Forrás: A kőtárban nagyrészt a Szentendrén előkerült kőemlékek találhatók. A római kori tábor falainak maradványai a középkorban még láthatóak voltak, a XIX-XX. században tűntek el a föld színéről. A Magyar Nemzeti Múzeum létrejötte után több tárgy került be az ottani gyűjteménybe, később a XIX. század végén alapított Aquincumi Múzeumba jutottak a szentendrei leletek. Az 1920-as évek második felében a Városházán kezdett kialakulni egy régészeti gyűjtemény. Római kori kőtár (Castrum), Szentendre. A jelenleg a Kőtárban látható faragványok közül 11 db a Városházi Gyűjtemény része volt. A II. világháború után, az 1950-es években alakult meg Szentendrén a Ferenczy Múzeum, melynek helytörténeti kiállításán is láthatóak voltak római kőemlékek. 1958-tól a múzeum udvarán és a kapu alatt voltak kiállítva. Az új szabadtéri lapidárium 1970. október 1-jén nyílt meg a jelenlegi helyén, ahol a kövek Ulcisia Castra táborától délre, szabad téren kerültek bemutatásra. A Kőtár tárgyai között nemcsak temetkezési és vallásos emlékek találhatók, hanem császári látogatás tiszteletére emelt kövek, építészeti tagozatok és mérföldkövek is.
A Római Birodalom a Kr. u. I. század második felében szervezte tartománnyá a Dunántúl területét Pannonia néven. Ettől az időtől a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet tölt be az elkövetkező 400 év katonai hódításai során: itt húzódik a birodalom határa, a "limes", melynek a legveszélyeztetettebb szakasza a Duna-könyök vidéke volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. Ulcisia Castra mindvégig erősen katonai jellegű település maradt. Tábora a Bükkös-patak közelében egy kis fennsíkon épült. A 205 × 134 m alapterületű, enyhén trapéz alakú erődítés a II. század első évtizedeiben épült. Szentendre római kőtár kotar karta. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a "canabæ" területén éltek. A római kori lakosság a II–III. században az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a "limes-út" mentén temetkezett. A IV. században halottaikat az egyre sűrűsödő barbár támadásoktól féltve a támfalak közelében, a korábbi canabæ helyén alakították ki temetőjüket.
2013. 11. 09. Békéscsaba. REQUEST TO REMOVE Kőtár Az Erdős Renée Ház parkájában a kőtár a rég megszűnt rákoskereszttúri és a megszűnőfélben lévő rákoscsabai temetőnek állít emléket, a villa...
Meghasonlott lelkét sokáig ezek az emlékek vonták ellenállhatatlanul, s közvetetlen hatásuk alatt keletkezett még 1851-ben, a Nagyidai cigányok, az egyetlen terjedelmesebb költemény, melyet Arany ebben az egész évtizedben befejezett. Tragikus hangulatából legnagyobb komikus alkotás. Csóri vajda szedett-vedett cigányainak kellene megvédeni Puk Mihály ellen Nagyidát; de ők a dolgot igazi cigányosan veszik: a mijök van, sietnek ellakmározni, a hirtelen uraságon összeverekszenek, puskaporukat mulatságra és hősködésre elpuffogtatják, mellyesztik a meg nem lőtt madarat, álmukban meg is verik az ellenséget s megalapítják a Cigányországot; mig azután ki nem dobálják valamennyit a fészekből. Gyermek- és családi program – A nagyidai cigányok | sarospatak.hu. A mi a genialitás szikrázó erejét illeti: Arany összes művei között remekebb nincs ennél az egy időben sokat ócsárolt Cigányok nál. Komikai époszra már tárgyat sem lehetne alkalmasabbat képzelni: hősköltemény egy népről, melynek mondái adomák, egyetlen hadi vállalata hahotára keltő tréfa, s a közfelfogás felőle, melyre a költő támaszkodhatik, mindig és mindenfelé komikus.
Ím azér' rád bízom a vár fele gondját: Társam vagy: ne a kulcs! hordjad és viseljed; Töltsd be énutánam a második helyet. "Hanem esküdjél meg - tartsd fel három ujjod - Közös titkainkat hogy el nem árulod: Mondjad 'isten' szóval: téged ugy segéljen... (Mondá Csóri vajda: őtet úgy segéljen). "Tudd meg azért: vagyon az élelmünk fogytán, Sőt, ha nem kiméljük, holnap is elfogy tán: Azontul?... nézhetjük a csillagos eget, Azontul keserves éhhalál fenyeget. A nagyidai ciganyok. "Én hát ma (de titok: jól szivedre kötöm) Kevés magyarimmal a várból kiszököm, S holnap éjjel bőven hozok eleséget: Igy teszem luddá a botor ellenséget. "Te pedig, barátom, míg távol leendek; Válj becsületére híres nemzetednek; Kitörést ne próbálj... a nagy világér' se! De légy ember, ahol ember kell a résre. " Így beszélt Gerendi. A fővajda pedig Azt gondolta elébb, hogy csak ingerkedik: De mikor bevette a várnagyi hitet, Pislogó szemével hunyoritva intett. Megfeszült örömtől mind a kilenc bőre, Dicsősége majdnem kihízott belőle; Hanem ott ült - fedve harcsabajuszátul - Egy kicsi ravaszság, szája végin, hátul.
Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Jelentkezem Válasszon helyszínt! Szeretné, hogy az Ön helyszínén rendezzük meg ezt a darabot? Adja le jelentkezését és munkatársunk felveszi Önnel a kapcsolatot! Még nincs helyszíne! Regisztráljon egy új befogadóhelyet, ahol szeretné, hogy megvalósuljon a darab! Létrehozok egyet
előadás, 70 perc, magyar, 2009., 6 - 12 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 2 szavazatból Fergeteges humorú, interaktív, játékos előadásban elhangzó autentikus cigány zenét Bodonyi András gyűjtötte Szepsi környékéről. Nagyidai ciganyok. A dalok eredeti cigány nyelven illetve magyarul hangzanak el. A magyar katonák már nem bírván tartani Nagyida várát, a helyi cigányságra bízzák, hogy védjék, míg ők élelmet szerezvén vissza nem térnek. Csóri vajda azonban túljár mind a magyar mind a labancok eszén, s megteremti "Cigányországot". Vagy mégsem? A(z) Csavar Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
Nagyidai Cigányok -------------------------------------------------------------------------------- Látvány és táncszínház két felvonásban Az Experidance Tánctársulat és a Nemzeti Táncszínház legújabb közös, (őszi) bemutatója Arany János azonos című vígeposzából készült két részes táncjáték, tele költészettel, humorral, s olyan bravúros koreográfiával mely az együttes stílusát jól ismerő, s azt szerető nézőket is meg fogja lepni. Nagyidai cigányok - Filmek. Román Sándor az Ezeregyév és a többi sikeres produkciót folytatva, de azokon immár tovább is lépve, most már nem csak a magyar néptánc, s a népzene motívumait használja fel ebben a tánc-showban hanem, a történetből következően, a cigányfolklór sok-sok, eddig ismeretlen elemét is. Arany János költeménye, (melyet 1852-ben írt a szabadságharc paródiájaként) megtörtént eseményen alapul: A XVII. század végén Puch generális labanc serege ostromolta Nagyida várát. A várat védő magyarok, élükön Perédi várkapitánnyal, mikor látták, hogy fogytán az erő, az élelem, a lőszer, egy éjjel kiszöktek az ostromlott várból, hátrahagyva Csóri vajdát, és cigányait, hogy ezután védjék ők a várát.
Brett tudósítását megerősíti Sárkány Dávid sárospataki tanárnak L. Vrimoet holland tudósnak küldött válasza, melyben közli, hogy a magyarok között él még emlékezete annak a zsidó zsinatnak, mely Szt. Agata mellett, Budától délre 6 mf. távolban folyt le. Kármán József, a XVIII. századvégi jeles magyar író, Uránia c. folyóiratában (1795) leírja a gyűlés lefolyását, melynek színhelyét ő a Kassa melletti Nagyidára helyezi át. Szerinte a nagygyűlés a következő kérdésekkel foglalkozott: 1. Eljött-e már a Messiás vagy eljövendő-e? 2. Mily formában jelenti ki magát a Messiás? 3. A kereszténység megváltása-e a Messiás munkája. A rabbinusi concilium (7) hét napig tartott és a gyűlés, melyet a Rómából érkezett keresztény papok megzavartak, azzal oszlott el, hogy három év múlva újból coneiliumot tartanak Szíriában. Kármán után Cassel (1845), Löw L. Nagyida – Wikipédia. is Nagyidát jelöli meg a gyűlés helyéül. " [1] Kastélyát 1671 -ben említik, 1681 -ben már romos állapotban van. A 18. században a Csákyak nagy kastélyt építettek itt.