A Bor és Piac júniusi bortesztjén több mint száz illatos- és gyöngyözőbor került a Bor és Piac szakértői csapatának poharába. Az eredmény a Bor és Piac 3. lapszámában jelenik meg. Tolnai Prémium Irsai Olivérünk, ami az Aldiban kapható, bekerült a legjobbak közé. 83, 7 pontot kapott. A bírálók borleírása: "Megjelenésében kimondottan decens, szinte víztiszta szalmasárga színű. Illata is eléggé visszafogott, de tiszta és finom, fajtajelleges rózsa és virágillattal, mellette kevés citrusos frissesség is megjelenik. Kóstolásnál kellemes savak érezhetőek, kevés kesernyés utóízzel. A zamatok is citrusosak. Nem túl testes, mondhatni karcsú, de összességében fajtajelleges, tipikus könnyed Irsai Olivérrel találkozhatunk. 2021. 07. 23. /
A Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka díjat a Bor és Piac szaklap* alapította 2012-ben Bozzai Zsófia főszerkesztő és Szakács László kiadóigazgató kezdeményezése alapján. A jubileumi, tizedik kiírás győzteseit szeptember 16-án, csütörtökön hirdették ki a budapesti Borirodában tartott ünnepélyes díjkiosztón, a döntősök és a szaksajtó, valamint borbarátok jelenlétében. Nyitrainé dr. Sárdy Diána megnyitja a díjkiosztót A Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka verseny kétfordulós: először a borkedvelő közönség szavazatai döntenek arról, hogy mely birtokok kerülnek a döntőbe, majd a verseny szakértő zsűrije a nyár folyamán személyesen is felkeresi és értékeli a második fordulóba beszavazott birtokokat. Az idei verseny külön érdekessége, hogy most először egy testvérpár is szerepelt a döntősök között, Günzer Zoltán a Középbirtok, Günzer Tamás a Nagybirtok kategóriában volt érdekelt. Idén a nagyközönség a következő birtokokat jutatta be a legszebbek közé (a birtokok neve betűrendben szerepel). A Kisbirtok kategória döntősei (10 hektár birtokméretig): Grál Borpince, Petrányi Pince, Tringa Borpince A Középbirtok kategória döntősei (10-50 hektár között): Borbély Családi Pincészet, Dobosi Birtok, Günzer Családi Birtok A Nagybirtok kategória döntősei: Günzer Tamás Pincészete, Schieber Pincészet, Sol Montis Borászat Az eredményhirdetésen Nyitrainé dr. Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója, a zsűri elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Kampányokkal növelné a hazai borfogyasztást az év borásza, egyúttal indokoltnak látja a borok akár 15 százalékos áremelését is. A Nyúlné Pühra Beátával, az Etyek-Budai borvidékhez tartozó Nyakas Pincészet főborászával készült interjúból szemezgettünk. Nem csak férfiszakma a borászat Nyúlné Pühra Beátát választotta a 2021-es év bortermelőjének a Magyar Bor Akadémia. Az öt legtöbb szavazatot kapott jelölt közül ő volt az egyetlen nő. Egyebek mellett a borászat hazai helyzetével kapcsolatban készített vele interjút az Agrá A vállalkozó 40 éve dolgozik a férfiak által uralt szakmában, valamint 22 éve van a Nyakas Pincénél az Etyek-Budai borvidéken. Ezt megelőzően volt olyan szekszárdi borászat, ahol azért nem akarták alkalmazni, mert nő. Ő azonban úgy látja, hogy manapság egyre több borász nőtársa találja meg a helyét az ágazatban, valamint a férfiak és a nők munkája között minőségben nincsenek is különbségek. Van ott vörös is Az Etyek-Budai borvidéket elsősorban fehérboros területként tartják számon.
Ez a cikk több mint 3 éves. Ezen a télen kevesebb hajléktalan ember ment be éjjeli menedékhelyekre, mint az elmúlt három évben bármikor, annak ellenére, hogy a 2018 októberi, hetedik Alaptörvény-módosítás óta egyetemesen tilos Magyarországon hajléktalannak lenni. Egy kutatás szerint összességében csökken, Budapesten nő a hajléktalanság. Fotó: Hóbor Zoltán a rendőri intézkedés közben. / Mérce A Február Harmadika Munkacsoport 1999 óta minden évben egyszer felméri, hogy az adott pillanatban mennyien veszik igénybe a hajléktalan-ellátó intézmények szolgáltatásait, ez az egyetlen forrás, ami alapján sejtésünk lehet arról, hányan élnek hajléktalanságban Magyarországon. Itthon: Az Alkotmánybíróság korlátozza a hajléktalanok elleni szabálysértési eljárást | hvg.hu. Az idei felmérésben 8568-an vettek részt, február 3-án tehát legalább ennyien biztosan hajléktalanok voltak, számol be a kutatást végző munkacsoport vezetője, Győri Péter sajtótájékoztatójáról az Abcúg. A megkérdezettek közül 6268-an éltek hajléktalanszállón, 2300 embert pedig az utcán értek el. Győri szerint vélhetően a kedvező munkaerőpiaci mozgások következtében az elmúlt évben összességében csökkent a hajléktalanságban élő emberek száma, Budapesten azonban többen lettek.
Ugyanakkor azt látni az adatok alapján, hogy október 15-e körül és azt követően egy ideig növekedett az éjjeli menedékhelyen alvók száma, viszont október végére "megtört" ez a folyamat, majd követte a hidegebbre forduló időjárás alakulását. A télen 172 ember fagyott halálra. Az előző évek ugyanezen időszakának adatait összehasonlítva azt látni, hogy tavaly jóval kevesebben vették igénybe az éjjeli menedékhelyeket, mint az azt megelőző három év októberében – közölte Győri, hozzátéve, hogy számukra is meglepő volt a visszaesés. Elmondta, a megkérdezettek közül 2226 ember aludt október 15-ét megelőzően közterületen. Hajléktalan törvény 2010 qui me suit. Közülük a fővárosi válaszadók negyven százaléka február 3-án is közterületen tartózkodott – jelezte Győri Péter, hozzáfűzve, hogy például Pécsen ez az arány 70, Miskolcon pedig 78 százalék volt. A többiek szállókon, elsősorban éjjeli menedékhelyek találtak helyet – mondta. A vidéki nagyvárosokban tapasztalható magas arányszám annak a következménye, hogy sokkal "szűkebb a kapacitás" – mutatott rá Győri Péter.
Az elesettek védelmére vonatkozó állami kötelezettségből a hatóságok és a bíróság számára az a kötelezettség adódik, hogy az érintett személyekkel szemben az állami gondoskodás érvényesítőjeként járjanak el. Hajléktalan törvény 2012 relatif. " A döntés nem volt egyhangú. Czine Ágnes, Juhász Imre, Schanda Balázs, Hörcherné Marosi Ildikó, Szalay Péter és Stumpf István különböző megfogalmazásban, de amellett állt ki, hogy az Alaptörvénybe tavaly beiktatott tiltásból nem következik a kötelező büntetés, tehát a szabálysértési törvény szigorítása abból nem vezethető le. Stumpf szerint a tilalom "nem jelenti azt, hogy az annak a kikényszerítésére alkotott bármely tartalmú törvényi szabályozás a részleteit tekintve feltétlenül összhangban áll az Alaptörvény más rendelkezéseivel is". Arról nem szól a határozat, hogy bár az Alaptörvény az ilyen bírói kezdeményezések elbírálására egyértelműen 90 napos határidőt szab, miért csak több mint hét hónap után sikerült ezt megtenni.