gyulladással, lázzal vagy fejfájással járó vírusos betegség tüneti kezelésében alkalmazhatók" – magyarázta Pytliak, hozzátéve, hogy az ilyen gyógyszereket vitaminokkal, különösen C-vitaminnal kell kombinálni. TASR/para
Jelenleg az egész világon a koronavírus elleni küzdelemre fókuszálnak az emberek, ennek pedig egyik legerőteljesebb megoldása az, ha nem megyünk el otthonról. Különösen igaz ez azokra, akik kicsit is betegnek érzik magukat. Mindegy, hogy ez egy egyszerű nátha vagy torokfájás, két okból kifolyólag is fontos betartanunk a szabályokat. Mi a különbség a koronavírus, az influenza és a megfázás tünetei között? Erre kell figyelni - Egészség | Femina. Az egyik, hogy a legyengült szervezetre veszélyesebb a koronavírus, így ha te azért mész el otthonról, mert ez csak egy kis megfázás (és tényleg az), akkor nagyobb veszélyt jelenthet rád az, ha elkapod valakitől például a plázában sétálgatva. A másik, hogy sok esetben az embereknél nem feltétlenül magas lázzal és erőteljes rosszulléttel jelentkezik a koronavírus. Vannak, akik mondhatni "lábon kihordják", maximum kis torokkaparást éreznek, és majdnem tünetmentesek; de ugyanannyira terjesztik a fertőzést, mint azok, akiknél komolyabb mértékben jelentkezik a koronavírus. Azonban bizonyos esetekben igenis meg lehet különböztetni egymástól azt, hogy épp náthás, influenzás vagy koronavírusos vagy.