A közvetített szolgáltatás fogalmából a számlázással kapcsolatosan a következőkre kell felhívni a figyelmet az adott esetben:- a fővállalkozónak a megrendelővel kötött szerződéséből a közvetítés lehetőségének, - a számlából pedig a közvetítés tényénekegyértelműen megállapíthatónak kell lennie. (A két követelményt nem lehet egymástól elválasztani! Közvetített szolgáltatás számla tartalma holdpont. )A számlából tehát ki kell tűnnie a közvetítés tényének. Ennek a követelménynek a számla akkor felel meg, ha szolgáltatásonként tartalmazza - az adott esetben - a fővállalkozó saját, továbbá az általa közvetített szolgáltatásokat, megnevezve azok - szolgáltatásonkénti - műszaki tartalmát (például építőmesteri, festő-mázoló, villanyszerelő stb. munka) és azok ellenértékét, az ellenérték áfájá ugyanazon szolgáltatást a fővállalkozó […]
Nézzünk egy példát, amellyel az adóvonzatot is láthatjuk! Az ingatlanügynök az óvadékot, illetve az első időszak bérleti díját (300 pénzegységet) a bérbeadó nevében és javára veszi át és ezt a pénzösszeget a közvetítői díjat levonva (100 pénzegység) továbbadja a bérbeadónak. Közvetített szolgáltatás számlázása - ÁFA témájú gyorskérdések. Ebben az esetben az alapjogviszony továbbra is a bérbeadó és a bérlő között jön létre, így a bérbeadónak 300 pénzegységnyi ingatlan bérbeadást kell számláznia a bérlő felé. Majd ettől elkülönítetten az ingatlan ügynök 100 pénzegységnyi közvetítői díjat fog számlázni megrendelője, a bérbeadó felé. Színesítsük az előző példát nemzetközi szereplőkkel: magyar ingatlanügynök osztrák megrendelőjének talál román bérlőt egy magyar ingatlanba. Ebben az esetben az osztrák bérbeadónak egyrészt belföldön be kell jelentkeznie, adószámot kell kérnie a NAV-tól, mivel a bérbeadás ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás és az ingatlan fekvésének országában adózik. Továbbá magyar áfát tartalmazó bérleti díjról szóló számlát kell kibocsátani a román bérlő felé (300 pénzegység), a magyar ingatlanügynök pedig magyar áfával terhelve számlázza ki a 100 pénzegységnyi ügynöki jutalékot osztrák megrendelője felé.
Ebben az esetben az T és K közötti ügylet magyar áfás lesz, T-nek áfát kell felszámítani a K vállalat felé. K közvetítőként pedig ugyanezt a szolgáltatást áfa nélkül számlázza tovább a magyar vállalkozásnak (B), aki ezt nemzetközi fordított adózás szabályai szerint fogja szerepeltetni a saját áfabevallásában, feltételezve, hogy K-nak nincs belföldön az ügylet teljesítésével érintett állandó telephelye. Közvetített szolgáltatás számla tartalma wiki. Mikor magyar áfás a közvetítői szolgáltatás közvetítői díja? Ezzel szemben közvetítői szolgáltatásról akkor beszélhetünk, amikor a köztes szereplő csupán összehozza a feleket, a szolgáltatás tényleges nyújtóját és tényleges igénybevevőjét. Kettőjük között közvetlenül jön létre az alapjogviszony (amit a közvetítő közvetít), a közvetítő pedig közvetítői (ügynöki díjat) kap attól a féltől, aki a közvetítést megrendelte. Jó példa a közvetítői tevékenységre az ingatlanügynök, aki összeköti az ingatlan bérbeadóját a bérlőjével. A közvetítői díjat az ingatlanügynök a megrendelője felé fogja kiszámlázni, aki lehet a bérbeadó vagy a bérlő is, attól függően, hogy kitől érkezett a megbízás.
A túlélő házastárs öröklési joga Amint már az előző cikkben említettük, a túlélő házastárs minden örökösi osztállyal szemben önálló örökös. Amíg a törvényes örökösök esetében alapfeltétel a rokonsági kötelék, az özvegy törvényes öröklésének jogi alapját az örökhagyóval fennálló házassága teremti meg. Az özvegy öröklési jogát nem befolyásolja a házasság időtartama, a házasságból született gyermekek, a közös lakóhely, akár egy folyamatban lévő válási eljárás vagy a házastársi életközösség megszűnése. Egyedüli feltétel, hogy a hagyaték megnyitásakor ne létezzen egy, a házasságot felbontó, végleges okirat. A túlélő házastárssal ellentétben, az élettársnak a törvény nem biztosít különleges státust. Az új polgári kódex az öröklési jogban is fontos változásokat hozott. Az élettárs, a kapcsolat időtartamától függetlenül nem örököl az örökhagyó után, kivéve ha az örökhagyó erről végrendeletben másként nem rendelkezett. Az özvegy különleges státusa abban is megnyilvánul, hogy kötelesrész (a legközelebbi rokonoknak és házastársnak a törvény szerint járó minimumrészesedés) iletti meg, csakis személyesen örökölhet (kizárt a képviselet intézménye) és, a törvényes örökösöktől eltérően, nem csupán az örökség egy meghatározott hányada illeti meg, hanem más különleges jogokkal is rendelkezik.
Lakáshasználati jog az élettársaknak A törvénymódosítás a huzamosabb ideje az elhunyttal együtt élő élettársak számára is biztosítani kívánja, hogy a megszokott környezetükben maradhassanak. Ennek érdekében bevezetné, hogy az élettársak használati jogot örökölhessenek a közösen lakott lakásra, illetve annak berendezési és felszerelési tárgyaira. Ehhez azonban - ellentétben a házassággal és a bejegyzett élettársi viszonnyal - minimális együttélési feltételt is szabna, így előírná, hogy az élettársi kapcsolatnak legalább 10 évig, és az öröklés megnyílásakor is fenn kell állnia. A tízéves időtartamra vonatkozó elvárás összhangban van azzal a családjogi szabállyal, amelynek alapján bíróság feljogosíthatja az élettársat a másik élettárs kizárólagos jogcíme alapján lakott lakás használatára. Megváltozott öröklési szabalyok. A használati jog az élettársat a haláláig megilletné, azaz sem házasságkötés, sem új élettársi kapcsolat esetén nem szűnne meg, annak megváltását csak az élettárs kérhetné. Egy új felmérés szerint a magyarok közel 80 százalékának tavaly sikerült félretennie, így javultak az életkörülményeik is.
Az új Polgári törvénykönyv életünk számos területén hozott kisebb, nagyobb változásokat, ezek a változások az öröklési jogot is érintik – mondta el a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője az Origónak. Így változtak a végrendeletekre, az özvegyi jogra, az ági vagyonra, a kitagadási okokra, a kötelesrészre, vagy a tartási szerződésre vonatkozó szabályok – hangsúlyozta dr. Kapetz Mónika. Az emberek nem szívesen gondolnak arra, hogy életük egyszer véget ér, azonban a családi viszonyok bonyolultabbá válása, többszöri házasságkötések révén, egyre inkább fontosabbá válik az, hogy az emberek végiggondolják, kiket és hogyan kívánnak részesíteni haláluk esetén a vagyonukból. A vagyon köre is változott, ma már nem csak ingatlan, vagy autó tartozhat bele az ingóságok mellett, hanem értékpapírok, üzletrészek is – mutatott rá a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője. Változások az öröklésben Az új Ptk. az öröklés terén is hozott újdonságokat. A hatálybalépés kapcsán azt fontos szem előtt tartani, hogy végrendelet esetén a végrendelet keletkezésekor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni, így a 2014. március 15. napja előtt kelt végrendeletekre a régi Ptk.