Százhúsz éve, 1893. november 28-án az új-zélandi nők voltak az elsők, akik választójogot kaptak. Erre a fontos eseményre emlékezve ülésezik a nők a parlamentben világfórum (WIP) november 27–29-én az Európai Parlamentben, Brüsszelben. A rendezvényre a világ minden részéről érkeznek magas rangú politikusok, Nobel-díjasok, aktivisták, akik azt vitatják meg, hogy miként hozhatna változást a női vezetés a politikában és a társadalomban. Az eseményt honlapunkon is élőben közvetítjük. A csúcson női képviselők, magas rangú politikusok és aktivisták vitatják meg a globális problémákat a női vezetők szemszögéből. Átadják a WIP-díjat is, amellyel azokat az országokat jutalmazzák, amelyek a legtöbbet tették a nemek közti egyenlőtlenségek csökkentéséért. A fórumon részt vesz többek között Ellen Johnson Sirleaf, Libéria elnöke; Portia Simpson Miller jamaicai képviselő; Tarja Halonen, Finnország volt elnöke; Viviane Reding és Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökei; valamint Roberta Angelilli, Anni Podimata és Isabelle Durant EP-alelnökök.
A kormánypárti képviselők közül egyértelműen Dunai Mónika a legaktívabb, frakciótársait mind a négy vizsgált területen megelőzi. A fideszes Mátrai Márta a felszólalások, valamint az önálló és a nem önálló indítványok tekintetében is a legpasszívabb képviselőnő. A legnépesebb ellenzéki női csapattal bíró MSZP-n belül Bangóné Borbély Ildikó a legaktívabb. A Jobbik két képviselőnőjének teljesítménye minden tekintetben nagyon hasonló egymáshoz, az LMP – egyébként szintén sok parlamenti munkát végző – politikusasszonyai között csak az önálló indítványok számában mutatkozik érdemi különbség, Szél Bernadett javára.
Feltehetően senki sem várja vagy reméli, hogy egy 1936-ban született, azaz nem fiatal mester hirtelen megváltoztatja írói stratégiáját, stílusát, epikus világszemléletét. Különösen akkor nem, ha az eddig a szó minden értelmében sikeresnek bizonyult. Mégis úgy tűnik, Bodor Ádám most mintha kissé eltérne a kijárt útjától. BÁN ZOLTÁN ANDRÁS KRITIKÁJA. A könyv (amelyet regénynek nevezni nem egyszerű) úgy kezdődik, ahogy a szerzőtől megszoktuk – talán túlságosan is úgy: "Két héttel azelőtt, hogy nevelőapámat, Anatol Korkodus brigadérost letartóztatták, megajándékozott egy vadonatúj Stihl motoros láncfűrésszel. Bodor ádám verhovina madurai temple. Azt mondta, Csernovitzból rendelte, a csomag már megérkezett, ott találom Edmund Pochorilesnél, a Két Cefréhez címzett fogadóban. Reggel, amikor majd az állomásról jövök, már el is hozhatom. " Ismerjük a Bodor Ádám tól megszokott, roppant furcsa, a nemzetiségi hovatartozást erősen elfedő neveket, ismerjük az in medias res típusú kezdetet (az állandó jelzők mellett ez is az eposzhoz közelíti Bodor formálását); mintha már régen menne a szöveg, de mi most kapcsolódunk bele; ám ez nem zavaró, hiszen ki ne tudná – sugallja az eposzi jellegű elbeszélő –, hogy kicsoda Anatol Korkodus?
Verhovinára bizonytalanul jár a vonat, a menetrendet eltörölték. Anatol Korkodus brigadéros nevelt fia, Adam a lepusztult állomáson várja a javítóból átirányított, mezítlábas Daniel Vangyelukot. Később miért tartóztatják le Korkodust? Vajon miért tűntek el a madarak a környékről? És mi a titka Eronim Mox mesés szakácskönyvének? Az olvasó hajnaltájt érkezik meg Bodor Ádám regényvilágának kellős közepébe a mindenkori periféria, a civilizációs végvidék centrumába. A Verhovina madarai alcíme változatok végnapokra. Bodor ádám verhovina madurai university. A kisebb történetelemekből, elbeszélés-mozaikokból panorámaszerűen felépülő regényben az emberi érintkezések megdermednek és felolvadnak, a kultúra természetté bomlik, a csend pedig beszédes lesz. Úgy kezdi, halkan sóhajtozva, mint egy távoli vízesés, majd sisteregni kezd, aztán amikor már harsog, tombol kibírhatatlanul, hirtelen, mintha beléd spriccelnének, az egész világ jegesen becsorog a füleden. És talán soha nem hagyjuk el Verhovinát.
"... a madár érzékeny teremtés. Ha megérzi maga körül a bántó szándékot,.. magát és elrepül, ilyen a természete. Ez történt. Elmentek. A szajkótól a pintyekig, a rozsda farkúakig az összes, az öreg varjakat kivéve. " Bodor Ádám legújabb, harmadik regényének helyszíne nem teljesen ismeretlen számunkra, földrajzilag ugyan nem tudnánk pontosan meghatározni, de Sinistra körzethez és Bogdanski Dolinához hasonlóan Verhovina is peremvidék, ha létezne, ott lenne valahol Kelet-Európa peremén. A regény nemcsak térben játszódik a végeken, de időben is - "változatok végnapokra" - tájékoztat az alcím. Meseszerű történetek töredékeiből épül fel a regény sűrű szövete, Verhovina mitologikus, pusztulás felé tartó, nyomasztóan abszurd világa. Verhovinán furán működnek a dolgok: a menetrendet eltörölték, ritkán járnak erre vonatok, s ha jönnek is, nem tudni mikor…A telep levegője fojtó, termálvizek nehéz szaga ül a táj felett. Bodor ádám verhovina madurai institute. Erdei némák, madarai elmentek. "A szajkótól a pintyekig, a rozsda farkúakig az összes, az öreg varjakat kivéve. "
A nevelőapa halála az élet megújulásának kezdőpontja, a helyét elfoglaló Adam számára a visszatérő rozsdafarkúak fészekrakása az új kezdet, az otthonalapítás reményét hordozza magában. Figyelemreméltó újdonság a regénybeli életvilág megjelenítésében a gasztronómiai kultúra térnyerése. Rangos európai díjra jelölték Bodor Ádámot - Könyves magazin. A főzés és táplálkozás leírásaiban az emberi élet önértékként jelenik meg. A Verhovina madarai a tudás metaforájaként értett Könyv példájaként Eronim Mox szakácskönyvét hozza fel, amely nem csupán a vidék múltját és jövőjét foglalja magába, de egyúttal általános útmutatóként szolgál minden esemény értelmezéséhez is. A cselekményalakítás további jellemző vonása Bodornál, hogy elsősorban a súlyos bűncselekményeket, kíméletlen gyilkosságokat, drámai eseményeket nem közvetlen formában beszéli el, hanem gyakran csak utalásokból értesül róluk az olvasó. Bodor prózaírásában az ember helyzetét a természeti tájhoz való odatartozása jellemzi, ezért annak változásai mindig előre mutatják a szereplők sorsfordulóit. Korkodus halálát követően is az öntudatlan emberi létállapot természeti meghatározottságára nyújt példát: gyógyforrásba alásüllyedt holtteste a rárakódó kék kristályoknak köszönhetően konzerválódik, szakálla és haja, hínárként terülve szét, tovább nő a víz alatt.
Az egyik fejezetben még jár ide vonat, a következőben már a síneket is felszedték, azután ismét ott a vasút. Aki azonban meghal, az többé már nem tér vissza, vagyis csak a vég az, ami végérvényes Verhovinán. Erre a semmiképpen sem egységes szerkezetre utal a regény alcíme is: Változatok végnapokra. Bodor Ádám: Verhovina madarai | könyv | bookline. Verhovina nem csak az időn kívül terül el, hanem minden valószínűségen, realitáson is túl, itt a természetfeletti annyira természetesnek tűnik, hogy az már túlzás, voltaképpen semminek nincs a könyvben természetes lefolyása, amiben én személy szerint az írói fantázia túlburjánzását láttam. Bodor regényei lényegében egy füzérre felfűzhetőek: valamennyi az elszigetelt határvidéken, a periférián játszódik, zord hegyek között, a kín, a kiszolgáltatottság, a megaláztatottság, a remény nélküliség végváraiban. A Verhovina madarai nagyszerűen illeszkedik ebbe a sorba, hátulütője azonban ugyanez: már az elején lehet tudni, hogy mi lesz a vége, azaz semmi. És az is kétségtelennek tűnik, hogy Bodor hasonló tárgyban írt kötetei közül messze a Sinistra körzet a legerősebb.
A tizenhárom fejezetből álló regénystruktúra kialakításakor a szerző a Sinistra körzet hez (1992) hasonló szerkesztési technikával élt, amikor önálló novellákból ( Nyegrutz-féle cakkos lángos; Étrend bánatos napokra) állította össze művét. A regénybeli események elsődleges helyszíne a Verhovina vidékén fekvő Jablonska Poljana. Verhovina tájképét a fennmaradását biztosító kilenc gyógyforrás határozza meg, ennek köszönhetően a természet nem rideg és kíméletlen közegként jelenik meg, hanem az itt élők megélhetését biztosító elemként. Bodor kötetében a természet ábrázolása ezáltal első ízben akvatikus szimbolikával párosul, ami új, a tudattalan, lappangó, alaktalan lét megtisztulást és újjászületést kifejező jelentéseivel gazdagítja a szöveg motívumrendszerét. A körzet települése az elbeszélő nevelőapja, Anatol Korkodus egyszemélyes vezetése alatt áll. A cselekmény kezdetén a vízügyi brigadéros regnálása végéhez közeledik, a legfontosabb eseményszál autoritásának elvesztéséről és meggyilkolásáról szól.