Ebben a nézőtéri dolgozók segítségükre lesznek. A nézőteret színkódokkal jelölt szektorokra osztottuk, az előcsarnokban kivetítőkön és irányító táblákon olvashatják, hogy a jegyük szerint melyik ruhatár, büfé, mosdó használata javasolt. A nézőtér szín szerinti beosztása: Földszint bal oldal, 1-10-ik sorig: zöld Földszint bal oldal, 11-20-ik sorig kék Földszint jobb oldal, 1-10-ik sorig piros Földszint jobb oldal, 11-20-ik sorig: sárga Emelet: lila A héten a nézők előtt is 'vizsgázott' a Madách Színház új, biztonságos közlekedési rendje. Sasvári Sándor tíz kiválasztott rajongót vezetett végig a színházon, miközben ismertette az új szabályokat: Büfé, Ruhatár, Mosdók használata: Büfé használata: Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a színkódjuknak megfelelő büféket használják. Vuk musical - Szereposztás - Jegyvásárlás - Madách Színház - jegyekitt.hu. Megkérjük Önöket, hogy előadás előtt adják le a szünetre szóló rendeléseiket, a megrendelt ételek és italok az ülőhelyüknek megfelelő színkód szerinti büfében a szünetben előkészítve várják Önöket. Kérjük, lehetőleg ezt a módszert válasszák, hogy a szünetben a büfé előtt kialakult torlódást elkerüljük.
Építészeti leírás A Wälder Gyula által tervezett lakóház árkádja alatt nyílik az Örkény Színház. A bejáraton túl az előtérbe érkezünk, innen a megnyújtott kör formájú nézőtérre. A színpad és a nézőtér egy szimmetriatengelyben vannak, de az előcsarnokkal szögtörésben találkoznak. A nézőtér fölött egy érdekes kupola húzódik. A bejárati oldalon egy emeleti erkély található. Az épület és a társulat története 1940-ben Budapest VII. kerületében a tervezett, de soha el nem készült Madách sugárút elején üresen állt egy telek, amelyet senki nem akart beépíteni. Végül a Közmunkatanács vállalta az épület megépítését. A terveket Gerlóczy Gedeon készítette. Hogy az anyagi ráfordítás valamelyest megtérüljön, az épület alsó három szintjén mozit tervezett. Már a munkálatok ideje alatt kiadták a helyiséget, ám a bérlő nem kapott engedélyt a mozi üzemeltetésére. Ekkor merült föl az ötlet, hogy az épülő mozit alakítsák át színházzá. Ezzel egy időben Károlyi István gróf, Károlyi Mihály huszonegy éves unokaöccse elhatározta, hogy Földessy Géza segítségével színházat alapít.
90 évvel ezelőtt került Szegedre a tanárképző főiskola. Az ünnepi rendezvényen Fizel Natasának az intézmény korai történetét feldolgozó kötetét is bemutatták a jubileumi kartörténeti tudományos konferencia keretében. Szegedi Tudományegyetem | A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar intézeteinek elérhetőségei. Idén különösen fontos évfordulókat ünnepel a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara, ugyanis 1873-ban, 145 évvel ezelőtt – az akkoriban még Budapesten működő intézményben – megkezdték a tanárok képzését a polgári leány-, és fiúiskolák számára. A komoly sikereket elérő tanárképző intézmények pontosan 100 évvel ezelőtt kapták meg főiskolai rangjukat. S amire Szegeden a leginkább büszkék lehetünk: Magyarország egyik legrégebbi tanárképző intézménye immár 90 éve működik városunkban, 1973 óta Juhász Gyula nevét viselve. A különleges évfordulókról a kar november 15-én, egy ünnepélyes keretek között megrendezett tudományos konferenciával emlékezett meg, amelyen Fizel Natasa A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868-1947) című kötetét is bemutatták a nagyközönségnek.
Number of items: 35. 1978 Abonyiné Palotás Jolán and Moholi Károly: Csongrád megye infrastruktúrája. In: A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tudományos közleményei 2. pp. 11-23. (1978) Avasi Béla and Bárdos Lajos: Hangrendszerek és moduszok: Bárdos Lajos rendszerezési elveit alkalmazva: folytatás. In: A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tudományos közleményei 1. pp. 209-217. (1978) Bezdán Sándor: A mezővárosi olvasókörök századforduló körüli szervezetéről és típusairól. pp. 3-15. (1978) Bácskai Erzsébet: Beszélt és írott nyelvi megnyilatkozások elemzésének, értékelésének lehetősége különböző életkorúak pszicholingvisztikai szempontú vizsgálata alapján. pp. 143-150. (1978) Békési Imre: A funkcionális szövegtan kezdetei. pp. 47-53. (1978) Csizmazia György: A Szegedi Fehér-tó emlősfaunájáról. pp. 93-105. (1978) Farkas Katalin and Gácser József and Riesz Béla and Varga Sándorné: A közösségi nevelés rendszerszemléletének néhány kérdése és a pedagógusközösség. pp. Hegedűs Réka: Egy főiskola históriája - Szeged várostörténeti és kulturális folyóirat. 151-159. (1978) Fenyvesi István: M. Gorkij művei a magyarországi sajtóban (1899—1919 VIII.
A szerzővel Nóbik Attila, a Neveléstudományi Intézet adjunktusa beszélgetett. Fizel Natasa neveléstörténésznek, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatójának doktori disszertációjából született meg a polgári iskolai tanítóképzés átalakulását és professzionalizálódását bemutató kötete. A témáról, s elsősorban a polgári iskolai tanárképzés Szegedre kerülésének körülményeiről, folyóiratunk 2018 szeptemberében megjelenő lapszámában már olvashattak egy összefoglalót a kötet szerzőjének tollából. Szegedi Tudományegyetem | Tanárképző Központ | Juhász Gyula Pedagógusképző Kar. Fizel részletes levéltári források feldolgozása által folytatott kutatást a témában, amely hosszú idő után először került újra a figyelem középpontjába. A szerző elmondta, legutóbb a '70-es években folyt kutatás a polgári iskolai tanárképzés történetéről, amely egy erősen átpolitizált időszakban jelent meg, így ideje volt leporolni a dobozokat. "Ha már húsz éve, lezárva porosodnak a dobozok a levéltárban, amelyek ráadásul a te kutatási témádhoz kapcsolódó dokumentumokat rejtenek, akkor nem kérdés, hogy érdemes azokat felnyitni, hiszen minden bizonnyal új nézőpontokra lelhetsz" – mondta Fizel Natasa.
pp. 97-107. (1978) Kováts Zoltán: A fogamzások idényhullámzása a XVII—XIX. században Magyarországon és Franciaországban. pp. 17-25. (1978) Krékits József: A delimitatív és a deminutív-iteratív akcióminőségű orosz igék morfológiai és szemantikai összefüggése. pp. 85-95. (1978) Károssy Csaba: A hőmérséklet periodikus és aperiodikus napi ingásának mértéke Magyarországon. pp. 39-49. (1978) Károssy Csaba and Soós Gábor: Adatok a felszín alatti légrétegek hőmérsékleti viszonyainak vizsgálatához. pp. 25-37. (1978) Kóbor Jenő: A 8-amino-metil és amino-etil-teofillin szintázise: [vizsgálatok az izokinolin sorban]. pp. 133-136. (1978) Laczó Katalin: Gaál Gábor művelődéselméleti gondolatai. pp. 27-36. (1978) Lepahin Valerij: L. Tolsztoj: Az érzelem és a gondolat a műalkotásban. pp. 109-117. (1978) Mihály Endre and Csorba Sándor: A cukorrépa hozamának vizsgálata különböző trágyák hatása alapján. pp. 113-131. (1978) Moholi Károly and Abonyiné Palotás Jolán: Csongrád megye könnyűiparának néhány jellemzője.
19-38. (1980) Dobos Katalin: A vanádium-pentoxid egykristály nemlineáris abszorpciójáról. pp. 65-74. (1980) Dombi Alice: Serdülőkorú tanulók erkölcsi ítéletei és magatartása II. pp. 147-154. (1980) Doró Gézáné: Olasz jövevényszavaink kutatásának története. pp. 57-64. (1980) Galgóczi László: Betegségneveink történetéből: Orbánc 'Erysipalas'. Geréb György and Benkő Katalin: Néhány pszichológiai összefüggés a pavor nocturnus értelmezézésébén a Szegedi Ideggyógyászati és Lélektani Gyermekgondozó Intézet anyagából. pp. 155-164. (1980) Kiss Ferenc: Hallgatóink főiskolai beilleszkedésének pszichológiai vizsgálata. pp. 165-174. (1980) Kocsondiné Békési Márta: Tárgyas szószerkezetek az orosz nyelvben. pp. 75-81. (1980) Kondász István: Hogyan hatnak az árváltozások a nyúltenyésztés jövedelmezőségére? pp. 39-42. (1980) Korčic Mihail A. : Iz opyta raboty po razvitiû rečevyh navykov. pp. 83-90. (1980) Kováts Zoltán: A történeti demográfiai kutatások új módszerei. pp. 5-15. (1980) Krékits József: Metszéspontok a perduratív és a delimitatív orosz igék jelentéseiben.