Kallixtusz még a nándorfehérvári diadal hírül vételének napján, augusztus 6-án módosította billáját Forrás: Wikimedia Commons Azóta kondulnak meg minden nap délben a harangok a keresztény világban, kivéve nagypénteket és nagyszombatot, Krisztus szenvedésének és kereszthalálnak napját, amikor a "harangok Rómába mennek". Katonai rekvirálások és tűzvészek tizedelték múltunk harangjait A harangokat a templomok tornyaiban helyezték el, vagy ezek hiányában fából ácsolt gerendaszerkezetre, haranglábakra függesztették. Harangozó sekrestyés az 1425-ös Hausbuch der Mendelschen kódexben Forrás: Wikimedia Commons A harangokat bronzból öntötték, és mivel a 19. századig az ágyúcsöveknek is bronz volt az alapanyaguk, a háborús időkben gyakoriak voltak az úgynevezett egyházi rekvirálások, vagyis a harangok katonai célokra, ágyúöntéshez való lefoglalása. Helyére emelik a krakkói katedrális hatalmas Zsigmond-harangját, 1532-ben Forrás: Wikimedia Commons Részben az egyházi rekvirálások, részben pedig a középkorban, illetve a korai újkorban különösen gyakori pusztító tűzvészek miatt csak nagyon kevés, 19. század előtt öntött harangunk maradt fenn.
Nagycsütörtök este a szentmise elején Krisztust dicsőítik a hívek. Az orgona, a templomok csengői és harangjai ekkor szólnak utoljára: legközelebb a nagyszombati szertartáson hangzanak fel. A néphagyomány úgy tartja, a harangok Rómába mennek, hogy ott gyászolják Krisztust. A nagycsütörtöki szentmise része a Krisztus tettére való emlékezés: az utolsó vacsorán, szeretetének jeléül megmosta tizenkét tanítványának lábát, sok miséző pap is így tesz. Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát "Aki megfürdött, annak csak a lábát kell megmosni, s akkor egészen tiszta lesz. Ti tiszták vagytok, de nem mindnyájan". (Jn. 13, 4-10. ) Az utolsó vacsorára emlékező nagycsütörtöki szentmise végén Krisztus ruháitól való megfosztásának jelképét, az úgynevezett oltárfosztást végzi el a pap: ekkor minden díszt eltávolítanak az oltárról, az oltáriszentséget pedig a pap egy külön erre a célra kialakított kápolnába viszi. A mise végén a hívek csendben, elbocsátás nélkül távoznak a templomból.
április 7 Most "harangcsend" van. Elmentek Rómába. És csak ma, azaz szombat délután jönnek vissza a feltámadási körmenethez. "Nagycsütörtökön Jézusnak az Olajfák hegyén történt elfogására emlékeznek. A harangok elhallgatnak - Rómába mennek Krisztust gyászolni -, és meg sem szólalnak a nagyszombat esti örömszertartásig. " "Miután elmúlt Nagycsütörtök, amikor a püspökök megszentelték a keresztelésnél, bérmálkozásnál, a betegek keneténél és a templomszentelésnél használatos szent olajat vagy krizmát, és Krisztus lábmosására emlékezve a pápa megmosta 12 pap lábát, beköszönt Nagypéntek. Ezen a napon nem szólnak a harangok, mert ilyenkor úgymond "Rómába mentek". Ez azt jelenti, hogy mivel Krisztus mellett sem állt ki senki, csendben maradtak az emberek, így hagyományból a harangok sem "hangoskodnak". " Számomra, mióta gondolkodom, problémát jelent az alábbiak megértése. Jézust pénteken feszítették meg, és még pénteken le is vették a keresztről - ha jól tudom, húsvétkor nem maradhatott megfeszített ember a kereszten.
Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep, és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeink sorában. Balás Béla kaposvári megyéspüspök főcelebrálásával mutat be krizmaszentelési misét az egyházmegye papsága nagycsütörtökön, április 5-én 10 órakor a kaposvári székesegyházban. Az utolsó vacsorára szintén a székesegyházban emlékeznek 19 órától. Nagycsütörtökön van az ünnepélyes Krizmaszentelési mise, melyet a püspök papságával celebrál. Ez azt a kapcsolatot fejezi ki, amelyben a papok Krisztus egyetlen papi hivatala következtében püspökükkel állnak. A papok együtt miséznek püspökükkel, tanúk és segítők a krizmaszentelésnél, mint ahogy mindennapi szolgálatukban is munkatársai és tanácsadói a püspököknek. A nagycsütörtöki esti szentmisével megkezdi az egyház a szent háromnapot. A legteljesebb figyelmet fordítjuk azokra a titkokra, amelyeknek emlékezetét ebben a misében ünnepeljük: az eukarisztia és a papság megalapítása, valamint a testvéri szeretet parancsa.
Ettől kezdve húsvétig az egyház nem mutat be szentmisét. Nagypénteken Krisztus kereszthalálára emlékezik a kereszténység. E napon a katolikus egyház nem mutat be szentmiseáldozatot, az úgynevezett csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A nagypénteki szertartás három részből áll: az igeliturgia olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolat, valamint a szentáldozás szertartása követik egymást. A katolikus templomokban általában délután három órakor, Jézus kereszthalálának időpontjában keresztútjárást is tartanak. A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek – mondta Tátrai Zsuzsanna, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatóintézetének nyugalmazott főmunkatársa. A néprajzkutató annak kapcsán, hogy nagypéntek este országszerte szentmiséket, illetve istentiszteleteket tartanak a templomokban, kiemelte: a protestáns hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (általában minden hónap első vasárnapján lehet ezt megtenni a protestáns liturgia szerint), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort.
A napi háromszori harangozás szokása a 15. század későbbi évtizedeiben terjedt el. A nándorfehérvári diadal és a déli harangszó A 15. század derekán komor viharfellegek kezdtek gyülekezni Európa egén. A felemelkedő Oszmán Birodalom hadai 1453. május 29-én bevették Konstantinápolyt, a győzedelmes II. Mehmed szultán pedig 1455-ben egészen a Duna vonaláig nyomult előre a Balkánon. II. Mehmed Konstantinápoly bevétele után északon egészen a Dunáig terjesztette ki az Oszmán Birodalom határát Forrás: Wikimedia Commons A nyugati keresztény kultúra határát ekkor már a Magyar Királyság határai jelentették, így a kor híres magyar hadvezérére, Hunyadi Jánosra várt a feladat, hogy feltartóztassa a muszlim hadak erőszakos előretörését. A híres törökverő hadvezér, Hunyadi János Forrás: Wikimedia Commons II. Piusz pápa úgy jellemezte Hunyadit, a rettenthetetlen hadvezért és az európai keresztény kultúra védelmezőjét, hogy ő a töröknek egyetlen félelme és vallásunknak legerősebb kardja. " A népszerű vélekedéssel szemben III.
Köcsk - Az előrelátók nem hagynak mindent az ünnep előtti napokra, hanem már most, a kicsit nyugisabb pillanatokban nekiállnak a karácsonyi sütemények elkészítésének. Mai két ajánlatunk az elsők között elkészíthető édességek közé tartozik. Bolla Lászlóné, Irénkétől megkérdeztük: hogy is készül a nevezetes non plus ultra. Nagyot nevetett, és elmondta, hogy náluk a családban is népszerű volt ez az édesség, de nem így hívták. Isler recept zsírral 4. A nagymama még umtágnak nevezte, gyakran pedig habos süteményként, vagy habcsigaként kérték a gyerekek. Bolla Lászlóné, Irénke a hagyományos habcsigát az első sütik közt készíti el Nézzük, mi kell hozzá? 28 deka liszt, 15 deka zsír, egy csomag sütőpor, három tojás sárgája, egy csomag vaníliás cukor, egy evőkanál cukor, egy citrom reszelt héja. A tészta hozzávalóit összedolgozzuk - először a sütőporos lisztet a zsírral, majd hozzáadjuk a tojást és a cukrokat. A tésztát fél centiméter vastagságúra nyújtjuk és kisméretű pogácsaszaggatóval korongokat szaggatunk belőle. Sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk és előmelegített sütőben halvány rózsaszínűre sütjük.
Ha pedig szárad, akkor kemény lesz és bevonás után is marad még egy kis ropogósság. De az értékéből nem von le semmit. Viszont erre figyelni kell! Végül már csak az édes bűnözés marad. Vízgőz fölött folyékony, sima csokoládét olvasztunk és ezzel leöntjük a süteményünket. Hűtőben hagyjuk megkeményedni a csokimázat. Más dolgunk nincs hátra, csak egy nagyot kell harapni a tömény, de nagyon finom süteménybe. Olcsó, könnyen variálhatóak az alapanyagok és 2 darabnál többet nem nagyon tud megenni belőle senki sem! :-) Még egy tipp így a végére: ha valaki mégis az apróbb falatokra esküszik, akkor süssetek kb. 200 Forintos nagyságú linzereket, töltsétek meg habbal, fedjétek le és mártsátok csokiba. A szolnoki piacon találkoztam először a mini habos islerrel és nagyon-nagyon jó ötletnek tartom. Még egy kis kiegészítés a családi "kultuszsüteményhez". Megyéket szelünk át állandóan. Aleda konyhája: Csokoládé krémes isler. Budapestről Óföldeákra, Óföldeákról Kengyelre... Otthonról haza, majd újra otthon. A kunszentmártoni Anna cukrászda számomra a kunsági sütemények kapuja.
Elk. idő: 1-2 óra Adag: kb 30-40 db Nehézség: Közepes print Hozzávalók: Tésztához: - 58 dkg liszt - 32 dkg margarin - 16 dkg porcukor - 2 tojássárgája - Fél citrom reszelt héja - 1 teáskanál sütőpor - 1 evőkanál víz Töltelékhez: - 5 tojásfehérje - 150 ml víz - 40 dkg porcukor - 2 evőkanál citromlé Mázhoz: - 40-50 dkg tortabevonó - 7 evőkanál napraforgó olaj Elkészítés: Omlós tésztát készítünk a hozzávalókból, betesszük a hűtőbe 1-2 órára. Ezután kinyújtjuk 3-4 mm vastagságúra, és kör alakú szaggatóval kiszaggatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokon, világos sárgára sütjük. Linzer (alaptészta) Recept képpel - Mindmegette.hu - Receptek. Kihűtjük. Közben a vizet a cukorral felforraljuk, kicsit kihűtjük, de még melegen a citromlével ízesített tojásfehérjéhez adjuk, amit gőz felett kemény habbá verünk. Egy-egy tészta korongra nyomózsák segítségével habot formázunk, és lefedjük egy másik koronggal. Felolvasztjuk a csokit, hozzá az olaj, hogy hígítsuk, és selymesebbé tegyük. Egyenként belemártjuk a sütiket, és ha kicsit megdermedt, olvasztott fehér csoki csíkokkal díszítjük.
Ha a pontos adagokat betartottuk és a tésztát túl lágynak találjuk, ne gyúrjunk bele több lisztet, hisz a hidegben kellően meg fog keményedni. Fóliába csomagolva legalább 30 percre tegyük hűtőbe, de még jobb, ha 2-3 órára. Előző nap is elkészíthetjük, majd felhasználás előtt 10 percre szobahőmérsékleten pihentessük. Lisztezett felületen3-4 mm vastagságúra nyújtsuk ki, lehetőleg rövid idő alatt, hogy ne melegedjen fel. Szaggatás után a korongokat cukrászlapát vagy egy lapos kés segítségével felemeljük a nyújtó felületről és sütőpapírral bélel tepsibe tesszük. Isler recept zsírral pasta. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. Az omlós tészta nagyon hamar átsül, álltalában 10-12 perc elég neki, hogy világossárgára, "sápadtra" süljön. A tészta vastagságától függően lehet hogy ennél kevesebb idő is elég, ezért folyton figyeljük, mert nagyon hamar megég! A többedik tepsi tészta a jól bemelegedett sütőben néhány perccel hamarabb készűl el. Számítsunk arra is, hogy miután kivettük a sütőből, a tepsi melegétől is sülhet még. Előforduló hibák A tészta szétesik a túl felmelegedett a zsiradék miatt.