Barátságos, céltudatos, tudja, mit akar. Bár szereti és becsüli a munkáját, a legelső helyre mégis a családja, gyermekei kerülnek. Ha akad egy kis szabad ideje, azt feltétlen velük tölti. Szülőföldjéből mindmáig nem szakadt el, most már évek óta Magyarországról segíti honfitársait. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Ötvös Sándor, a Miniszteri Biztosság főtanácsadója. Sándor névnap 2012.html. – Visken született, de már egészen fiatal korában messze fújta a szél a szülőfalujától… – Így van, már az általános iskolás éveimet a Pécsi Református Gimnáziumban töltöttem, aztán itthon is leérettségiztem, a tanulmányaimat utána a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának geográfus szakán folytattam, majd hozzárendeltem a turizmus szakirányt, és még egy pedagógusképzést is elvégeztem. – Ezt követően visszajött, vagy Magyarországon folytatta az életet? – Ez nagyon jó kérdés. Egyrészt onnan kezdeném, hogy egyáltalán elmentem-e, másrészt, hogy visszajöttem-e? Az idén szeptemberben lesz húsz éve, hogy Magyarországon lakom.
30 DEC, 2019 Szilveszteri lapszámunkban arra kértünk néhány személyt, mondja el, mi volt számára az év legkiemelkedőbb eseménye, illetve mit tervez a következő évre? Dr. Spenik Sándor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézetének igazgatója: Nemrég választották meg a Kárpátaljai Magyar Akadémiai Tanács (KMAT) alelnökévé, évértékelőjében mégsem ezt emelte ki elsősorban. – Rengeteg dolog történt a karunk életében, nehéz csupán egyet kihangsúlyozni. Mégis úgy gondolom, azt tekinthetjük az év egyik legjobb történésének, hogy a diákjaink közül nagyon sokan jelentkeztek doktori képzésre. Ötvös Sándor: „… van, amikor megfelelő időben kell hátralépni”. Ez fontos, és biztató előjel a jövőnket illetően, mivel azok, akik befejezik a PhD-t, remélhetőleg itthon maradnak és gazdagítják a vidéket, magyar közösségünket. Egyre több a felvételizőnk, ami nagy öröm. A jövő évi terveket illetően: a magyar tudományos kutatások új szintre emelését tűztük ki célul. Minden adott –, a lehetőségek és a kapacitás is –, ahhoz, hogy érdemben magasabb szintű kutatásokat és minőségi oktatást végezzünk mind humán-, mind természettudományi téren.
Pesterzsebet (szerző) 2019. április 7. 20:20 @ szalus47: Kedves Károly! Örülök, hogy tetszett, az időjárást pedig úgy kell elfogadnunk, ahogy ránk méri a sors. Gina Pesterzsebet (szerző) 2019. 20:18 @ gdolna: Kedves Magdi! Köszönöm, hogy olvastad és hogy a kedvenced lett. Gina szalus47 2019. március 28. 17:08 Nagyon aranyos, szívhez szóló vers. Csak... hát a természet még mindig nincs nyugalomban. Reggel télikabát napközben strandruci. Versedhez gratulálok! gdolna 2019. március 27. 20:47 De aranyos, dallamos versike! Kedvencem lett! Gratulálok! Szeretettel:Magdi Pesterzsebet (szerző) 2019. 20:01 @ Doli-Erzsi: Kedves Erzsike! Köszönöm, hogy olvastad és a szívet is. Üdv. 20:00 @ Vadvirag46: Kedves Joli! Igazad van, túl kicsi volt a zsák, vagy kilyukadt. Rajtkövön kicsik és nagyok – Nagy Sándor Emlékverseny (galéria) | OrosCafé. Köszönöm a gratulációt és a szívet. 19:58 @ Golo: Kedves Mila! Örülök, hogy tetszik, köszönöm a szívet. Gina Doli-Erzsi 2019. 08:36 Szívvel szeretettel olvastam a névnapi köszöntődet! Boldog névnapot: Sándor, József, Benedek! Erzsi Vadvirag46 2019. március 26.
1916 és 17 nyarát a háború miatt Fonyódon töltötte leánya, unokái és Molnár C. Pál társaságában. Művészetének 1894-ben kezdődő utolsó, naturalista-realista korszakában már nem tudta elérni fiatalkori képeinek spontán zsenialitását, de ekkori művei között is találunk kiemelkedő színvonalú alkotásokat. Fő műfaja ekkor a tájkép (Őszi táj, 1900, Magyar Nemzeti Galéria; Capri, 1903, magántulajdon; Szurokfenyő, 1904, Magyar Nemzeti Galéria), amely 1908 körül egyre szerkezetesebbé vált és a posztimpresszionista törekvésekhez közeledett (Mező, 1909, Miskolc, Herman Ottó Múzeum). Bár ~nek a korán jöttek kálváriáját kellett végigjárnia, s így közvetlen tanítványai nem lehettek, müncheni akadémiai társai között mégis kimutatható időleges hatása. A századvégen pedig a nagybányai festők fejezték be az általa régen elkezdett munkát. ~ festészete a magyar nemzeti hagyományok legértékesebb részéhez tartozik: művészi hitelessége, őszinteségének ereje mindmáig csorbítatlanul hat. Lázár B. : Szinyei Merse Pál, a plein air festés előfutára, Budapest, 1913 • Meller S. : Szinyei Merse Pál élete és művei, Budapest, 1935 • Hoffmann E. : Szinyei Merse Pál, Budapest, 1943 • Rajnai M. : Szinyei Merse Pál, Budapest, 1953 • Ybl E. : Szinyei Merse Pál rajzai.
Először magánúton, a gimnáziumi évek alatt tanult festészetet, míg 1864-ben a müncheni akadémia hallgatója lett. Tanulmányai befejeztével itt telepedett le és mutatta be Majális című képét, mely mára a magyar festészet egyik emblematikus alkotásává vált. 1873-ban elkedvetlenedve hazatért birtokára, s csak 1895 körül vett újra ecsetet a kezébe. 1896-ban rendezett egyéni kiállítása elsöprő sikert aratott, s még ez évben országgyűlési képviselővé is választották. 1901-ben dél-itáliai tanulmányúton járt, 1905-ben a Képzőművészeti Főiskola igazgatója lett, 1907-ben a MIÉNK egyik szervezője volt. A halála után megalakult Szinyei Társaság nemcsak emlékét ápolta, de a két világháború közötti időszak legfontosabb művészeti egyesületévé is vált. * Szinyei emlékkönyv, Budapest, Révai, 1922. * MELLER Simon, Szinyei Merse Pál élete és művei, Budapest, OMSzM, 1935. * HOFFMANN Edit, Szinyei Merse Pál, Budapest, OMSzM, 1943. * KAMPIS Antal, Szinyei Merse Pál, (A Művészet Kiskönyvtára, 100), Budapest, Corvina, 1975 * BERNÁTH Mária, Szinyei Merse Pál, Budapest, Corvina, 1981.
A modern magyar festészet kiemelkedő alakja, a plein air, azaz a szabadban való festés úttörője volt Szinyei Merse Pál. Festményein a fény, a szín, az árnyék és az ember együtt él a tájjal. Leghíresebb, Majális című munkáját az egyik legszebb magyar képnek tartják. A művész alkotásaiban gyönyörködünk születésének 175. évfordulóján. Anya és gyermekei (1868) A hinta (1869) Ruhaszárítás (1869) Majális (1873) Lilaruhás nő (1874) Szerelmespár (1878) A tavasz ébredése (1878) Léghajó (1882) Pipacsos mező (1896) A festő lánya, Rózsi (1897) Képek: Archív
A következő években festett első jelentős művét, lírai Szerelmespárját (Magyar Nemzeti Galéria), s ekkor kezdett foglalkozni fő műve, az egyik legszebb magyar kép, a Majális vázlataival, mely 1873-ban öltött végleges formát (Magyar Nemzeti Galéria). Az európai festészetben is igen fontos helyet elfoglaló ragyogó koloritú, életvidám plein air képe azonban nem érte el a megérdemelt sikert, s alkotója kedvét veszítve abbahagyta a rendszeres munkát. Hazajött jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett és inkább csak kedvtelésből festegetett. Eközben is néhány remekmű került ki ecsetje alól, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő (1874, Magyar Nemzeti Galéria). 1882: Bécsbe utazott és ismét nekilátott a komolyabb festéshez. Ekkor készült a Majálisnál kevésbé jelentős, de annak tematikáját idéző Pacsirta c. képe. Ez is kedvezőtlen bírálatot kapott, ami mindinkább kedvét szegte. 1887-ben történt válása még tovább rontotta kedélyállapotát. Csak 1894-től állított ki ismét (Hóolvadás, Pipacsos rét).
Elkapott a csúsztatás, a féligazság, beszippantott a botrány reménye? Nem vagy egyedül. Ennyi inger között már sokszor csak arra kapjuk fel a fejünket, ami igazán üt, ami kilóg a többi közül. Nem véletlenül van tele a net kattintásvadász címekkel, amik mögött általában semmi értékeset nem találsz, míg a tényleg alapos, minőségi tartalmak gyakran elvesznek a hírversenyben. Nekünk fontos, hogy kapj is valamit az idődért, ahogy az is, hogy észrevedd, ha át akarnak vágni, hogy tudatosítsd, hogyan is érdemes felelősen fogyasztani az online írásokat. Így született meg új sorozatunk: napi kultúraadag, címében korunk ingerszintjéhez igazítva. Ez a kultbait. A Nemzeti Galériában őrzött Lilaruhás nő az egyik legnépszerűbb magyar festmény, amely a szabadban, a jernyei birtokhoz közeli mezőn ábrázolja az akkor 21 éves, szépséges fiatal hölgyet, aki leomló lila ruhában, egyenes tartással, kezét ölében pihentetve, kissé egykedvű tekintettel néz a távolba. A modell tekintete nem véletlenül olyan, amilyen.