↑ Kizmus Lajos. "Forum Martini: Egy martonvásári polgár emlékei 2. ". ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. január 9. ) ↑ Martonvásár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. április 22. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. ) ↑ a b Lemondás, delegálás, főszerkesztőváltás (magyar nyelven)., 2006. október 14. [2020. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. január 16. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. július 2. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12. ) ↑ Martonvásár Helységnévtár ↑ Testvérvárosok. Martonvásár (Hozzáférés: 2021. Martonvásár brunszvik kastély nyitva tartás. dec. 29. ) További információk Szerkesztés Martonvásár honlapja Martonvásár a Velencei-tó környék honlapján Képek a Brunszvik kastélyról Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Közdok, Bp., 1960 Lencsés Ferenc: Martonvásár története; Fejér Megyei Ny., Székesfehérvár, 1965 ( István Király Múzeum közleményei B. sorozat) Környei Elek: Beethoven és Martonvásár; Panoráma, Bp., 1975 Mesterházi Tihamér: Martonvásár.
00 – 12. 00 és 14. 00, hétvégén 10. 00 – 13. 00 Április 1-től november 30-ig (hétfő kivételével) hétköznap 10. 00 – 18. 00 Belépőjegy a múzeumba: Felnőtteknek 750 Ft, gyermekeknek és nyugdíjasoknak 350 Ft Forrás: Turista Magazin
A martonvásári Brunszvik-kastély története több szempontból is érdekes. Egyrészt itt fejezte be Appassionata című művét Beethoven, de ha hinni lehet a mendemondáknak, a híres zeneszerző nem csak a komponálásra koncentrált a Martonvásáron töltött idő alatt. A martonvásári Brunszvik-kastélynak az épülete is szép, de ami igazán lenyűgözi az ide látogatót, az a körülötte elterülő óriási park. Martonvásár brunszvik kastély belépő. Ha pedig Beethovent és a "halhatatlan kedvest" is odaképzeljük, a legkevésbé sem szokványos történetek bontakoznak ki előttünk. Nem is csoda, hogy a kastélyban máig éltetik a Beethoven-kultuszt. Talán háromszor járt itt A parkban rendszeresen tartanak hangversenyeket, az épület néhány látogatható termében pedig múzeumot rendeztek be a német zeneszerző tiszteletére. Pedig Beethoven legfeljebb háromszor járhatott a kastélyban, az időpontok is nehezen rekonstruálhatók és kétségesek. Az viszont bizonyos, hogy barátság fűzte a Brunszvikokhoz, sőt egynémely családtaggal gyengéd viszonyt is ápolt. Forrás: Turista Magazin archív/Gulyás Attila Az ismeretség 1799-ben köttetett, amikor özvegy Brunszvik Antalné két gyermekével, a 24 éves Terézzel és a 21 éves Jozefinnel Bécsbe látogatott.
A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29, 9%, református 8, 8%, evangélikus 1, 7%, görögkatolikus 0, 5%, felekezeten kívüli 19, 6% (38% nem nyilatkozott).
IV. Béla király ide is telepített vallonokat, akik a szőlőtermesztési és a borkészítési ismereteiket meghonosították (pl. : a hordó használatát). Az Eger környéki dombok irtáshelyeit a XIII – XIV. században telepítették be szőlővel. A megtelepedő cisztercita szerzetesek ezekből a szőlőkből fedezték borszükségletüket. A város szerepe a magyar középkor első századaiban igen jelentős volt: a várban székelt a legnagyobb püspökségek egyike, amihez nem csak Heves megye, hanem az egész északkeleti országrész is tartozott. Az egyházi központi irányító hatásának tulajdonítható a szőlőművelés kezdeményezése, fejlesztése, hiszen az egyházi szertartások elengedhetetlen kelléke a bor. Egri Borvidék - Vinopédia. A bortermésből tizedet, dézsmát kellett az egyháznak és a világi intézményeknek adni királyi rendelet alapján. Az első pincéket is a dézsma tárolására építették. Az összenyitott pinceágakon keresztül a város a föld alatt is teljes szélességében átjárható. Az üregek egy része természetes eredetű, többségük mesterségesen kialakított, faragásokkal díszített.
2021 április 14. / Szabó Edit Egy maroknyi borász tíz éve elhatározott valamit, és kitartó munkájuk eredményeként megszületett az Egri Bikavér fehér párja, az Egri Csillag. A népszerű házasításból ma már egymillió palackot töltenek évente, és a mennyiség folyamatosan növekszik… Csillag született Az Egri borvidék az északi szélesség 47, 9 fokán terül el. Ez a kékszőlő-termesztés északi határa, azon túl már szinte csak fehérszőlőt telepítenek a gazdák. Itt a 13 legkiválóbb fehérbor listája. Noha a bikavér miatt sokan vörösboros vidékként gondolnak Egerre, tudnunk kell, hogy a borvidék területeinek 45%-án fehérszőlő terem, és a 65 termesztett fajtából 42 fehér, tehát a fehérborok legalább akkora súllyal vannak jelen a termelésben, mint a vörösök, mégis kevesebbet hallunk róluk. Ezt a tényt ismerte fel 2010-ben néhány egri borász, és hosszas eszmecserék után arra jutottak, hogy meg kell alkotni az Egri Bikavér fehér párját. Neve akkor még nem volt a bornak, viszont a termékleírás gyorsan megszületett. A szabályok szerint az új bor legalább négy szőlőfajta házasításával készül, amelyek legalább felerészben kötelezően Kárpát-medencei fajták, és az illatos szőlők aránya nem haladhatja meg a 30%-ot.
Mivel az egri bikavér, mint vörös cuvée nálunk eleve adott volt, logikusnak tűnt, hogy az ennek párjaként meghatározott fehérbor is márkanevet viseljen. 2010. február 10-én hatvan egri borász gyűlt össze a Gál Tibor Pincészetben. Azon a napon megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy mivel az Egri borvidék termőterületeinek majdnem felét fehérszőlők teszik ki – a fajták szempontjából ugyanúgy szétaprózódva, mint a kékszőlők esetében -, szükséges egy borvidéki fehér házasítás létrehozása. Mivel az egri bikavér, mint vörös cuvée nálunk eleve adott volt, logikusnak tűnt, hogy az ennek párjaként meghatározott fehérbor is márkanevet viseljen. Juhász Egri Csillag száraz fehérbor 12,5% 750 ml | SPAR ONLINE SHOP. A cél elérése érdekében egy internetes névválasztó kampányt indítottunk, amelyre 3500 nevezés érkezett. Ezek közül egy szakmai zsűri választotta ki az egri csillagot. A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ