Ahhoz, hogy az iskolában a gyerekek ne essenek a fent említett történet tanulói hibájába, fontos, hogy megtanítsuk és gyakoroltassuk velük az elemenkénti értékelést. Források [ szerkesztés] ↑ Báthory Zoltán - Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Keraban, Budapest 1997, (102. o. ) ↑ Iskolai kudarcok ↑ Demeter Katalin: Az önértékelés fejlesztése. A Tanító, 1994. 10. (8. ) Báthory Zoltán - Falus Iván: Pedagógiai lexikon III., Keraban, Budapest 1997, (102. ) Demeter Katalin: Az önértékelés fejlesztése. ) Vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan, Osiris, Budapest, 2005 Kürti Jarmila (2001): Az önértékelés alakulása és összefüggése a pedagógiai értékeléssel. In: * Fehér Irén (szerk. ): Pedagógia és pszichológia, Comenius Bt., Pécs. (295-305. ) Elliot Aronson: A társas lény, Budapest, 2001., (235-237. Reális Tanulói Önértékelés | Önértékelés, Önbizalom, Reális Énkép - A Sikeres Tanulás Titka. ) Golnhofer Erzsébet (1998): A pedagógiai értékelés. In: Falus Iván (szerk. ): Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest (402-404. ) Önismereti könyvek minden szinten. Segítség, hogyan vágj bele és miket olvass.
Egyik jelentős kutatás például bebizonyította, hogy a gyerekek olvasási teljesítményét jobban előre jelezte egy óvodáskorban felvett önértékelési kérdőív eredménye, mint az intelligencia teszt eredménye ( Wattenberg és Clifford, 1964 idézi: Orosz és Szitó, 1999). A magas önértékelésű gyerekek nagyobb önbizalommal rendelkeznek, elégedettebbek az életükkel, ambiciózusabbak, és gyakrabban töltenek be vezető pozíciót a csoportban. Ezzel szemben az alacsony önértékelésű gyereknél gyakrabban tapasztalhatunk rosszabb iskolai teljesítményt, kapcsolatteremtési gondokat, szociális izolációt, és negatív érzelmi megnyilvánulásokat, mint például szomorúság, depresszió. A pozitív énképpel rendelkező tanulók iskolai környezetben kitartóbbak, időbeosztási stratégiát választanak, míg a negatív énképpel rendelkező diákoknál gyakran megfigyelhetünk nem célirányos viselkedést, bámészkodást, időhúzást, a feladatmegoldástól eltérítő magatartást. Egy 4 éves longitudinális vizsgálat eredményei kimutatták ( Bachman, 1977 idézi Orosz és Szitó, 1999), hogy 250 szakközépiskolából lemorzsolódott diák esetén negatív énképet tudtak azonosítani, mely eredményezhette a kimaradást.
Kialakulhat benne a kisebbrendűség érzése, önbizalom, csökkent motiváció és negatív önértékelés is jellemezheti. A túl közeli ideális és reális énkép szintén bizonytalan önismeretet és jövőre vonatkozó terveket eredményezhet. A diák ebben az esetben túlzott magabiztossága, túlzottan megnövekedett önbizalma miatt úgy érezheti, hogy nem kell megerőltetnie magát, hogy céljait, terveit elérje. Ez a helyzet akár beilleszkedési problémákat, társas kapcsolati nehézségeket is szülhet. Az énkép fejlődése Az énkép fejlődési modelljét mutatja be Damon és Hart (1988 idézi Cole és Cole, 1997) munkája. Elméletükben hangsúlyozzák az énkép többdimenziós jellegét, és a kapcsolatok meghatározó szerepét az életkor előrehaladtával. Szint Testi Tevékenység Társas Pszichológiai Kategorikus azonosítás (4-7 év) Kék szemem van. Sokat játszom. Sára barátja vagyok Boldog vagyok. Összehasonlító értékelés (8-11 év) A legtöbb gyereknél nagyobb vagyok Matekból jobb vagyok, mint a humán tárgyakból. Szeretem, amikor a szüleim nézik, hogy úszok.
Magyarország köztársasági elnöke, Szent István napja, augusztus 20. -a alkalmából Dr. Poór Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főigazgatója, a Semmelweis Egyetem egyetemi tanára, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem Orvostovábbképző Karának professzora részére kimagasló tudományos, gyógyító és intézményvezetői munkája, valamint a hazai és határon túli magyar orvosképzés fejlesztését elősegítő tevékenysége elismeréseként a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetést adományozta. Az Intézet főigazgatója nagyon köszöni a kitüntetés alkalmából a munkatársaitól kapott gratulációkat. Az elismerést az Intézet egész kollektívája közös sikerének tekinti, ezért arra kéri a tisztelt kollégákat, hogy a kitüntetést tekintsék sajátjuknak is.
Személyzet (recepció, nővér, asszisztens) hozzáállása -
Üdvözöljük az ORFI-ban! Főigazgatói köszöntő: Az ORFI vezetőjeként tisztelettel és barátsággal köszöntöm a honlapunkat látogató Olvasót. Tovább Betegszolgálat Lelki gondozás Tárlatvezetés a Lukács Galériában Betegfórum Szociális és mentálhigiénés szolgálat Betegklub Mozgásszervi betegségekről Osteoporosis Köszvény Bechterew Reumatoid arthritis Fibromyalgia Scleroderma Gyermekkori reumás megbetegedések II. Reumatológiai Rehabilitációs Osztály Osztályunkon 67 ágyon olyan mozgásszervi betegeket kezelünk, akik valamilyen gyulladásos vagy degeneratív ( "kopásos") eredetű, egy vagy több ízületet, vagy a gerinc bármely szakaszát érintő megbetegedésben szenvednek. Az osztály profiljába tartoznak továbbá a kóros anyagcsere folyamatok, -pl. köszvény, csontritkulás - következtében kialakult mozgásszervi megbetegedések, az ortopédiai műtétek körüli pre- és postoperatív rehabilitáció is. A betegek osztályos felvétele részben tervezetten, az ambulancián történt kivizsgálást követően előjegyzés alapján lehetséges, másrészt elsőbbségi rehabilitáció kapcsán más osztályról való átvétellel.
Üdvözöljük az ORFI-ban! Főigazgatói köszöntő: Az ORFI vezetőjeként tisztelettel és barátsággal köszöntöm a honlapunkat látogató Olvasót. Tovább Betegszolgálat Lelki gondozás Tárlatvezetés a Lukács Galériában Betegfórum Szociális és mentálhigiénés szolgálat Betegklub Mozgásszervi betegségekről Osteoporosis Köszvény Bechterew Reumatoid arthritis Fibromyalgia Scleroderma Gyermekkori reumás megbetegedések I. Reumatológiai Rehabilitációs Osztály A rehabilitáció feladata - a betegek aktív ellátása után - meglévő képességeikre épített tréning során önállóságuk lehető legteljesebb visszaállítása, hogy képesek legyenek családjuk életébe, munkájukba, és a társadalom egészébe újra beilleszkedni. Osztályunk a reumatológiai betegek rehabilitációját végzi, a mozgásszervi betegség okozta hátrányok leküzdésében nyújt segítséget. A reumatológiai betegségek sajátossága, hogy túlnyomórészt krónikusak, jobb és rosszabb állapotok váltják egymást, éppen ezért tartós gondozást igényelnek. Ebből következik, hogy egy betegség lefolyása kapcsán ismételten szükség lehet a rehabilitációs kezelésre, ill. konzultációra.