Mit ünneplünk augusztus 20-án? A Szent Istvánra való emlékezésnek ugyan ezeréves hagyománya van, augusztus 20-a, mint nemzeti ünnep azonban mégis rövid múltra tekint vissza. Az államlapítás ünnepe a körmenetből nőtte ki magát a 20. században. A középkorban az egész Kárpát-medencében élt Szent István kultusza, amely a török hódoltság alatt eltűnt. A kultusz fontos eleme volt a búcsújárás és az Aranybullában (1222) is meghatározott "szent király ünnepe", amelyet Székesfehérváron tartottak, bár kezdetben nem augusztus 20-án. A katolikus ünnep következő fejezete Mária Terézia korához kötődik, amikor uralkodói közbenjárással 1771-ben Raguzából (ma Dubrovnik, Horvátország) Bécsbe, majd Budára került a Szent Jobb ereklye. A királynő rendelete értelmében az időközben elpusztult Zsigmond-kápolnában őrzött ereklyét évente hat alkalommal lehetett közszemlére állítani, köztük augusztus 20-án. Rendelete egyben nemzeti ünnepnek minősítette Szent István napját. A francia forradalom mintájára a 19. század végén igény merült fel magyar nemzeti ünnep megalkotására is.
Ince pápa nyilvánította szentté. A pápa akkor elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján az egész katolikus világ évente emlékezzen meg Szent István ünnepéről, amelyet az egyetemes egyház augusztus 16-án tart. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s így a Szent István-nap kimaradt az ünnepek sorából. Mária Terézia (1740-1780) ismét elrendelte a Szent István-nap megtartását, sőt azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő hozatta Bécsbe, majd Budára István kézfej-ereklyéjét, a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. A Szent Jobb István ereklyéjét a legenda szerint 1083-as szentté emelésekor épen találták a koporsójában, s már az 1222-es Aranybulla is törvénybe iktatta tiszteletét. Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, később (1590 körül) a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá, talán még IV. Béla vitette oda menekülése során. A Szent Jobb ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették, ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik.
A tűzijáték meg már hagyománynak számít. Mióta viszik körbe a Szent Jobbot? Az első Szent Jobb körmenetet 1818-ban rendezték, de a kéz tiszteletben tartásáról már az 1222-es Aranybulla rendelkezett. Szent Istvánt a Bazilikában temették el, de a pogánylázadások idején áthelyezték testét, ekkor vették észre, hogy jobb keze épségben maradt: innentől csodás erőt tulajdonítottak neki és a kincstárba került, majd a Szent László által alapított szentjobbi apátságba. A török időkben Boszniába, majd Raguzába vitték az ereklyét, Mária Terézia Bécsbe szállíttatta, majd Budán az Angolkisasszonyok gondjaira bízta. A díszes ereklyetartó, amelyben napjainkban látható, 150 éve készült a Magyar Püspöki Kar megrendelésére. 1950-től tilos volt a körmenet, de 1987. augusztus 20-án a budapesti Szent István Bazilikában Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb-kápolnát, melyben a Szent Jobb azóta is látogatható. Szent István halálának 950. évfordulóján, 1988-ban vitték hosszú idő után először a Szent Jobbot országjárására (amerre vitték megállt a munka, zúgtak a harangok), azóta évről évre elindul augusztus 20-án a körmenet.
Az augusztus 20-ai ünnep kihagyhatatlan része a kenyéráldás. A nemzeti színű szalaggal átkötött, frissen sütött kenyeret először ünnepélyesen megszentelik, majd felszelik és végül szétosztják a darabjait. A Szent Jobb körmenet 1991 óta ismét évről évre megrendezésre kerül. A Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye, amely feltételezetten Szent István király természetes úton mumifikálódott jobb keze. Az ereklyét a budapest Szent-István Bazilikában lévő Szent Jobb-kápolnában őrzik, de minden év augusztus 20-án szentmisével egybekötöttöt körmenetként mutatják be a hívőknek. Idén nyáron Erdő Péter bíboros celebrálja a szentmisét, és vezeti a körmenetet.
Az 1991-es Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé. Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják. Augusztus 20-án csodálatos tűzijáték borítja az égboltot minden évben Budapesten, a Duna felett. Ünnepel az egész ország, hiszen nem csak az államalapításra, vagy I. István Király szentté avatására emlékezünk ezen a napon, de ilyenkor ér véget az aratás is, melyet az új kenyér ünnepével teszünk emlékezetessé. Vagyis ez a nap több vallási és világi eseménynek is emléket állít. Augusztus 20. Tűzijáték Hajóról - Vacsoraest a Dunán Kerülj a lehető legközelebb az augusztus 20-ai tűzijátékhoz! Töltsd velünk Magyarország Születésnapját a Dunán! Manapság már egész napos rendezvényekkel, koncertekkel, megemlékezéssel és tűzijátékkal ünnepel az ország, de Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket is adományoznak. Ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést is.
Állateledel és Horgászbolt | FishWorld Max Állateledel és horgászbolt - Bolt itt: Kisvárda Napijegy. :: kdshe Magyar Horgász, 2019 (73. évfolyam, 1-12. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár Flamo forgalmazók Kisvárda, Dózsa György | Csomagküldő 2019. március 31. Ma délelőtt, az ünnepélyes díjátadással ért véget az a 24 órás harcsa-fogó horgászverseny, melyet a Dolgozók Sport Horgász Egyesülete Kisvárda szervezett. Március 30-án délelőtt tíz órakor 17 versenyző páros állt, illetve ült rajthoz, hogy horgász-tudásuk legjavát beleadva - és azt szerencsével megfűszerezve - a legtöbb és a legnagyobb harcsákat fogják ki (és persze utána dobják vissza) a kisvárdai Lapos-tóból. A verseny végeredménye: 1. helyezett: Pámer Attila és Szalmás Gyula 3 db, összesen 11, 10 kg súlyú harcsával; 2. helyezett: Andrejcsik Attila és Pekola Miklós 1 db, 7, 10 kg súlyú harcsával, 3. helyezett: Farkas Zsolt és Tóth István 3 db, összesen 7 kg súlyú harcsával. A legnagyobb súlyú halnak járó különdíjat megosztva, Szalmás Gyula és Andrejcsik Attila nyerte el, akik egyenként fogtak ki egy-egy 7 kg 10 dkg-os harcsát.
A díjakat Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere adta át, aki már a verseny indulásakor kilátogatott a pecásokhoz, "jó fogást" kívánva minden résztvevőnek. Progeszteron kémet használtátok teherbeeséshez? Mikor kezdtétek el kenni? Orvosi aloe vera növény vásárlás 6 sztárpasi, aki szerepelt a Szex és New York-ban Dolce gusto víztartály tömítés cseréje Us open férfi döntő 2020 Találd meg a legközelebbi Telenor üzletet! - Telenor Rábalux Santiago solar kültéri fali LED-lámpa (8784) - Kapcsolat Horgászboltok Hajdú-Bihar megyében | Bolfo bolha és kullancsnyakörv kistestű kutya és cica 35cm Ma délelőtt, az ünnepélyes díjátadással ért véget az a 24 órás harcsa-fogó horgászverseny, melyet a Dolgozók Sport Horgász Egyesülete Kisvárda szervezett. A verseny végeredménye: 1. helyezett: Pámer Attila és Szalmás Gyula 3 db, összesen 11, 10 kg súlyú harcsával; 2. helyezett: Andrejcsik Attila és Pekola Miklós 1 db, 7, 10 kg súlyú harcsával, 3. A díjakat Leleszi Tibor, Kisvárda polgármestere adta át, aki már a verseny indulásakor kilátogatott a pecásokhoz, "jó fogást" kívánva minden résztvevőnek.