A városi lakosság folyamatos növekedése miatt a lakáshiány általános problémának számított Magyarországon. Az úgynevezett lakáskérdés a Kádár-korszak egyik központi témája volt, mely természetesen a korabeli filmekben is megjelent. A nagyon is valóságos jelenséget A szeleburdi család a gyerekek szemén keresztül, meseszerűen mutatja be. A család súlyos megpróbáltatásai a gyermeki nézőpontból izgalmas eseményekké válnak, és végül a kudarcból is diadal lesz. A Faragó család nehéz körülményei nem változnak, de legalább a családi boldogság sincs veszélyben. A nyolcvanas évek ikonikus alkotása Hogyan készült? A szeleburdi család Bálint Ágnes népszerű regényéből készült. Az írónő könyve gyereknapló, azaz egy gyerek szemszögéből íródott. Mintha egy kamasz rögzítené egy év eseményeit, elsősorban a körülötte felbukkanó kortársaira fókuszálva. A forgatókönyvet Palásthy György rendező az írónő közreműködésével készítette. A filmben látható körfolyosós ház közvetlenül a belváros szívében elterülő Károlyi-kert mellett áll.
A nagy nyári kaland Mitől különleges? Palásthy György filmje az 1981-es Szeleburdi család sajátos folytatása: a szereplők ugyanazok, a színészek azonban lecserélődtek. Az alaphelyzet is ugyanaz, Faragóék kénytelenek szembenézni sanyarú anyagi helyzetükkel, és a gyerekek érdekében valamilyen kompromisszumos megoldást találni. Az első részben a szűkre szabott lakást próbálták nagyobbra cserélni, a másodikban pedig az a tét, hogy ki tudnak-e szabadulni a belvárosi otthonukból legalább egy pár napra. Ahogy Bálint Ágnes legtöbb történetében, úgy itt is a felnőtt néző számára ismerős valóság és a gyermeki képzelet világa keveredik. A regény, illetve a film realista hitelességgel mutatja be, hogy Faragóék bérházában milyen különböző társadalmi rétegek élnek együtt a legszegényebbektől az újgazdagokig. Megélhetési gondjaik, életkörülményeik alapján Faragóék sem lógnak ki az alsóközéposztályba tartozó családok közül, ők mégis irigylésre méltó harmóniában és szeretetben élnek. A családon belül demokrácia uralkodik, a gyerekek felvetéseit is meghallgatják, figyelnek egymásra, a döntések közösen születnek, és a munkából is egyaránt kiveszik a részüket.
Dreamy 2021. február 5., 10:09 Annyira aranyos ez a film, úgy szeretem:) Még réges-régen (nyolc éve? tíz éve? ) láttam a családdal, nagyokat röhögtünk rajta, mert itt-ott magunkra ismertük – bár mi nem egy nagyvárosban laktunk egy kis lakásban, hanem egy kisvárosban egy nagy kertes házban. Most, ahogy újranéztem, még többet nevettem rajta:D A hörcsögvadászat a buszon és hörcsögcsalogató palacsintaevés, hogy a filondendron megsétáltatásást ne is említsem… Csupa élet, csupa vidámság, pedig az a világ sem volt azért csak "móka s kacagás". Amúgy a könyvben Andrea egy nagyon idegesítő, elkényeztetett és felvágós liba, a filmben viszont csak sajnálni lehet. Szerencsétlen kislány, akinek megvan mindene, mégsincs semmije…
Az elsőfokú hatóság a számlakibocsátó számláinak áfa tartalmával ezért jogszerűen csökkentette a levonható adó összegét. [5] Az alperes hangsúlyozta, hogy a fordított adózású gazdasági eseményeknél az előlegfizetés nem minősül adóztatandó ügyletnek, "nem adózási pont", ezért nem alapítható az előlegszámlákra az adólevonás joga. A felperes tehát nem vitatta, hogy azok a gazdasági események, amelyeknek során a vitatott számlákat a számlakibocsátó kiállította, fordított adózásúak, illetve hogy fordított adózás alá tartozó gazdasági események keretében előlegfizetéskor adófizetési kötelezettség nem keletkezik. [19] Az adóztatandó esemény hiánya miatt az Áfa tv. § (1) bekezdése, 119. § (1) bekezdése alapján nem volt olyan esemény, amelyre a számlakibocsátó egyenes adózással, áfa feltüntetésével jogszerűen számlát állíthatott volna ki. Az a tény, hogy jogsértő módon ezt mégis megtette, és a felperesnek birtokába került a számla, a felperesi adólevonási jogot nem alapozta meg. A felperes nem tudott megjelölni olyan jogszabályhelyet, amely a fordított adózás alá eső gazdasági esemény sorában, adófizetési kötelezettséget nem keletkeztető előleghez kapcsolódóan, jogsértő módon egyenes adózással kibocsátott számlára adólevonási jogot biztosítana.
Az Áfa tv. 142. §-a tartalmazza azon ügyletek körét, amelyek esetében a belföldi fordított adózás érvényesül, azaz az általános forgalmi adó fizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybe vevője kötelezett. Előleg teljesítése …
411/2010. számú eljárásában meghozott ítéleteit és megállapította, hogy azoknak nem volt a tárgya előlegszámlák adózása, így ezen ítéletek nem tény-és jogazonos ügyekben meghozott döntések, azokra – amint azt az elsőfokú bíróság jogszerűen megállapította – a felperes alaptalanul hivatkozott. [18] A felülvizsgálati kérelem szerint "a felperes nem kifogásolta az elsőfokú bíróság azon állítását, mely szerint a számlákat a fordított adózás szabályai szerint kellett volna kiállítani, valamint azt sem, hogy a fordított adózás esetén előlegszámlákra adólevonási jog nem alapítható. " 1. ) Előleg kezelése a mezőgazdasági fordított adózás rendszerében az átmeneti rendelkezések szerint A mezőgazdasági termékekre vonatkozó fordított adózás bevezetésével összefüggő átmeneti szabályokból következően az előleg kérdéskörének, a 1265 számú bevallásban és a részletező lapokon történő feltüntetésének kezelése csak az általános forgalmi adóról szóló 2007. törvény (továbbiakban: Áfa tv. ), 2012. évi XLIX. törvénnyel (továbbiakban: módosító törvény) módosított 276.